A hatóság állítása szerint nincs rákkeltő anyag a gödi akkugyár tetején található fekete foltokban, mindezt mintavétel nélkül hangoztatják.

Csak grafitpor okozott fekete elszíneződést a gödi akkugyár tetején, állítja a Pest megyei kormányhivatal a megyei közgyűlés elnökének írt tájékoztató levelében. Viszont a hatóság által megnevezett, szennyezést okozó egyik szellőzőből - a gyár környezeti hatástanulmánya szerint - nikkel és kobalt is távozik. A kormányhivatal szerint az épület tetejére évekkel ezelőtt kiülepedő anyagból "mintavételt nem lehetett végezni", ezért arról csak drónfelvételek készültek. Ám ennek a "szakértői vizsgálatnak" az anyagát a hatóság nem hajlandó nyilvánosságra hozni.

A magyar parlamentben is napirendre került a téma: Keresztes László Lóránt, független országgyűlési képviselő, írásbeli kérdést intézett Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez a fekete foltok és a Samsung-gyár által okozott jelentős környezetszennyezés kapcsán. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint azonban nem indokolt az aggodalom a műholdképeken is jól látható elszíneződések miatt.

A gödi akkugyár három szellőzőjén keresztül hosszú éveken át hatalmas mennyiségű fekete por távozott, amely annyira felhalmozódott, hogy teljesen elfeketítette az épület tetejét. Ezt az információt a Telex tette közzé az év elején, amikor műholdfelvételeket is mellékeltek, amelyek a sötét foltokat ábrázolták. A cikkből kiderült, hogy ezek az elszíneződések a gyár azon szegmenseiben jelentek meg, ahol nikkel-kobalt-mangán (NCM) és nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porok felhasználásával folyik az elektródagyártás folyamata.

Ezt követően az Átlátszó oldalain közzétettük, hogy a gyárra kiszabott katasztrófavédelmi bírságok alapján a hatóság korábban éppen azokban a gyártási területekben tiltotta meg a több száz tonnányi rákkeltő anyag engedély nélküli alkalmazását, ahol a kiömlött por feketére festette a gyár tetejét.

Bár a Samsung SDI Zrt. és a magyar hatóságok nem reagáltak a szennyezésről szóló sajtóhírekre, a Telex egy újabb cikkében hivatkozott a Samsung SDI képviselőjének koreai sajtóban megjelent nyilatkozatára, mely szerint "nem mérgező vagy rákkeltő anyag, hanem grafitpor" okozta a tetőn megjelenő foltokat.

A magyar parlamentben is napirendre került az ügy: Keresztes László Lóránt, független országgyűlési képviselő, írásbeli kérdést intézett Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez a fekete foltok és a Samsung-gyár által okozott környezetszennyezés miatt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszában jelezte, hogy 2025. március 4-én hatósági ellenőrzést végeztek a gödi Samsung-gyárban. A szakértők megállapították, hogy a tetőn látható fekete elszíneződés forrása az egyébként nem toxikus grafit volt.

Nem történt mérgező vagy rákkeltő anyagok kibocsátása.

Szerettük volna felfedni a fekete elszíneződés vizsgálatának részleteit, ezért közadatigénylést nyújtottunk be a Pest megyei kormányhivatalhoz, amelyben a március 4-i vizsgálat vonatkozó dokumentumait kértük. Sajnos a kormányhivatal elutasította a kért iratok kiadását. Hasonló sorsra jutott Tordai Bence országgyűlési képviselő is, aki szintén negatív választ kapott az adatigénylésével kapcsolatban.

Az Átlátszó birtokába került egy olyan levél, amely a kormányhivatal által készült, és a Pest megyei közgyűlés elnökének címzett. Ebben a dokumentumban a hatóság részletes információkat osztott meg a környezetszennyezésről. A tájékoztatásra akkor került sor, amikor a megyei önkormányzat közgyűlése - a Momentum-frakció javaslatára - júniusban elfogadott egy határozatot, amelyben kezdeményezik az akkugyár működési engedélyének felülvizsgálatát.

Szabó István megyei elnök ennek értelmében megkereste a Pest megyei kormányhivatalt, a hatóság azonban elutasította a felülvizsgálati kérelmet. "A Samsung Zrt. a Kormányhivatallal az ellenőrzések és az adatszolgáltatások kapcsán minden esetben együttműködött,

"A hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedélyben rögzített előírásokat a tapasztalatok tükrében maradéktalanul betartják."

A kormányhivatal a levélben azt állítja, hogy a zajszennyezés miatti folyamatos lakossági panaszok alaptalanok, mert a gyár a működése során betartja a zajhatárértékeket. A talajvíz állapotát a Samsung-gyár területén létesített monitoring kutakkal ellenőrzik, így vízszennyezés nem történhet. De a levélben nem esik szó a szennyvízcsatornából kiömlő NMP-szennyezésről, és a levegőbe került 88 tonna NMP-ről sem.

