Z. Kárpát Dániel Répássy Róbertnek devizás ügy kapcsán így fogalmazott: "A bankárok valószínűleg ugyanazt a véleményt képviselték volna, mint amit Ön is kifejtett." - Alfahir.hu.

Az interpelláció keretében heves vitába keveredett a devizakárosultakat képviselő jobbikos képviselő és a fideszes miniszterhelyettes.

A devizakárosultak ügyét napirendre tűzte a parlament hétfői ülésén Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. A politikus felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az Európai Unió Bíróságának április végi döntése egyértelműen kimondja: azok a szerződések, amelyek devizavételi és -eladási árfolyamot tartalmaznak, érvénytelenek.

A Jobbik devizakárosultak ügyét képviselő politikusa kifejezte felháborodását amiatt, hogy "elfogadhatatlan a közömbösség", amely a Lex Marczingós Igazságügyi Bizottság ülésén tapasztalható, ahol a fideszes és KDNP-s képviselőkön kívül szinte egyetlen ellenzéki politikus sem jelent meg. A bizottság négy ellenzéki tagjából csupán egy képviselő volt jelen. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a DK-s Rónai Sándor, a Momentum politikusa, Cseh Katalin, valamint a független Jakab Péter nem vettek részt a Lex Marczingós vitáján.

Z. Kárpát azt kérdezte, mi a kormány terve a devizahitelesekkel, normális dolognak tartják-e, hogy "ezer sebből vérző" ügyekben sorra lakoltatják ki az embereket Magyarországon. Az iránt is érdeklődött, hogy ha egy devizakárosult visszafizette tartozása többszörösét, nyomott, töredékáron elviszik a házát, majd még követelnek tőle 5,10 vagy 15 millió forintot. Emlékeztetett, ha a károsult nem bírja a nyomást, és elhuny, akkor az adósságot öröklik a hozzátartozói, tehát

"Ez az adósrabszolgaság kiemelt és hivatalosan elismert formája."

Z. Kárpát hangsúlyozta, hogy a kilakoltatási moratóriumot sürgősen be kellene vezetni a választásokig. Emellett javasolta, hogy ezt a lépést kiegészíteni kellene a devizahiteles ügyekből eredő végrehajtások tilalmával. Véleménye szerint, ha nem lépünk azonnal, honfitársaink helyzete nem rendezhető, és visszafordíthatatlan folyamatok kezdődhetnek el.

Az interpelláció keretében Répássy Róbert államtitkár, miniszterhelyettes adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntését követően, július elején a Kúria határozatot hozott az EUB ítéletének értelmezésével kapcsolatban. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az EUB ítélete azt jelzi, hogy elsősorban a bírói jogalkalmazás gyakorlatát kell újragondolni, ugyanakkor nem mutatott ki jogalkotási hiányosságokat.

Répássy a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva hangsúlyozta, hogy amennyiben a szerződés érvénytelensége az árfolyamkockázatokról való tájékoztatás hiányosságára vezethető vissza, úgy az érvényessé nyilvánításra nem lehet lehetőség.

A miniszterhelyettes Z. Kárpátnak adott válaszában hangsúlyozta, hogy „a bírói jogalkalmazás során elsődlegesen figyelembe kell venni az európai bíróság döntését”. Répássy ezen kívül arra is rámutatott, hogy...

A bírósági végrehajtói kar nem tudta világosan meghatározni, hogy mely végrehajtások kapcsolódnak devizahitel-szerződésekhez, és melyek nem tartoznak ide.

Ennek oka - fejtette ki - egyrészt az, hogy a forintosítás után már nem devizában áll fenn a követelés, másrészt más követeléseket is behajt a végrehajtó. Ezért - véli a fideszes államtitkár - a kilakoltatások és végrehajtások leállítása a jogos követelések behajtását is lehetetlenné tenné.

Répássy kifejtette, hogy véleménye szerint már nem csupán több tízezer, hanem...

csak néhány ezer, esetleg néhány száz ügy lehet folyamatban, szerinte csak ezekben a folyamatban levő ügyekben van helye a Marczingós-féle ítélet alapján történő újraértelmezésnek.

A képviselői viszonválaszban Z. Kárpát ezt mondta az államtitkárnak:

"a bankárok is ugyanezt mondták volna, mint Ön".

A jobbikos honatya felhívta Répássy figyelmét, hogy azért van folyamatban ilyan kevés ügy, mert a devizakárosultaknak "nincs újabb öt évük és sok százezer forintjuk továbbpereskedni".

"Elvették tőlük az életüket, a jövőképüket, és kifosztották őket!"

A devizakárosultak képviselője rávilágított, hogy a devizahitel-szerződések száma 3 és 5 millió között mozgott.

"több százezer ember a mai napig nyögi ezt a borzalmat"

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a parlament felelőssége lenne segíteni őket ebből a helyzetből. Emellett rámutatott, hogy a Kúriának nem lett volna joga újraértelmezni az értelmezést. Egyetértett a miniszterhelyettessel abban, hogy nem lenne szükség jogalkotási sürgetésre, ha tiszteletben tartanák az általános érvényű és kötelező EUB-ítéletet.

Z. Kárpát véleménye szerint a kormánynak létre kellene hoznia egy olyan adatbázist, amely átfogóan tartalmazza az összes devizahiteles ügyletet. Ez lehetővé tenné, hogy a végrehajtók kötelezően ellenőrizzék az adatokat az eljárások megkezdése előtt. A jobbikos képviselő hangsúlyozta, hogy a digitalizáció korában ennek megvalósítása nem lehetetlen, csupán akarat kérdése. Az ellenzéki politikus azonban nem fogadta el az államtitkár válaszát a témában.