**Von der Leyen megmenekült, de milyen áron? – 5 pont a bizalmatlansági indítvány következményeiről** 1. **Politikai instabilitás**: A bizalmatlansági indítvány megmutatta a politikai tájékozódás hiányát az Európai Bizottság körül, ami tovább növelheti a

Az Európai Bizottság sikeresen átvészelte az Európai Parlamentben benyújtott bizalmatlansági indítványt, ám Ursula von der Leyen előtt komoly kihívások állnak. A zöldpártok támogatása már nem annyira magától értetődő, mint korábban, és nem kizárt, hogy a szélsőjobboldal újra megpróbálja megingatni a Bizottság pozícióját.

Az Európai Parlament csütörtöki ülésén megerősítette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének mandátumát. A szavazás során 175 képviselő voksolt a testület leváltására, míg 360-an támogatták a bizottságot. Ez a döntés ugyanakkor komoly presztízsveszteséget okozott Von der Leyennek, ami valószínűleg gyengíti pozícióját a jövőben. Az alábbiakban öt pontban összefoglaljuk a bizalmatlansági indítvány következményeit.

A bizalmatlansági indítvány ellen szavazó - és így az Európai Bizottságot támogató - 360 európai parlamenti képviselő kevesebb, mint az a 370, akik 2024 novemberében jóváhagyták a Bizottságot. Ugyan csak 18 képviselő tartózkodott, de 166 nem szavazott, néhányan talán nem is voltak Strasbourgban.

A baloldali politikai képviselők mellett, akik már jelezték távolmaradásukat, a szociáldemokrata (S&D), a liberális Renew Europe és a Zöldek/EFA frakciók több tagja is úgy határozott, hogy nem vesz részt a szavazási folyamatban.

Sokan így próbálták kifejezni elégedetlenségüket a Von der Leyen irányítása alatt álló Bizottsággal szemben, anélkül, hogy a szélsőjobboldali javaslatot támogatták volna. Mindeközben a képviselőcsoportjuk hivatalosan is elutasította az indítványt.

"Határozottan elutasítom a szélsőjobboldali javaslatokat. Ugyanakkor nem érzem magam biztonságban ebben a Bizottságban, amely folyamatosan megszegte az egy évvel ezelőtt kapott mandátumát. Mindezt nap mint nap tapasztalom [...] a migrációs politikában, a palesztin helyzet kezelésében, az újrafegyverkezés kérdésében, az éghajlatváltozás ügyében és a szociálpolitikában" - nyilatkozta a szavazás után Cecilia Strada olasz EP-képviselő, aki szintén azon törvényhozók között van, akik nem szavaztak.

A 136 szociáldemokrata európai parlamenti képviselő közül végül csupán 98-an adták le szavazatukat.

2024 novemberében az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládja, különösen az Olaszország Fivérei pártból származó képviselők, kifejezték támogatásukat a Bizottság irányába. Ennek eredményeként az ő soraikból került ki Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, aki fontos szerepet játszik a jövőbeli politikai döntésekben.

A mostani bizalmi szavazáson viszont 41 ECR-képviselő a Von der Leyen elleni indítvány mellett szavazott. Mindössze hárman voksoltak a bizalmatlansági indítvány ellen, ketten pedig tartózkodtak.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, pártja, az Olasz Testvérek, végül teljes mértékben távol maradt a szavazástól. Annak ellenére, hogy nem támogatták az indítványt, és Nicola Procaccini, a képviselőcsoport társelnöke éles szavakkal bírálta a javaslat támogatóit, az Olasz Testvérek nem mertek a Bizottság mögé állni. Valószínű, hogy ezt a lépést azért tették, hogy elkerüljék a Liga kritikáját, amely Olaszországban komoly politikai következményekkel járhat.

Von der Leyen számára ez annak a jele, hogy Giorgia Meloni támogatása nem garantált. Az olasz miniszterelnök valószínűleg lojális marad a Bizottsághoz, de közben kezelnie kell a belső feszültségeket egy olyan frakción belül, amely nagyrészt szembemegy a parlament EU-párti többségével.

