A Reuters Institute egy olyan elemzést publikált, amely tele van valótlan állításokkal és manipulált információkkal, és nyilvánvalóan politikai indíttatású.

Kísértetiesen hasonló folyamat játszódik le a médiapiacot felmérő, magát függetlennek beállító Reuters-Institute piaci elemzésével, mint a politikai közvélemény-kutatások területén. Az elemzés szerint a Telex ma Magyarország legnépszerűbb online híroldala. Ez semmilyen formában nem igaz, a feltevés sem a hivatalos mérések szerint, sem a szakma által elfogadott adatok alapján nem állja meg a helyét. Az ilyen, módszertanilag homályos kutatások félrevezetik a közönséget és a piac szereplőit is, különösen akkor, ha valaki ezt hivatkozási alapként kezdi használni. Márpedig ezt többen elkezdték, pont úgy, mint egy politikailag motivált közvélemény-kutatás vágyvezérelt adatait.

A Reuters Institute évről évre publikálja a Digital News Report című jelentését, amely a globális online hírfogyasztási trendeket elemzi. A legfrissebb, 2025-ös verzió magyar fejezete szerint a Telex vezeti a hazai online hírportálok látogatottsági rangsorát, míg az Index a második helyet foglalja el, utánuk pedig a többi portál következik.

Ezzel ellentétben a tények azt mutatják, hogy a médiapiacon hivatalosan elismert adatok, amelyeket a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) ellenőriz, teljesen más képet festenek: az Index minden egyes mérési időszakban a Telexet megelőzi, sőt, nemcsak az Index, hanem a Telexet túlszárnyalja a 24.hu, a Blikk és még az Origo is.

Az alábbi grafikonon igyekszünk bemutatni a kutatás eredményeit. A Reuters Institute által megrendelt felmérés 2025. január 13. és március 2. között zajlott. Bár a pontos időpontokat nem tudjuk rögzíteni, a vizsgált időszak minden hetének átlagolásával egy világosabb képet nyerhetünk a piac aktuális állapotáról. Érdemes megjegyezni, hogy az egyes hetek adatai sem mutatnak jelentős eltérést az összesített eredményekhez képest.

Fontos kiemelni, ezek az adatok nem egy 2000 fős mintán készültek, hanem naponta több tízmillió mérési adat feldolgozásával, nem véletlenül tekinti ezt mindenki irányadónak a médiapiacon.

Ha ezt a pontosabb, piaci adatot ugyanerre az időszakra vetítjük akkor merőben más "népszerűségi" sorrendet kapunk. Az adatok magukért beszélnek: a Reuters Institute szerinti listavezető Telex népszerűsége például a vizsgált időszakban a valós, piac által elismert adatok szerint csak az ötödik helyre volt elegendő, a 24.hu a harmadik helyről az első helyre, a Blikk pedig a kilencedik helyről egészen a második helyre lép előre ezen a listán.

A puszta eredmények mellett számos további lényeges következtetés is felmerül, amelyek figyelmen kívül hagyása nemcsak elhanyagolható, hanem a hiteles tájékoztatás szempontjából kifejezetten káros is. Az, hogy melyik médium számít hitelesnek vagy népszerűnek, olyan kérdés, amelyet ilyen kutatások révén érdemes alaposan megvizsgálni.

Természetesen felhozhatják érvet, hogy a világ minden táján egységes a módszertan, ami lehetővé teszi a profin kidolgozott összehasonlítást, de a valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb, ahogyan azt a választási eredmények is világosan demonstrálják – ezek gyakran lesöpörnek minden vágyvezérelt közvélemény-kutatást. A pontos piaci adatok, mint például a DKT számai, a választások során nyújtanak hiteles képet, míg a Reuters Institute a saját vízióját mutatja be a hazai média világáról. E munkához a CEU demokrácia intézetének kutatója, Szakács Judit nyújtott értékes támogatást.

A legnagyobb gond az, hogy a Reuters Institute jelentés módszertanáról alig tudunk valamit. Annyit árultak el, hogy "oktatási kvótákat" alkalmaztak a minta reprezentativitása érdekében, de azt már nem, hogy pontosan milyen kérdéseket tettek fel, hány embernek, milyen életkorban, milyen platformon és milyen mintavételi módszerrel. A médiapiacon, ahol a nézettség és olvasottság konkrét számok mentén dől el, elég komoly problémát jelent, ha egy kutatás nem transzparens.

Ez a helyzet különösen figyelemre méltó, mivel a magyar online médiapiac szinte minden jelentős szereplője - beleértve a Telexet is - elfogadta azt a szakmai megállapodást, amely a hivatalos közönségmérési adatokat tekinti irányadónak. E megállapodás értelmében kizárólag a DKT-Gemius méréseit tekintik hitelesnek, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy más, nem hitelesített forrásból származó olvasottsági adatokat nem publikálnak. Ennek ellenére a keddi napon mégis azt hangoztatták, hogy ők Magyarország legnépszerűbb online médiuma. Ez a kijelentés nemcsak a szakmai konszenzussal ütközik, hanem – amint azt részletesen kifejtettük – ellentmond a valóságnak és az olvasók valós tájékoztatásának is.

A helyzet messze túlnyúlik ezen a specifikus példán, hiszen egy ilyen globális jelentőséggel bíró dokumentum – különösen, ha egy elismert intézmény emblémája áll mögötte – komoly hatással van a közvélemény alakulására. Gyakran hivatkozási alapként szolgál nemcsak a sajtóban, hanem a politikai döntéshozatal színterén is.

Elfogadjuk, hogy egy kétezres mintán alapuló percepciókutatásnak van létjogosultsága. Ugyanakkor súlyos szakmai hiba, ha az eredményeket anélkül publikáljuk, hogy azokat a valósággal összehasonlítanánk. Erős gyanúnk van, hogy az eredmények inkább egy ideális állapotot tükröznek, különösen a heti elérszámok tekintetében. A többi "megmért" mutató esetében nem tudunk vitát nyitni, de megbízhatóságuk így alapvetően kétségbe vonható.

A hírfogyasztási szokások vizsgálata kétségtelenül fontos téma, amit senki nem vonhat kétségbe. Ugyanakkor lényeges, hogy milyen mérésekre támaszkodunk, amikor a hitelességet értékeljük, és milyen következtetéseket vonunk le ezekből az adatokból. Bár a Telex mögötti szándékokat megértjük, egy reprezentatív kutatás nem lehet csupán egy fekete doboz, amelyből csak a kívánt eredmények kerülnek elő. Főleg nem szabad figyelmen kívül hagyni mindazt, amit a mindennapok során hiteles forrásokból származó adatok alapján tapasztalunk és érzékelünk.