"A halottak napja az emlékek és imádság ideje, nem pedig a mulatságoké vagy az ijesztő díszítéseké" – nyilatkozta a zebegényi polgármester, aki betiltotta a családi tökfaragást | 24.hu

Kellemes péntek délutánnak ígérkezett a Pest vármegyei Zebegényben tervezett tökfaragó rendezvény, ahol meleg tea és őszi dekoráció várta volna a résztvevőket az iskolai szünet közepén. Ám reggelre sajnos kiderült, hogy a program elmarad, mivel a település polgármestere, Ferenczy Ernő Ervin letiltotta az eseményt, ahogyan azt a 444 hírportál is észrevette.

Tette mindezt az évente rendszerint felbukkanó "Magyarországon nincs halloween, Magyarországon mindenszentek van" érvelésre bocsátkozva.

A polgármester Facebookon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy Zebegény közössége mindig is csendesen, méltósággal és hittel ünnepelte a mindenszentek és a halottak napját. "Nem célunk, és nem is szabad, hogy a falut idegen hagyományokhoz igazítsuk. Ez a település megőrzi a saját tradícióit - és ez így is fog maradni" - utalt arra, hogy a település két önkormányzati képviselője ennek ellenére tökfaragó eseményt hirdetett.

Ferenczy a két említett képviselő, György Réka és Kovács Dóra esetéről megjegyzi, hogy csupán nemrég érkeztek a településre. Az általuk meghirdetett esemény ráadásul a templom előtti főtéren zajlik, anélkül, hogy az ehhez szükséges engedélyeket és előzetes egyeztetéseket elvégezték volna. Ferenczy véleménye szerint emiatt az esemény jogi szempontból szabálytalan, és az eljárás is ellentétes a vonatkozó előírásokkal. Ráadásul, ha a képviselők benyújtották volna a szükséges kérelmeket, akkor sem adott volna zöld utat a tökfaragásnak.

A Halloween és a "haláltökök" idegenek Zebegény szellemiségétől. A Halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek - ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét

- írta a polgármester, majd így folytatta: "Egy közösség ereje abban rejlik, hogy együtt álmodunk és közösen valósítjuk meg elképzeléseinket. Ma itt állunk, hogy megerősítsük elköteleződésünket a fejlődés és a prosperitás iránt. Minden egyes ötlet, minden egyes javaslat számít, és csak együtt, együttműködve érhetjük el a céljainkat. Kérlek, osszátok meg véleményeiteket, hiszen a jövőnk közös felelősségünk!"

A "haláltökök" megjelenése és a halál szimbólumaival való szórakozás nem csupán kulturálisan távol áll tőlünk, hanem a gyermekek érzelmi fejlődésére is káros hatással lehet. Zebegényben a halottak napja a csend, a gyertyaláng és az imádság szent időszaka - nem pedig a "vidám tökök" vagy ijesztő díszítések ideje.

A tökfaragás eseménye a polgármesteri tilalom ellenére mégis megrendezésre kerül, csupán nem a főtéren, hanem egy privát udvarban. Ferenczy ezt is megemlítette a posztjában, hangsúlyozva, hogy ha tényleg csupán "néhány család csendes délutánjáról" lenne szó (ahogy a szervezők állították), akkor nem lett volna szükség a település központjára, "ráadásul éppen mise alatt".

Ferenczy Ernő Ervin posztjának végén kiemeli, hogy döntése Zebegény mellett szól, mivel a település értékei vitathatatlanok. "Lehet, hogy Budapesten vagy a fővároshoz közeli, lakosságában széttagolt településeken teret adnak az idegen szokások elterjedésének, de Zebegényben ezt nem engedjük meg" - tette hozzá.

A Halloween, amit ma világszerte ünneplünk, egykor a kelták egyik legfontosabb eseményének számított: a Samhain, amely a téli időszámítás kezdetét jelölte. A kelták hite szerint ezen az éjjelen a határvonal az élők és a holtak birodalma között elmosódik, lehetővé téve a szellemek visszatérését. Ebből kifolyólag az élők különféle rituálékat végeztek, hogy védelmet nyerjenek a nem kívánt látogatóktól. A szertartások során máglyákat gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és ekkor alakultak ki a szellem-öltözködés szokásai, valamint a híres "cukorkát vagy csínyt" játék is ebből a hagyományból eredeztethető.

A Halloween megjelenése a keresztény hagyományok között nem számít újkeletű jelenségnek; már a középkor folyamán elkezdték integrálni a kelta ünnepet a saját vallási kereteik közé. A jómódúak például "lélekkenyeret" osztottak a rászorulóknak, cserébe pedig az elhunytakért kellett imádkozniuk, hogy azok lelke a mennyországba juthasson. Emellett a mindenszentek és a halottak napja ünnepének megalkotásában is vélhetően jelentős szerepet játszott, hogy a Halloween már birtokba vette az október 31-i dátumot a naptárban.