Trump nem csupán az ukrán delegációt küldte el a Fehér Házból, úgy tűnik, hogy az európai országokat is kivezeti az amerikai mamahotelből.
A két elnök tárgyalása során markánsan eltérő szándékokkal ültek le egymás elé. "Elsődleges célom, hogy megakadályozzuk ezt a helyzetet. A második legfontosabb dolog, hogy nem kívánok több pénzt kiadni" – nyilatkozta Trump a sajtónak, utalva a Biden-kormány által Ukrajnának a háború idején juttatott dollármilliárdok sorozatára. "Most visszaszerezzük az összes pénzt, és még annál is többet fogunk elérni."
Zelenszkij előzetesen azt nyilatkozta, hogy a közelgő találkozón a NATO-tagság kérdését, illetve az ahhoz hasonló garanciák megszerzését fogja hangsúlyozni. Kiemelte, hogy fontos számára, hogy kiderítse, Washington hajlandó-e ilyen biztosítékokat adni, vagy Ukrajnának más források után kell néznie. Emellett az ukrán vezetés célja, hogy a jövőbeli tárgyalások során aktívan részt vegyen, és elkerülje, hogy az oroszokkal szemben engedményeket tevő amerikaiak a fejük fölött hozzanak döntéseket.
Donald Trump elnökválasztási kampánya során azt ígérte, hogy hivatalba lépésétől számított "24 órán" belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Ez kevéssé meglepő módon nem történt meg, de Trump - aki önmagát szerényen a megállapodások mesterének tartja - még mindig a konfliktus gyors befejezését szorgalmazza, ennek a szellemében Ukrajna bevonása nélkül kezdett tárgyalásokat Oroszországgal.
Az utóbbi hetek történései során Trump egyre inkább ellenséges hangot ütött meg Kijevvel, míg Moszkvával szemben inkább elnézőnek mutatkozott. Zelenszkijt "diktátornak" titulálta, majd mintha semmiség lenne, úgy tett, mintha ez a kijelentése sosem hangzott volna el. Miközben Putyin iránt inkább elismerését fejezte ki, Trump láthatóan igyekezett megfélemlíteni Ukrajnát, amely a háború alatt jelentős mértékben támaszkodott az amerikai támogatásra, hogy sürgesse a békeszerződés elfogadását - függetlenül attól, hogy a feltételek mennyire kedvezőtlenek Kijev számára. Az amerikai kormányt már most számos bírálat érte, amiért úgy tűnik, előre komoly engedményeket hajlandó tenni Oroszország számára a két legfontosabb kérdésben: az elfoglalt területek sorsában és a biztonsági garanciák ügyében.
Az előző kirohanásaihoz viszonyítva úgy tűnt, hogy Trump a személyes találkozó előtt meglehetősen jó kedvvel várja az ukrán elnököt. Legalábbis a megbeszélés előtt kifejezetten biztatóan nyilatkozott: "Nagyon jó beszélgetésünk lesz. Kiválóan fogunk együttműködni. Rendben van. Nagy tisztelettel viseltetem egymás iránt. Én igazán nagyra becsülöm őt."
A kezdeti, viszonylag semleges hangvételű beszélgetés során a feszültség fokozatosan kezdett felsejleni, amikor J. D. Vance kijelentette, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti békéhez vezető út a diplomácia. Zelenszkij azonban nem osztotta ezt a nézetet, és határozottan megjegyezte, hogy Oroszország korábban már megszegte a kormányával kötött megállapodásokat. Innentől fogva Trump és Vance élő adásban, egymás szavába vágva, egyre emelkedettebb hangon támadta az ukrán elnököt, ami az Ovális Irodában egy igazán szürreális, feszültséggel teli előadássá alakult.
Trump és Vance iskolai bully-ként léptek fel, amikor Zelenszkijt az Egyesült Államok háborús támogatása iránti hálátlansággal vádolták. Az érzelmek a tetőfokára hágtak, Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy teljesen magára hagyja Ukrajnát, ha Zelenszkij nem hajlandó belemenni a megállapodásba. Vance, mint a szünetben a nagyhangú osztálytárs, átkiabálta, hogy "tiszteletlenség", hogy Zelenszkij az Ovális Irodába jött, és az amerikai sajtó előtt kritikát fogalmazott meg, miközben azt követelte tőle, hogy köszönetet mondjon Trumpnak, aki le szeretné zárni a konfliktust. (A Trump által "csodás tévéshow"-nak nevezett esemény legérdekesebb pillanatairól magyar feliratos összefoglaló itt érhető el.)
Az európai vezetők már a müncheni konferencián bepillantást nyertek J. D. Vance alelnök diplomáciai stílusába, és mostanra, ha egyáltalán voltak is bármiféle kétségek, ezek végleg eloszlottak. A müncheni kultúrharcos számonkérése nem csupán egy különleges eset volt; sokkal inkább világosan kirajzolódott, hogy a Trumppal érkező új világ nem ér véget Trumppal. A sajtónyilvános beszélgetés Vance közbeavatkozásával kezdett drámaivá válni, különösen miután Zelenszkij hangot adott nemtetszésének, amiért Vance kioktató stílusban történt megjegyzései. Az új seriff mellett ott ült a láncon tartott kutyaként viselkedő kis seriff, aki csak a háttérből figyelte az eseményeket.
