Brüsszel új dimenzióba emeli az agyelszívás kérdését, és elkezdi a folyamat tesztelését.

Az AI-forradalom legnagyobb innovációiról és a digitális transzformációról is szó lesz a Portfolio november 25-ei AI & Digital Transformation rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

Két párhuzamos kezdeményezéssel igyekszik felpörgetni az AI alkalmazások és fejlesztések előmozdítását az Európai Bizottság. Henna Virkkunen, az EU technológiai szuverenitásért felelős biztosa szerdán ismertette az új, friss tervezetet.

Az uniós mesterséges intelligencia stratégiájának első pillére az "Apply AI" néven futó kezdeményezés, amely célja, hogy fellendítse a mesterséges intelligencia alkalmazását kulcsfontosságú területeken, mint például az egészségügy, a gyógyszeripar, az energetika, a mobilitás, a gyártás, az építőipar, a mezőgazdaság, a védelem, valamint a kommunikáció és a kultúra. Továbbá, ez a program kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások támogatására, elősegítve ezzel az iparágak mesterséges intelligenciával való integrálódását.

Ez a téma különösen lényeges, hiszen a tavalyi év statisztikái alapján a vállalkozások mindössze 13%-a alkalmazott valamilyen szinten mesterséges intelligenciát. Virkkunen állítása szerint azonban idénre drámai növekedés várható, ezért elengedhetetlen, hogy az Európai Unión belül is megfelelő támogatást kapjon ez a tendencia. Például Dániában már 27%-os AI-használatot regisztráltak, míg más országokban még jelentős potenciál rejlik a fejlődésben.

Számos országban a mesterséges intelligencia használata még mindig csak a lakosság elenyésző százalékát érinti.

A Bizottság kezdetben 1 milliárd eurót allokál erre a célra, és a konkrét elképzelések között szerepel többek között mesterséges intelligencia alapú fejlett szűrőközpontok kialakítása. Ezen kívül az eddig az EU által működtetett digitális innovációs központokat új néven, AI-tapasztalati centrumokká keresztelik, ahol a szakemberek és érdeklődők egyaránt mélyreható ismereteket szerezhetnek a mesterséges intelligencia világáról.

A vállalkozók elsőbbségi hozzáférést kaphatnának a legújabb fejlesztésekhez, lehetővé téve számukra, hogy lépést tartsanak a technológiai újításokkal és így versenyelőnyre tegyenek szert a módszerek alkalmazásában.

A Bizottság fontosnak látja, hogy a vállalkozások első helyen vegyék figyelembe az AI-alapú megoldásokat, de eközben arra is szeretnének figyelmet fordítani, hogy az európai munkaerőt ne érje váratlanul a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása. Ideális esetben tehát az AI-penetrációnak nem a munkahelyek elvesztését kéne jelentenie, hanem azt, hogy a munkavállalók jóval nagyobb hatékonysággal tudnak majd dolgozni.

A stratégia második pillére, az AI in Science, a tudományos kutatások területén történő alkalmazásokra fókuszál. Ez a megközelítés számos konkrét lépést tartalmaz, melyek célja a mesterséges intelligencia integrálása a tudományos folyamatokba:

Ez utóbbiban kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Bizottság a hónap vége előtt szándékozik bemutatni Adatunió-stratégiáját. Ennek a stratégiának a fő célkitűzése, hogy a különböző adatpolitikákat jobban összhangba hozza a vállalkozások, a közszféra és a társadalom eltérő igényeivel.

A RAISE programot a második pillér számos aspektusával együtt november elején, egy koppenhágai mesterséges intelligencia csúcstalálkozón tervezik bevezetni. Ezt az eseményt a Bizottság közreműködésével, valamint a soros elnökséget betöltő Dánia szervezésében valósítják meg.

Bár az valóban jó kiindulásnak hangzik, hogy a világ tíz legerősebb szuperszámítógépéből négy található az EU-ban, és emellett a kvantumtechnológiára is komoly hangsúlyt fektetnek,

a kínai állami támogatások és az amerikai Szilícium-völgy kereszttüzében várhatóan még nagyobb támogatásokra lesz szükség a hátrány ledolgozásához.

Ehhez bizonyára a magántőkének is meg kell mozdulnia, ami csak akkor lehetséges, ha ők is elhiszik, hogy az EU nemcsak megbízhatóbb táptalaj a fejlesztésekhez, hanem ha kell, rugalmasabb is tud lenni a szabályozás terén.