Létezik egy varázslatos eszköz, amely a közpénzek védelmét szolgálja, ám eddig még soha nem került alkalmazásra.

Két éve lépett életbe a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a súlyos korrupcióval kapcsolatos ügyekben, amelyeket a vádhatóság "ejtett", bárki felülbírálati indítványt, illetve kiegészítő pótmagánvádat nyújthasson be. A Legfőbb Ügyészség legfrissebb tájékoztatása szerint az elmúlt két év során összesen 115 alkalommal éltek ezzel a felülbírálati lehetőséggel, azonban a bíróság eddig egyetlen esetben sem tartotta indokoltnak a pótmagánvád benyújtását.

A kormány 2022 nyarán, az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések nyomán, benyújtotta a parlamenthez a büntetőeljárási törvény módosítását. Ez a változtatás egy új eljárási mechanizmust hozott létre, amely a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények kezelésére vonatkozik.

Miután 2022 őszén az Országgyűlés megszavazta a törvénymódosítást, a kihirdetés előtt előzetes normakontrollt kértek az alkotmánybíráktól. Az ő feladatuk volt megválaszolni azt a kérdést, hogy a pótmagánvádas eljárás keretein belül az ügyészségen kívül más személyek is jogosultak-e vádat emelni a bíróság előtt. Az Alkotmánybíróság pozitívan válaszolt erre a kérdésre.

A határozat szerint a szabályozással a jogalkotó egy sajátos, a hazai jogrendszerben eddig még nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremtett a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy felülbírálati indítvány, illetve vádindítvány benyújtásával kezdeményezhessék a bíróság eljárását. Az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy az új eljárás nem vonja el az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét, hanem azt a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként csak kiegészíti.

A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja

- jelentette ki az Alkotmánybíróság.

Mi a törvénymódosítás lényege? Az új eljárás, amit kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is hívunk, azt célozza, hogy a közérdek védelme érdekében, különösen a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények esetén, bárki – legyen az képviselő, magánszemély vagy civil szervezet – jogosult legyen a nyomozási bíróhoz fordulni. Ez a lehetőség akkor él, ha a hatóság elutasította vagy megszüntette a feljelentést, így a közérdek védelme érdekében újra meg lehet próbálni a nyomozás elindítását vagy folytatását.

A kiegészítő pótmagánvádas eljárás eddigi tapasztalatairól levélben megkérdeztük Polt Péter legfőbb ügyészt. Az iránt érdeklődtünk, hogy az elmúlt két évben történt-e, és ha igen, hány esetben, hogy valaki ezt a jogi lehetőséget kihasználva pótmagánvádat nyújtott be.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze és sajtószóvivője kifejtette, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a 2023. évi országgyűlési beszámolójában, valamint az igazságügyi bizottsági és parlamenti meghallgatásán összegzett néhány fontos tapasztalatot az uniós elvárásoknak megfelelően bevezetett új jogintézményről, a január 1-jétől érvényes kiegészítő pótmagánvádról. Az idei év során a jogosultak összesen 35 alkalommal éltek ezzel a jogukkal, és a bíróság öt esetben helyt adott a felülbírálati indítványoknak. Érdekesség, hogy ismételt felülbírálati indítványt csupán egy esetben terjesztettek elő, amelyet a bíróság végül elutasított.

Kiemelendő, hogy a bíróság soha nem azonosított olyan körülményt, amely lehetővé tette volna a kiegészítő pótmagánvád benyújtását. Ennek következtében nem történt egyetlen alkalommal sem kiegészítő pótmagánvádlói vádindítvány előterjesztése.

- hangsúlyozta a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője, akitől azt is megtudtuk, hogy 2024-ben 80 esetben nyújtottak be a bírósághoz felülbírálati indítványt, és a bíróság hat esetben adott helyt ezen indítványnak. Tavaly is csak egy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására került sor, amit a bíróság ez esetben is elutasított. Vagyis ahogy az előző évben, úgy 2024-ben sem látott egyetlen esetben sem lehetőséget a bíróság a kiegészítő pótmagánvád benyújtására. Ebből következően egyetlen esetben sem nyújtottak be kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt.

A kérdésünkre, miszerint az Európai Ügyészség, valamint annak munkatársai Magyarországon a hazai jogszabályok keretein belül élhetnek-e a "népvádi" lehetőséggel, Fazekas Géza válaszolt. Elmondása szerint a szóban forgó ügyészség vagy bármely más uniós intézmény eddig még soha nem élt a közérdekű felülbírálati indítvány, illetve annak következményeként felmerülő kiegészítő pótmagánvád lehetőségével. Ugyanez érvényes a magyar bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszert, köztük az ügyészséget, a korrupcióval kapcsolatos ügyekben rendszeresen bíráló hazai és nemzetközi civil szervezetekre, valamint a közszereplők túlnyomó többségére is.

Felkerestük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, Magyarország egyik legjelentősebb jogvédő szervezetét, hogy megtudjuk, mit gondolnak a pótmagánvád intézményének hatékonyságáról és eredményességéről. Kíváncsiak vagyunk, hogy a TASZ szakértői szerint mennyire bizonyult hasznosnak ez a jogi megoldás a hazai joggyakorlatban.

Becker Karola, a TASZ tartalomgyártási vezetője hangsúlyozta, hogy a hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az előzetesen megfogalmazott kritikák megerősítést nyertek. Bár a büntetőeljárási törvény módosítása lehetőséget teremtett a "pótmagánvád" alkalmazására a korrupciós ügyekben, ennek ellenére...

különösen azokban az összetett korrupciós ügyekben, amelyekre ez az új szabály vonatkozik. Ez alapján úgy értékelik, hogy a törvény módosításával a magyar állam csak látszólag tett eleget a vállalásának.

Palánki Zsolt ügyvéd szerint a Legfőbb Ügyészség által ismertetett statisztikát akkor lehetne véleményezni, ha egyenként meg lehetne vizsgálni minden ügyet, és a részletes áttekintés után arról állást foglalni, hogy vajon helyesnek tartjuk-e a végeredményt vagy sem, és ha nem, miért nem.

A büntetőjogász kiemelte, mennyire lényeges, hogy az új eljárási lehetőség arra ösztönzi az ügyészséget és a nyomozó hatóságot, hogy a vizsgálható bűncselekmények körében még alaposabb nyomozást végezzenek, amit a statisztikák is alátámasztanak. Hozzátette, hogy a "normál" pótmagánvádlói eljárás sem egyszerű feladat a sértettek számára, és ennek sikeres lebonyolítása különösen bonyolult kihívás elé állítja őket.

Mindenesetre a jogszabály létezik, a lehetőség adott

- fogalmazott az ügyvéd, aki szerint az talán nem szerencsés, hogy egyetlen bíróság, a BKKB Nyomozási Csoportjának nyomozási bírája járhat csak el - Be. 817/E § (1) bek. - az ország területére kiterjedő illetékességgel, de ez van.

A téma kapcsán Palánki Zsolt rávilágított arra, hogy a sajtó és különféle médiaplatformok rendszeresen közölnek olyan írásokat, amelyek több száz millió, sőt akár milliárdos nagyságrendű pályázati támogatásokról számolnak be, amelyek már kifizetésre is kerültek. Ugyanakkor aggasztó, hogy a pályázatban megfogalmazott célok gyakran nem valósulnak meg. Az viszont, hogy miért nem következik be felelősségre vonás, mi történik ezekkel az ügyekkel, és hogy egyáltalán indul-e bármiféle feljelentés, pontos adatok hiányában szinte lehetetlen megítélni vagy véleményezni.