A sajtónyilvános kiabálás után nem sokkal - zéró meglepetést okozva - a Fehér Ház az amerikai idő szerint délutánra tervezett közös sajtótájékoztatót lemondta, majd Zelenszkij elhagyta a Fehér Házat. Az ukránok folytatták volna a tárgyalásokat, de Trump a külügyminiszterével és a nemzetbiztonsági tanácsadójával elküldette őket, ezért Ukrajna jövője kapcsán nem teljesen elhanyagolható, Trump és Zelenszkij a négy fal között, a sajtótól távol hogyan vált el egymástól, de miután Zelenszkij sorra mondta le a későbbi találkozóit, arra lehet következtetni, hogy az ukránok úgy értékelték, nem sok értelme van folytatni a tervezett programot, és valószínűleg a négy fal között sem sikerült érdemi párbeszédet folytatniuk az amerikai vezetéssel.
A Fox News-os interjút Zelenszkij bevállalta, azt nyilatkozta, hogy megbánta a fehér házi jeleneteket, de néha őszintének kell lenni.
Nem sokkal azután, hogy a modern történelem egyik legfurcsább diplomáciai eseménye zajlott le, Donald Trump egy újabb bejegyzéssel lepte meg követőit a saját közösségi platformján:
Ma rendkívül tartalmas megbeszélésen vettünk részt a Fehér Ház falai között. Sok olyan információra és megértésre tettünk szert, amit egy ilyen szenvedélyes és nyomás alatt álló diskurzus nélkül sosem tudtunk volna elérni. Megdöbbentő, hogy az érzelmek hogyan képesek feltárni a legmélyebb igazságokat. Számomra egyértelművé vált, hogy Zelenszkij elnök jelenleg nincs felkészülve a béke elfogadására, különösen, ha Amerika támogatása továbbra is jelen van, mivel úgy érzi, hogy ez nagy előnyhöz juttatja őt a tárgyalások során. Én nem előnyre vágyom, hanem valódi BÉKÉRE. Az Egyesült Államok, ennek a nagy tiszteletnek örvendő Ovális Irodának a színhelyén, méltatlan sértést szenvedett el. Csak akkor térhet vissza, ha valóban készen áll a béke megvalósítására.
Zelenszkij valóban higgadtabb is lehetett volna, de a helyzet, amivel szembesült az Ovális Irodában, rendkívül nehéz volt. A vélemények megoszlanak arról, hogy a támadás egy csapda volt-e számára. Ha engedi, hogy Trump és Vance folyamatosan belebeszéljenek az ukrán álláspontba, és teljesen ellentétes nézeteket hangoztassanak a világ szeme láttára, akkor könnyen azt a benyomást keltheti, hogy gyenge, mind Ukrajnában, mind nemzetközi szinten.
Az ukrán delegációt Vance-szel való találkozójuk során meglehetősen megalázó körülmények fogadták. Az európai biztonsági garanciák témájában Trump kifejtette, hogy a kontinens országainak kell vállalniuk a felelősséget Ukrajna védelméért, az Egyesült Államok részéről pedig csupán munkásokat küldenek: „Tudom, hogy Franciaország fog garanciákat adni, és Nagy-Britannia is... De a biztonság más formában valósulna meg. Munkások lennének ott... ásnának” - mondta Trump, miközben az ukrán természeti erőforrásokról szóló keretmegállapodás aláírása még az asztalon hevert.
A Washington Post névtelen fehér házi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok kormánya mérlegeli az ukrajnai fegyverszállítmányok leállítását. Ez a döntés jelentős hatással lehet, hiszen több milliárd dollár értékű radarrendszerek, járművek, lőszerek és rakéták érintettek benne. A New York Times értesülései szerint Trump akár a közvetett amerikai támogatások visszavonását is fontolóra veheti. Ez magában foglalhatja a hírszerzési információk megosztásának leállítását, az ukrán erők és pilóták kiképzését, továbbá a nemzetközi segélyezést irányító telefonközpont elhelyezését egy németországi amerikai katonai bázison.
Két hónappal ezelőtt még viszonylag világos volt, hogy az Egyesült Államok kinek a pártján áll az orosz-ukrán konfliktusban. Még akkor is, ha a fegyverszállítások elhúzódtak, és bizonyos korlátozások vonatkoztak a fegyverek használatára, az ukránok számára nyújtott támogatás alig elegendő volt ahhoz, hogy elkerüljék a teljes összeomlást. Az ukrán nézőpontból nézve a diplomáciai helyzet drámai romlása nem kecsegtet biztató kilátásokkal, különösen azzal kapcsolatban, hogy Trump milyen béketárgyalásokra lenne hajlandó az ukránok feje fölött. Ezenkívül újabb kérdéseket vet fel az Egyesült Államok elkötelezettsége is, hogy valóban garantálja európai szövetségesei biztonságát.
