Száz évvel ezelőtt, egy izgalmas pillanatban, megszólalt az éterben az első magyar kísérleti rádióközvetítés, amely új dimenziókat nyitott meg a kommunikáció világában.
Néhány héttel a Magyar Rádió hivatalos megnyitása előtt egy különleges, kísérleti eseményt tartottak, amely méreteivel a legnagyobb állami ünnepségekhez hasonlítható. Az esős időjárás ellenére megrendezett ünnepség a Magyar Tudományos Akadémia centenáriumához kapcsolódott, és emléket állított Széchenyi István politikai pályafutásának kezdete előtt eltelt száz évnek. Az esemény helyszíne a Bazilika környéke, a belváros szívében, valamint az Akadémia előtti tér volt. A szónokok a különös, hattyúnyakra emlékeztető mikrofonba beszéltek, amely nemcsak a téren hallható beszédeket tette érthetővé, hanem lehetővé tette, hogy a rádió kísérleti adás formájában is közvetítse a rendezvény eseményeit az éterben.
A mikrofont a hazai finommechanikai ipar egyik ékköve, a Süss Nándor Rt. biztosította az eseményhez. E különleges alkalomra Londonból érkezett, ahol a neves Wembley-i kiállításon az angol király is megszólaltatta azt. Ez a rendezvény a magyar történelem egyik első olyan eseménye volt, ahol mikrofonnal és hangszórókkal tettek lehetővé szónokok beszédeinek élő közvetítését a közönség számára. A rádió feltűnésével egy új világ tárult fel, lehetővé téve, hogy a távoli országok hírei elérjék mindennapjainkat, ami ma már természetesnek számít. Száz évvel ezelőtt viszont az efféle innovációk még komoly kihívásokat jelentettek. Ekkoriban a híradók beszámoltak a holland világjárókról is, akik nemzeti gyarmatbirodalmuk határait felfedezve autóztak át Magyarország területén. Utazásukat egyedi lakóautójukon elhelyezett reklámok segítségével finanszírozták, valamint azzal, hogy mindenhol közszemlére tették magukat és izgalmas kalandjaikat.
A száz éve készült filmhíradó hosszan foglalkozik a politikai és gazdasági elit 1925-ös őszi nagyvadászatával, amelyet Mezőhegyesen rendeztek meg. A kamera részletesen bemutatja az állami ménesbirtok nevezetességeit is, amelyekre azért voltak olyan büszkék akkor, mert 1919-ben a román megszálló csapatok csaknem teljesen tönkretették az értékes mintagazdaságot.
A keleti országrész másik, ebben az időszakban készült filmriportja a derecskei első világháborús hősi emlékmű felavatásáról tudósított, amely ragyogóan illusztrálja, mennyire átalakult a Debrecen közelében fekvő település az eltelt száz esztendő alatt. Az utcák és épületek szinte felismerhetetlenné váltak, akárcsak egy másik filmriportban a budai hegyeket borító, félméteres hótakaró, amely a november utolsó hetében lezajlott kétnapos havazás eredményeként alakult ki. A főváros lakóinak öröme kifejezhetetlen volt a fehér táj láttán, de a magyar és olasz focisták csalódottsága is szavakat követelt, amikor az esőzések nyomán olyan pályán kellett játszaniuk, ahol tócsákban állt a víz. Ennek ellenére a mérkőzést megtartották az Üllői úti Fradi-pályán, ahol a két nemzet sportolói mérgükben ott csépelték egymást, ahol csak tudták.