A Zöldek/EFA képviselőcsoportja döntő többségben a bizalmatlansági indítvány ellen voksolt, hiszen a 53 zöld képviselőből 33-an a bizalom kifejezése mellett tették le voksukat. Ezzel hivatalosan is kifejezték támogatásukat Ursula von der Leyen Bizottsága iránt.

Több képviselő azonban az Euronewsnak azt mondta, hogy a szavazást megelőző napon heves belső vita folyt, annak ellenére is, hogy egyik párttag sem szándékozott a szélsőjobboldali indítvány mellett szavazni.

A zöldek úgy vélik, hogy a Bizottság környezetvédelmi programját nagyrészt eltemették az úgynevezett Omnibusz jogalkotási csomagban, miközben a Green Deal-t fokozatosan leépítik. Eközben a Bizottság olyan keményvonalas migrációs politikát folytat, amely ellentétes a képviselőcsoport nézeteivel.

Több zöld politikai képviselő az Európai Parlamentben, köztük spanyol és olasz tagok, úgy határoztak, hogy távol maradnak a szavazástól. "Határozottan kifogásoljuk Von der Leyen eddigi munkáját, ezért döntöttünk a távolmaradás mellett" - nyilatkozta Benedetta Scuderi, az EP képviselője az Euronewsnak.

A képviselőcsoport jelenleg egy ellentmondásos helyzetben találja magát az Európai Parlament falain belül: a kormányzó többség tagjaként dolgozik, ám a környezetvédelmi ügyek terén sorra szenvedi el a jelentős szavazásokat. Felmerül a kérdés: meddig maradnak lojálisak egy olyan Bizottsághoz, amely egyre távolabb kerül az ő politikai irányvonaluktól?

Az Európai Bizottság a következő héten bemutatja a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó hétéves költségvetési javaslatát. A költségvetési tárgyalások, amelyek mindig is bonyolultak és vitatottak voltak, már most összefonódtak a bizalmi szavazásokkal. A szociáldemokrata képviselők állítólag azért álltak határozottan a Bizottság mögött, mert Ursula von der Leyentől biztosítékot kaptak arra, hogy az Európai Szociális Alap kiemelt szerepet fog játszani a következő uniós költségvetés keretein belül is.

Az Európai Néppárt (EPP) azonban vitatja ezt a narratívát.

"Az Európai Szociális Alap soha nem került valódi veszélybe, és ezt határozottan állítjuk. Mint ahogy korábban is hangsúlyoztam, a Parlament teljes egésze elkötelezett amellett, hogy megvédje az Alapot" - nyilatkozta Siegfried Mureșan, az EP néppárti frakciójának költségvetési főtárgyalója.

Von der Leyennek jelenleg egy különösen nehéz feladat áll előtt, hiszen meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt a hagyományos finanszírozási célok - mint a mezőgazdaság és a kohézió - és az új prioritások között. Az új kihívások közé tartozik Ukrajnának nyújtott fokozott támogatás, valamint az európai védelmi kiadások bővítése is.

Mindezek mellett minden egyes képviselőcsoport, amelyik kiállt a Bizottság mellett, elvár valamit cserébe - és mindent meg fognak tenni, hogy garantálják politikai céljaik anyagi támogatását.

Bár a bizalmatlansági indítvány a várakozásoknak megfelelően vereséget szenvedett, annak benyújtója, Gheorghe Piperea szimbolikus győzelmet aratott.

"Az 553 európai parlamenti képviselő közül 175 támogató szavazat elég kedvező arányt mutat. Von der Leyennek most két, egymással ellentétes ígéret között kell egyensúlyoznia a költségvetés tervezése során: egyrészt meg kell őriznie az Európai Szociális Alap forrásait, másrészt pedig át kell csoportosítania pénzeket a védelmi kiadások növelésére. Személy szerint nem látom túl stabilnak a mandátumát" - nyilatkozta az Euronewsnak a román képviselő a szavazás után.

Parlamenti források szerint a szélsőjobboldali pártok a nyár után újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezik, esetleg a Patrióták Európáért képviselőcsoport vezetésével. Ahogy Piperea képviselő fogalmazott: az EP első ilyen indítványa "Pandora szelencéjét hivatott kinyitni".