Játékosok a tűzpróbán? A 2026-os labdarúgó-világbajnokságot brutális hőség árnyékolja be!

Július 13-án a Chelsea lenyűgöző, 3-0-s győzelmet aratott a Paris Saint-Germain ellen a Klubvilágbajnokság döntőjében. Az eredmény önmagában is figyelemre méltó volt, de a mérkőzés körülményei is sokkolták a közönséget: a rekkenő hőség, amelyben a játékosoknak helyt kellett állniuk, igazi kihívást jelentett számukra.

A TIME beszámolója szerint a New Jersey-i MetLife Stadionban 29,4 °C volt a hőmérséklet, és ez csak egy volt a sok forró pillanat közül a négyhetes torna alatt. A 2026-os férfi labdarúgó-világbajnokság már most rengeteg kérdést vet fel: vajon elég felkészült a FIFA arra, hogy megvédje a játékosokat az egyre extrémebb hőhullámoktól?

Edzés a 37 °C-os hőségben? Kihívás, de nem lehetetlen! Ilyen forró időjárásban fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire. A hidratálás kulcsfontosságú, ezért mindig legyen nálad elegendő víz. Érdemes korai reggel vagy késő délután edzeni, amikor a hőmérséklet elviselhetőbb. Ruházat szempontjából válassz könnyű, lélegző anyagokat, amelyek segítenek elkerülni a túlmelegedést. Ne felejtsd el, a megfelelő bemelegítés és levezetés is elengedhetetlen, hogy elkerüld a sérüléseket. Élvezd a mozgást, de mindig tartsd szem előtt a biztonságot!

Június végén egy szélsőséges hőhullám tarolt az Egyesült Államok területén, ami a valaha mért legmagasabb hőmérsékletekhez vezetett. Philadelphiában hőségriadót hirdettek, amikor Enzo Maresca, a Chelsea trénere a következőképpen fogalmazott: "Ebben a 37 °C-os kánikulában lehetetlen normális edzésmunkát végezni."

A középpályás Enzo Fernández a július 8-i elődöntő után azt mondta: "A 35,5 °C-os hőség nagyon veszélyes volt. Egy ponton annyira megszédültem, hogy le kellett feküdnöm a földre."

Így reagált a FIFA

A tornát a 2026-os világbajnokság előkészítő eseményeként is tervezik, amelyet az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közreműködésével rendeznek meg. A szervezők igyekeztek figyelembe venni a felmerült aggályokat: július 12-én bejelentették, hogy a mérkőzések közötti pihenőidő minimum 72 órára nő, ezzel is biztosítva a csapatok felkészülését és a játékosok regenerálódását.

A FIFPRO, a globális játékos-szakszervezet, azonban nem volt jelen azon a találkozón, ahol ezek a fontos döntések születtek. A TIME magazin érdeklődött a háttérinformációk iránt, ám a FIFA nem válaszolt a kérdéseikre.

A FIFPRO elnöke, Sergio Marchi a TIME-nak nyilatkozva hangsúlyozta: "Folyamatosan figyelmeztetjük a sportág képviselőit a versenynaptár túlzsúfoltságára, a játékosok fizikai és mentális kimerültségére, valamint a FIFA-val való párbeszéd hiányára. Ez a fajta szervezési megközelítés... kizárólag a gazdasági érdekekre épít, figyelmen kívül hagyva az emberi fenntarthatóságot."

Mikor van túl meleg a futballhoz?

A FIFA aktuális szabályzata értelmében hűtési szünet, más néven "ivószünet" lép életbe, amennyiben a WBGT-érték (Wet-Bulb Globe Temperature) eléri a 32 °C-ot. Ezt az értéket úgy számítják ki, hogy figyelembe veszik a levegő hőmérsékletét, a páratartalmat, a szélsebességet, valamint a napsugárzás hatását is.

A tudósok szerint azonban ez a határ túl magas. A tornán a FIFA - a FIFPRO nyomására - ideiglenesen csökkentette a limitet 28 °C-ra, és több vizet, jeget és törölközőt biztosított a játékosok számára.

40 °C árnyékban, és mégis vidám játékba merültek.

Június 24-én Charlotte városában a Benfica és a Bayern München mérkőzött meg egymással, miközben a hőmérő higanyszála közel 40 °C-ra kúszott. A Benfica fiatal tehetsége, Andreas Schjelderup így fogalmazott: "Soha nem gondoltam volna, hogy valaha ilyen forróságban kell pályára lépnem. Ez tényleg nem egészséges."

Dr. Vincent Gouttebarge, a FIFPRO orvosi igazgatója elmondta: "Amikor a testhőmérséklet meghaladja a 40 °C-ot, a szervezet nem tud többé izzadni, bekövetkezik a kiszáradás. Izomkontroll hiány, szédülés, tudatzavar is felléphet - szélsőséges esetben pedig akár eszméletvesztés."

