Hatvanpuszta műemléki védettségének megszüntetése komoly kihívások elé állítaná a települést, hiszen ez a lépés a helyi kulturális örökség elvesztéséhez, valamint a közösségi identitás gyengüléséhez vezethet. Az ilyen döntések nemcsak a múltunkat érintik,

Hadházy Ákos, a független országgyűlési képviselő, kezdeményezi a Hatvanpusztán lebontott és azóta újjáépített épületek műemléki védettségének megszüntetését – számolt be róla a VálaszOnline.

A javasolt intézkedés következtében komoly kihívások elé néznének az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelmi szakértői, mivel szakmai szempontból egyértelmű, hogy a két megsemmisült épület műemléki státuszát fel kellene függeszteni. Politikai megfontolások miatt azonban ezt - ahogyan fogalmaztak - nyilvánvalóan nem lehet végrehajtani, mivel

Ezzel a lépéssel tulajdonképpen elismerném, hogy Hatvanpusztán nem egyszerű felújítás zajlott, hanem a jogszabályokkal való visszaélés, amelyben az építkezési engedélyező hatóságok folyamatosan közreműködtek.

Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző nem a József nádor egykori majorságának műemléki felújításával foglalkozott, hanem a három védett épület közül kettőt teljesen lebontott. Ezt Bátonyi Péter, a Partizánban való szereplése után egy évvel kirúgott egykori kormányfőtanácsos és műemléki szakértő tárta fel egy cikkben. A szakember alaposan megcáfolta a témában megszólaló miniszterek és a kormánysajtó állításait, amelyek szerint Hatvanpusztán műemlékmentés zajlott.

A szakértői elemzés alapján az uradalom három védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, aminek következtében a tetőszerkezete leégett, de a falai érintetlenek maradtak. A másik, a korábbival nagymértékben hasonlító, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont a légifotók szerint a kivitelezés kezdetén is sértetlen állapotban volt, tetővel együtt. Ennek ellenére mindkét épületet lebontották, maradéktalanul eltüntetve őket, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, hogy a helyükre teljesen új épületeket emeljenek, amelyek az eredeti alaprajzhoz hasonlóan készültek.

Az újonnan emelt épületek közül az egyik a rendezvényház és szálláshely szerepét tölti be, míg a másik a műhely funkcióját kapta. Az eredeti klasszicista juhaklok nem csupán anyagukban tűntek el nyomtalanul; az újonnan kialakított épületek más szempontból sem állnak közel az eredeti formákhoz. Csak az egykori telepítési elrendezést és a majorság alaprajzát sikerült megőrizni, viszont a homlokzatok kialakítása, a tetőszerkezetek formája és a belső tér elrendezése teljesen eltér az egykori épületekétől.

Az ellenzéki képviselő által benyújtott beadványban találhatók azok a légi felvételek, melyek dokumentumértékűek, és alátámasztják a bontási munkálatok tényét.

Hadházy Ákos szeptember elején feljelentést tett a rendőrségen, hivatkozva a műemlékek védelmét sértő tevékenységre. Azonban a bicskei rendőrkapitányság mindössze három napon belül elutasította a bejelentést, arra hivatkozva, hogy Orbán Győző minden szükséges engedéllyel rendelkezik az építkezéshez. A bicskei ügyészség szintén hasonló döntést hozott, de a műemléki hatóság által kiadott szakhatósági engedélyek érvényességét egyik esetben sem vizsgálták meg alaposan.

A műemléki védelmet a József nádor által 1827-ben létrehozott majorság legértékesebb részei, a két L-alakú juhakol és a magtár érdemelték ki. A hatvanpusztai műemlékegyüttes eszmei jelentősége, ahogyan azt Hadházy legfrissebb beadványában hangsúlyozza, abban rejlik, hogy a majorság a magyar mezőgazdaság reformkori megújulásának kiemelkedő példáját képviseli. E helyszín a terméketlen pusztát mintagazdasággá alakító nádori törekvések maradandó emlékét őrzi.

A mostani épületegyüttesből ezt az eszmei értéket már kizárólag a magtár képviseli, amihez egyelőre nem nyúltak, ezért a képviselő beadványa ennek műemléki védettségét fenntartaná -olvasható a VálaszOnline cikkében.