A tájékoztatásban részletezik a gyártető elszíneződésének "kivizsgálását" is, melyre a 2025. évre vonatkozó éves felügyeleti ellenőrzés során került sor.

A médiában megjelent írásokban említett, a gyártó területén észlelt fekete por kiülepedésének alapos vizsgálata is megtörtént. A Plant 1 főépületének tetején évek óta jelenlévő kiülepedés a P163 jelű pontforráshoz kapcsolódó anód mixing technológia következménye. Az akkreditált mérések alapján ez a technológia soha nem bocsátott ki mérgező vagy rákkeltő anyagokat, és a folyamat során ilyen anyagok használata sem történik. Az elszíneződés forrása a grafitpor volt.

A tájékoztató alapján a szennyezést okozó pontforrás szűrőrendszerét átalakították, és jelenleg "semmiféle újabb kiülepedés nem figyelhető meg, így mintavétel elvégzésére sem volt lehetőség." A helyszínen ennek igazolására több fénykép és drónfelvétel is készült - áll a jelentésben.

A gyár környezethasználati engedélyének elkészítéséhez készült vizsgálati anyag szerint a P163-as szellőző nemcsak porral, hanem nikkel és kobalt kibocsátásával is terheli a környezetet. Ezért a kormányhivatal állítása, miszerint ez a pontforrás kizárólag anódgyártási folyamatok során alkalmazott, nem mérgező anyagokat, például grafitport enged a légkörbe, valótlan.

Kétségtelen tény, hogy a 2023 nyarán végrehajtott átfogó felülvizsgálati eljárás során "felfedezték a problémát". Ebben az időszakban alaposan meg kellett vizsgálni a kürtők és szellőzők kibocsátását, és a Bálint Analitika méréseiből világossá vált, hogy a P163 rendszer nem működik optimálisan.

A vizsgálati jegyzőkönyv megállapította, hogy a P163 pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok túllépik a megállapított határértékeket. Fontos megjegyezni, hogy a túllépés kizárólag a szilárd porra vonatkozik, míg más anyagok, mint például nikkel, kobalt és NMP esetében nem észleltek határérték feletti kibocsátást.

Csakhogy a szellőzőn keresztül hosszú éveken át áramlott kifelé a fekete por, mintha a múlt sötét titkai akartak volna kiszabadulni a falak közül. Azt pedig...

soha senki nem vizsgálta, hogy az évek során a gyár környezetébe mennyi anyag jutott ki, s az milyen mennyiségben tartalmazott pl. rákkeltő nehézfémeket.

A gyár tetőszerkezetének elszíneződése nem csupán egyetlen hibásan működő szellőző berendezés következménye, hiszen a műholdas felvételek tanúsága szerint több területen is feltűntek sötét foltok. A hatóságok viszont teljes mértékben elkerülték, hogy bármilyen magyarázatot adjanak a jelenségre.

A fekete elszíneződést okozó szellőzők és kürtők beazonosítását azonban eleve lehetetlenné teszi, hogy a gyár engedélykérelméhez készült dokumentáció nem tartalmazza a légszennyező pontforrások pontos helyét.

A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. melléklete értelmében az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez elengedhetetlen, hogy tartalmazza a következő elemet: "c) a létesítmény által használt terület helyszínrajza, amelyen a kibocsátó források egyértelműen jelölve vannak, továbbá az egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit is fel kell tüntetni."

A Samsung-gyár engedélyezési dokumentációjából nem csupán a pontforrások precíz elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajz és leírás hiányzik. Emellett a levegőtisztasági védelmi hatásvizsgálat elvégzéséhez szükséges kibocsátási adatok részletes ismertetése sem történt meg, és a pontforrásokhoz való kapcsolódásuk sem került bemutatásra.

Valószínűsíthető, hogy a gödi gyár levegővédelmi hatásterületét nem megfelelően határozták meg, így az nem tükrözi hűen a gyár környékén tapasztalható valós légszennyezettségi helyzetet.

Ezek a jogszabályok által előírt kötelező tartalmi elemek számos helyen, köztük a debreceni CATL akkugyár engedélyezési dokumentumában is fellelhetők. A dokumentum egy térképes ábrán szemlélteti a légszennyező pontforrások elhelyezkedését, megjelölve azok EOV-koordinátáit, emellett részletes információkat nyújt a kibocsátott anyagok koncentrációjáról és tömegáramáról is.

Ezek a "hiányosságok" azonban orvosolhatók, mivel a gödi gyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék érvénytelenítette. Ennek következtében az akkugyártás folytatásához új engedélyezési eljárás szükséges. Viszont valószínű, hogy erre még várni kell. A bírósági döntést ugyanis a Törvényszék még nem juttatta el a peres felekhez, miközben a gödi üzem továbbra is teljes kapacitással üzemel.