Orbán Viktor: a körülmények egy évvel korábban kedvezőtlenebbek voltak.

A miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió mikrofonja előtt indította munkanapját; az interjú során szóba került Európa biztonsági helyzete az orosz-ukrán konfliktus tükrében, valamint a magyar kormányfő közelmúltban tett római látogatása és a jövő héten esedékes washingtoni találkozó. Továbbá, kitért a magyar gazdaságpolitika irányvonalára és a 14. havi nyugdíj bevezetésének részleteire is.

Orbán Viktor a beszélgetés kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ vezető hatalmai új, fejlett fegyverrendszereket mutatnak be, amelyek egyre inkább fokozzák hatékonyságukat. Kiemelte, hogy egy újabb fegyverkezési verseny kezdetén állunk. Két analógiát hozott fel a jelenlegi helyzet illusztrálására: az egyik az első, a másik pedig a második világháború előtti időszakra emlékeztet. "Az én értelmezésem szerint a mostani állapot inkább az első világháború előtti környezethez hasonlítható, hiszen akkor sem vágyott senki háborúra, mégis végül belesodródtak" - fejtette ki a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy az Európai Unió vezetői gyakran nem érzékelik kellőképpen a helyzet kockázatait, és egyes intézkedések egy veszélyes mixet alkothatnak, amely bármikor robbanásszerűen megnyilvánulhat. Azt is megjegyezte, hogy olyan kifejezések kerülnek elő, amelyek hallatán sokan hitetlenkedve csóválják a fejüket.

"Amennyiben egy pisztolyt helyezel a színpadra, az egy régi színpadi hagyomány, hogy az előbb-utóbb elsüti magát."

- nyilatkozott.

Európa jelenlegi helyzetét a háború irányába történő elmozdulás jellemzi, ahogy azt a különböző nyilatkozatok is tükrözik. Azok, akik ezeket a szavakat használják, nem mindig érzékelik a kifejezéseik súlyát és következményeit. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy a magyar nép számára kiemelten fontos, hogy kedvezőtlen helyzetekben is a béke oldalán álljunk. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kormány vezesse az országot, amely elkötelezett a békepolitika iránt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Magyarországnak nem áll módjában kikényszeríteni a nagyhatalmak racionális viselkedését, hiszen ehhez nem rendelkezik elegendő erőforrással.

Orbán Viktor, a miniszterelnök, úgy véli, hogy ma az európaiak háborúra vágynak, és nyíltan beszélnek az oroszokkal való konfliktushelyzetről. "Egy évvel ezelőtt a helyzet még súlyosabb volt, hiszen akkor még az amerikaiak is a háború melletti állásfoglalásukat hangoztatták, és az oroszok is bizonyos körülmények között hajlandóak lettek volna a tűzszünetre. Most azonban az európaiak és az ukránok továbbra is a háború folytatását szorgalmazzák. Aki abban a hitben él, hogy katonai győzelmet arathatnak ebben a konfliktusban, az téved - fogalmazott a kormányfő, aki úgy látja, hogy Ukrajnában jelenleg egy befagyott frontvonal alakult ki, ahogy azt a Mandiner is megjegyezte.

A miniszterelnök véleménye szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vitában az európaiak "héjáként" lépnek fel, míg az amerikaiak a béke megteremtésére törekednek. Rámutatott, hogy Brüsszel nem rendelkezik saját pénzügyi forrásokkal. Orbán Viktor megemlítette, hogy az EU hét éves költségvetési tervében a források egy része Ukrajnát is támogatná, de ehhez hitelfelvétel szükséges, ami az adófizetőkre nehezedő kamatterheket jelentene. Szerinte Donald Trump békefolyamataival szemben a legnagyobb ellenállást a háborút támogató koalíció fejezi ki.

A miniszterelnök a belső politikai és spirituális tényezőkre is kitért. A XIV. Leó pápával való találkozójával kapcsolatban elmondta, hogy a Vatikán továbbra is a béke spirituális központja, és a pápa megerősítette, hogy a helyes úton járnak. Hangsúlyozta a közelgő választások jelentőségét, ahol szerinte békepárti kormányokat választanak Csehországban és Szlovákiában - írja az Index.

A közelgő amerikai látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez nem csupán egyszerű találkozók sorozata, hanem egyfajta "magyar nap" rendezvény készül Washingtonban. Ez a kezdeményezés a két ország közötti kapcsolatok felfrissítésére és a potenciális gazdasági együttműködések előmozdítására irányul. Elmondta, hogy már hónapok óta azon fáradozik, hogy az amerikaiak jobban megértsék és elképzeljék a közép-európai régiót. Az irodájában ő maga is őriz három különböző térképet, amelyek középpontjában az EU, az Egyesült Államok vagy éppen Kína áll. Szerinte elengedhetetlen, hogy más perspektívákból is szemléljük a világot, hiszen a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a magyar-amerikai együttműködésből valódi, kézzelfogható előnyök származhassanak.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság számára elengedhetetlen az energiagazdálkodás megfelelő rendezése. Kiemelte, hogy mivel Magyarország tengerpart nélkül van, erősen függ az energiaellátási útvonalaktól, ezért elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a körülményekhez. Egy befektető számára kulcsfontosságú, hogy átlássa az energiaárak alakulását, hiszen ezek meghatározó költségtényezők. Miközben az amerikai befektetők egyre inkább visszavonulnak Európa más országaiból, Magyarországon továbbra is folyamatosan érkeznek új beruházások – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor a gazdaságpolitikáról is beszélt. Szerinte a baloldali politikusok azt gondolják, hogy ha a gazdaság stagnál, az államnak spórolnia kellene. Ő úgy látja, hogy a gazdaságpolitikának nem csupán a számokról kell szólnia, hanem az emberekről, és ezt hasonlóan értékeli a jogászi munkához: van, aki csak a betűket látja, és van, aki az embereket. Hangsúlyozta, hogy

Magyarország számára elengedhetetlen a gazdasági ismeretek bővítése, ám véleménye szerint nem feltétlenül van szükség "közgazdászokra".

A beszélgetés során kifejtette, hogy a baloldali javaslatokkal kapcsolatban komoly aggályai vannak, hiszen a múltban már kipróbálták őket, és nem igazolták magukat. Hivatkozott a Bokros-csomagra, amely szerinte jelentős nehézségeket idézett elő. Kiemelte, hogy ezt a megközelítést célszerű lenne elfelejteni, mivel csak további problémákat generálhat. Javasolta, hogy a baloldali ajánlásokat tisztelettel kellene fogadni, de végső soron olyan lépéseket kell tenni, amelyek az emberek javát szolgálják.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem fog spórolni az állam, és meg kell érteni, miért nem nő a magyar gazdaság. Szerinte a növekedés 0-1 százalék körül alakul, ami a költségvetésnek 400-500 milliárd forintot jelent, ami nagy összeg. Szerinte jó lenne, ha a növekedés elérné a 3 százalékot. Az eurózóna gazdaságára is 1 százalékos növekedést jósolnak, amit a háborús helyzet befolyásol. Hozzátette, hogy amíg tart a háború, nem lehet számítani érdemi növekedésre, és bár a háború megszűnése esetén nem feltétlenül lesz olcsóbb a kenyér, de a keresetek nőhetnek.