Az elmúlt hét találkozói alapján nem lehetett nem észrevenni, hogy Trump nem keveredett hasonló vitákba más vezetőkkel, akik nyilvánosan nem értettek vele egyet. Mosolygott és vállat vont, amikor Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök kijavította őt a hamis kijelentései miatt. Zelenszkij esetében teljesen más történt, ezt a hangnemet az USA ellenségeivel sem ütötték meg kamerát előtt. Egészen tegnapig.
Nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyin számára Zelenszkij nyilvános megalázása egyfajta diadalt jelentett. Az orosz elnök egyik kiemelkedő tanácsadója, Kirill Dmitrijev mindössze annyit mondott a történésekről, hogy „történelmi”. Takácsy Dorka, az Oroszország szakértője és a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy külső kutatója a találkozó oroszországi visszhangját illetően úgy fogalmazott, hogy a Kreml ennél boldogabb nem is lehetne; az orosz sajtó már nyíltan ünnepli Zelenszkij „halotti torát”. A legtöbb jelentés Zelenszkijt egy felkészületlen kisdiákként ábrázolja, akit Trump könnyedén elintézett, ráadásul a megszokott bántó hangnem még durvább formát öltött.
Dmitrij Medvegyev, korábbi orosz elnök és Putyin elkötelezett szövetségese, ismét a megszokott stílusában fejtette ki véleményét az aktuális eseményekről: "A pimasz disznónak végre megjött a méltó válasza az Ovális Irodában. Donald Trumpnak igaza van: a kijevi vezetés valóban 'a harmadik világháború tűzével játszik'. Az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig megjegyezte, hogy 'Trump és Vance önmérséklése, miszerint nem ütötték meg az ukrán elnököt, a visszafogottság csodálatos példája'."
Közben az európai vezetők sorra fejezték ki támogatásukat Zelenszkij irányába. Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en azt írta: "Kedves ukrán barátaim, nem vagytok egyedül". Hasonló üzenetet fogalmazott meg körülbelül egy órán belül Emmanuel Macron francia elnök, spanyol, a cseh, a lett, a norvég, a luxemburgi, a holland, a svéd miniszterelnök, a litván elnök és a német kancellár is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, és António Costa, az Európai Tanács elnöke pedig az alábbi üzenetet tette közzé az X-en: "Az Ön méltósága az ukrán nép bátorságát dicséri. Legyetek erősek, legyetek bátrak, legyetek rettenthetetlenek. Soha nincs egyedül, kedves elnök úr. Továbbra is együtt fogunk dolgozni az igazságos és tartós békéért."
Európai kollégáihoz hasonlóan Orbán Viktor is kifejtette véleményét a találkozóról, azonban az ő nézetei egy árnyalattal erősebben tükrözték az orosz reakciókra adott válaszokat, mint a többi szövetségesé.
A magyar külügyminiszter a következőket posztolta Facebook-oldalán: "Donald Trump elnök békepárti fellépése az elmúlt három év egyik legkiemelkedőbb eseménye volt. Bízunk benne, hogy Trump sikerrel zárja az amerikai-orosz tárgyalásokat, hiszen csakis egy amerikai-orosz egyezmény teremtheti meg a békét szeretett Közép-Európánk számára."
A Redditen egy figyelemfelkeltő térkép terjed, amely bemutatja, melyik európai ország mutatott kiemelkedő lelkesedést az iránt, ahogyan az egykor a szabad világ vezetőjeként emlegetett amerikai elnök élő műsor keretein belül támogatta az agresszort. Érdemes azonban óvatosan kezelni ezt a térképet, mivel azóta számos más ország, például a britek és az olaszok is kifejezték támogatásukat Zelenszkij iránt.
Az európai vezetőknek azon csoportja, akik közös véd és dacszövetségben képzelik el jövőt, a müncheni, és most már a washingtoni események sokkját vasárnap a londoni európai biztonsági találkozón próbálhatják közös cselekedetté formálni. Ukrajna támogatása, a védelmi kiadások növelése, és az USÁ-tól való függőség csökkentése lesznek a fő témák. Egyre nagyobb az esély arra, hogy létre fog jönni Európán belül a hajlandók koalíciója. Akik hajlandók együttműködni, együtt fejleszteni, beszerezni védelmi téren, stratégiai autonómiát kialakítani és akik hajlandók megvédeni egymást. Mondani sem kell, Magyarország nem vesz részt a londoni találkozón. Látványos az, amit Feledy Botond írt gyorselemzésében:
Amikor az NBC munkatársai megkeresték a Fehér Ház egyik tisztviselőjét, az alábbi választ kapták: "Az America First elve érvényesült." Hasonlóan nyilatkozott Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi különmegbízottja, valamint Marco Rubio külügyminiszter is.
Ha az európai nemzetek valóban komolyan veszik az együttműködést, akkor az "America First" politikája könnyen átfordulhat az "America Alone" (Amerika egyedül) koncepciójába. Ám addig még rengeteg esemény és változás vár ránk az Atlanti-óceán vizében.
