Magyarország súlyos figyelmeztetést kapott: a kormány a választások előtt olyan mértékben költött el pénzt, hogy utána nehéz idők várhatnak ránk.

Az utolsó három év stagnálása után 2026-ban a magyar gazdaság növekedése átmenetileg látványosabbá válhat, ám a választások után elkerülhetetlen költségvetési kiigazításra lesz szükség. Ez viszont újra visszavetheti a növekedési kilátásokat - áll a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) legfrissebb elemzésében. A kutatóintézet szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a magas költségvetési hiány következtében az államadósság csökkenése sem fog gyorsan bekövetkezni, ami egy kulcsfontosságú mutató romlását vonhatja maga után a magyar gazdasági alapok szempontjából.

A magyar gazdaság 2025-re várhatóan továbbra is stagnáló tendenciát mutat, a GDP mindössze 0,5%-os növekedése valószínűsíthető. Az eddigi elemzések alapján csupán a háztartások és a kormányzati szektor fogyasztásában tapasztalható kis mértékű javulás, míg a termelési oldalon a szolgáltatások terén mutatkozó visszafogott növekedés sem elegendő ahhoz, hogy a gazdaság lendületbe jöjjön - áll a WIIW szerdán közzétett előrejelzésében. A 2026-os parlamenti választások előtt várható költségvetési élénkítés átmenetileg serkentheti a növekedést, de ennek következményeként a következő év második felében költségvetési kiigazításra lehet szükség, ami ismét kedvezőtlen hatással lehet a gazdasági dinamizmusra. A szakemberek jövőre 2,5%-os növekedéssel kalkulálnak, azonban 2027-re a növekedés üteme 1,5%-ra csökkenhet.

Az infláció szeptemberben 4,3%-on stagnált, az árrésstopok ellenére az élelmiszerek áremelkedése továbbra is átlagon felüli, ahogy a háztartási energia és a szolgáltatások is kiemelkedő mértékben drágulnak - olvasható az elemzésben. Azzal számolnak, hogy az árkorlátozó intézkedések legalább a tavaszi választások utánig érvényben maradnak, ami

Az elnyomott inflációs nyomás fokozatosan felszínre kerülhet.

A jegybank továbbra is eltökélten folytatja szigorú monetáris politikáját, és az év végéig sem várható a 6,5%-os alapkamat csökkentése. A WIIW közgazdászai úgy vélik, hogy 2026 végére a kamatszint 5,5%-ra mérséklődhet, és ezt követően, 2027-ben újabb 50 bázispontos lazításra nyílhat lehetőség az MNB számára.

Az előrejelzés egyik kritikus pontja a költségvetés helyzete, mely az elemzők szerint lényegesen rosszabb, mint amit a kormány tervezett. A tavalyi 4,9%-os hiányhoz hasonló deficitet várnak 2025-ben is a GDP arányában, majd 2026-ban még kicsit növekedhet is a hiány. A választások után viszont kiigazításra lehet szükség, így 2027-ben a GDP 4 százalékára mérséklődhet a deficit. Kiemelik, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege javult a 2020-23 között tapasztalt jelentős hiányhoz képest, a kamatkiadások azonban a közeljövőben is a GDP 4 százalékát tehetik ki nagyságrendileg, így nem lesz tér a hiányszint jelentős csökkenésére.

A WIIW elemzése hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kormánypártok négy választást nyertek meg zsinórban a voksolás előtti költekezésnek köszönhetően, ezért nem meglepő, hogy most is ehhez az eszközhöz nyúlnak. Ez a költekezés már elkezdődött az anyák szja-mentességének bejelentésével és a kedvezményes kamatozású Otthon Start programmal, emellett arra számítanak, hogy további kiadásnövelő intézkedések jönnek még jövő tavaszig. Ez pedig rövidtávon élénkítheti a gazdaságot, 2026 első felében tovább bővülhet a fogyasztás az állami transzferek miatt,

A választások lezárulta után elképzelhető, hogy költségvetési kiigazításra lesz szükség, amely hatással lehet mind a háztartási, mind a kormányzati fogyasztásra. Ennek következtében 2027-re a gazdasági növekedés ismét lassulhat.

A magas hiány következtében a teljes előrejelzési időszak alatt várhatóan folyamatosan növekedni fog az államadósság, ami azt jelenti, hogy...

A korábbi kedvező irányvonal, amely a csökkenő adósságtrendekhez vezetett, tartósan megbillenhet.

A tavalyi 73,5%-os szintet követően a szakértők előrejelzései szerint 2025 végére a GDP-hez viszonyított adósság aránya 74%-ra nőhet. Ezt követően 2026-ra 74,5%-ra, 2027-re pedig 74,7%-ra emelkedhet az adósság.

A bécsi kutatóintézet legújabb előrejelzése szerint a következő években nem valószínű, hogy jelentős javulás történik az uniós forrásokhoz való hozzáférés terén. 2019 és 2023 között a magyar gazdaságba érkező nettó uniós transzferek a GDP 2-3%-át tették ki, ám tavalyra ez az összeg kevesebb mint felére csökkent. Ennek a csökkenésnek pedig érezhető hatása van a költségvetés bevételi oldalán. Az elemzők nem számítanak javulásra a jogállamisági feltételek terén, ugyanakkor az orosz energiától való függetlenedés és a növekvő védelmi kiadások révén mégis lehet esély arra, hogy a közeljövőben kismértékű növekedés következzen be az uniós források beáramlásában.