Teljes kiőrlésű termékek: Az igazság felszínre került, és a GVH máris lecsapott! Az állítások mögött rejlő valóság sok vásárlót megtévesztett, és most végre fény derült az átverésekre.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb versenyfelügyeleti vizsgálatokat kezdeményezett három élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál. A fogyasztói panaszok alapján felmerült a gyanú, hogy a Spar, az ALDI és a Tesco egyes termékeiket, amelyeket "teljes kiőrlésűként" reklámoznak, megtévesztően kommunikálják. A hatóság célja, hogy tisztázza a helyzetet és megvédje a vásárlók jogait.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn felhívta a figyelmet arra, hogy február 12-én a Lidl egy jelentős, 186 millió forintos bírságot kapott. A büntetést azzal indokolták, hogy a cég négy olyan termékét hirdette, amelyeket "teljes kiőrlésű" jelzővel láttak el, de ezek nem feleltek meg a valóságnak, így megtévesztették a vásárlókat. Magyarországon több mint egymillió cukorbeteg él, és számukra különösen fontos, hogy pontosan tudják, milyen összetevőkből készült péksüteményeket fogyasztanak.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eljárás befejezését követően a fogyasztói visszajelzések alapján vizsgálja meg, hogy más piaci szereplők hogyan tájékoztatják a vásárlókat a "teljes kiőrlésű" termékekről, és milyen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaznak ezen a területen.
A panaszkezelési folyamatok következményeként a Gazdasági Versenyhivatal három versenyfelügyeleti eljárást indított el.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat esetében arra a megállapításra jutott, hogy a "teljes kiőrlésű" jelzővel ellátott, helyben készített pékáruikra vonatkozó kereskedelmi kommunikációjuk, valamint maguknak a termékeknek az elnevezése valószínűleg megtévesztő gyakorlatot takar.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
Az ügyben a GVH arra hívja fel a vállalkozások figyelmét, hogy a kereskedelmi kommunikációjuk kialakításakor figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak.