Madeleine Orr, a Torontói Egyetem sportökológusa szerint: "Az extrém hőség különösen veszélyes, mert a test mozgás közben is hőt termel, amitől csak izzadással tud megszabadulni. De ha túl magas a hőmérséklet és a páratartalom, az izzadás nem működik, és gyorsan súlyos állapot alakulhat ki."

Mi lesz a 2026-os világbajnoksággal?

A Queen's University Belfast legújabb kutatása alapján a 2026-os labdarúgó-világbajnokság házigazdái között a következő városok emelkednek ki:

14 városban a délutáni hőmérséklet gyakran túllépi a 28 °C-ot.

Hat városban a hőmérséklet meghaladja a 32 °C-ot.

A FIFPRO állásfoglalása szerint az ilyenkor zajló mérkőzések "rendkívüli hőkockázatot" hordoznak, főként olyan városokban, mint Atlanta, Dallas, Houston vagy Miami.

Milyen lehetőségek rejlenek a probléma megoldásában?

A szervezők többféle lehetőséget vizsgálnak:

* Délutáni meccsek helyett esti kezdések - ahogy Niko Kovač (a Dortmund edzője) is javasolta.

* Hűtőmellények, vízpermetező ventilátorok, jeges fürdők - ezeket már több csapat alkalmazta.

Zárt tetős stadionok – azonban ezek csupán az összes mérkőzés 37,5%-át képesek lefedni.

Christopher Tyler londoni környezetélettani kutató szerint: "A FIFA azért elégedett a 32 °C-os határértékkel, mert eddig nem történt súlyos hőguta eset. De ez nem jó érv, mert a játékosok inkább visszavesznek az intenzitásból."

A FIFA helyzete sem egyszerű

A FIFA nehéz helyzetben van: a mérkőzések átszervezése hatással lenne a tévés közvetítésekre és a szponzori szerződésekre. Ráadásul a 2026-os világbajnokság kibővítése 48 csapattal és 104 meccsel még bonyolultabbá teszi a logisztikát.

Mégis, teljesen világos, hogy egyre többen vágyakoznak a változásra. Enzo Fernández szavaival élve: "A játék üteme lelassult, a tempó csökkent. Bízunk benne, hogy jövőre átalakítják a menetrendet, és végre egy igazán szemet gyönyörködtető, szép futballélményben részesíthetjük a közönséget."

Maradona már 1986-ban felhívta a figyelmet arra, hogy...

Az 1986-os mexikói világbajnokság során a mérkőzések 65%-a a tűző napsütésben zajlott, amely nemcsak a nézők, hanem a játékosok számára is komoly megpróbáltatást jelentett. Diego Maradona akkoriban határozottan megfogalmazta véleményét: "Egyszer és mindenkorra tisztázni kellene, hogy a szervezők figyelembe vegyék a játékosok érdekeit. Nélkülünk nem lenne igazi élmény. Mi vagyunk a világbajnokság nélkülözhetetlen szereplői. A mérkőzéseket olyan időpontokra kellene időzíteni, amikor a legjobban tudunk teljesíteni - nem a legforróbb órákban."

A FIFPRO főtitkára, Alex Phillips a június 30-i sajtótájékoztatón kifejtette: "Úgy tűnik, hogy a FIFA a Klubvilágbajnokság tapasztalatainak fényében rugalmasabb megközelítést alkalmaz a világbajnoki mérkőzések kezdési időpontjaival kapcsolatban. Ugyanakkor sajnos nem rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyekkel ezt a változást kötelezővé tehetnénk."

A szakszervezet elnöke, Sergio Marchi még egyértelműbben fogalmazott: "Az extrém hőség, amelyben a Klubvilágbajnokság meccseit lejátszották, elfogadhatatlan - és semmilyen körülmények között nem ismétlődhet meg a világbajnokságon. A FIFA-nak minden döntésében a játékosokat kellene a középpontba helyeznie."

Egy forróbb világ, ahol a megszokott keretek összeomlanak, és a szabályok nélküli lét új kihívások elé állít minket. Itt az idő, hogy felfedezzük a változásokat, és alkalmazkodjunk a megújult környezethez, amelyben a kreativitás és a rugalmasság kulcsszerepet játszik. Mi vár ránk ebben az új valóságban, ahol a határok elmosódnak, és a lehetőségek végtelenek?

A klímaváltozás következményei egyre inkább érzékelhetőek a sport világában is, új kihívások elé állítva a rendezvényeket és a résztvevőket. A 2026-os világbajnokságra több mint 1,5 millió szurkoló érkezésével számolnak a helyszínekre, és a tévéképernyők előtt még sokkal többen követhetik a mérkőzéseket. Azonban a rekkenő hőség közepette felmerül a kérdés: a látványosság iránti vágyunk erősebb, mint a sportolók és a kiszolgáló személyzet védelme? E kérdésre a válasz a következő nyáron derül ki, amikor a sport és a klímaváltozás határvonalán egy új fejezetet nyithatunk.