Az alapkamat továbbra is stabilan megmarad, miközben a globális gazdasági helyzet egyre inkább kiszámíthatatlanná válik.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjén mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntést követően az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a tanács továbbra is szigorú és óvatos monetáris politikát tart szükségesnek.

A júliusi ülésén a testület nem módosította a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosót, sem pedig az egynapos hitel (O/N) kamatát. Érdemes megjegyezni, hogy legutóbb tavaly szeptemberben történt változás a jegybanki alapkamatban, amikor is 25 bázisponttal csökkent.

A mai napon közzétett nyilatkozatában a monetáris tanács kiemeli, hogy az MNB legfőbb feladata az árstabilitás megvalósítása és megőrzése. E cél mellett elkötelezetten támogatja a pénzügyi stabilitás megőrzését, valamint a kormány gazdasági és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseit, mindezt az árak stabilitásának veszélyeztetése nélkül.

Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is egy instabil világgazdasági környezetet teremtenek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között július végén aláírt kereskedelmi megállapodás csökkentette a bizonytalanságot, azonban a Kína és az Egyesült Államok közötti tárgyalások határideje újabb 90 nappal meghosszabbodott. A globális növekedési kilátások némileg kedvezőbbé váltak. Az Európai Unióban bejelentett és az Egyesült Államokban végrehajtott kiadásnövelő intézkedések a következő évtől élénkíthetik a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a vámok inflációs várakozásokat gerjesztő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folyamatos emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások erős árdinamikája továbbra is felfelé mutató kockázatokat hordoz a globális infláció szempontjából. Az energiaárak az utolsó kamatdöntés óta enyhén csökkentek - áll a közleményben.

A piaci elemzők véleménye szerint a Federal Reserve (Fed) által várt kamatpálya lefelé módosult, és az év végéig legalább két, 25 bázispontos kamatcsökkentésre lehet számítani. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank is egy hasonló lépést, egy 25 bázispontos csökkentést valószínűsít. Az utóbbi hónapban a közép-európai jegybankok közül a cseh és a román központi bank nem hajtott végre változtatásokat a kamatkondíciók terén.

A hazai konjunktúra 2025 második negyedévében is visszafogott maradt - emelték ki, megjegyezve: a 0,1 százalékos GDP-bővülés összhangban alakult a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével. A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolták a szolgáltatások, fékezte a ipar és a mezőgazdaság.

A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, miközben a béremelkedés üteme májusban lassult.

A jövő évre vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy látja, hogy mind a belső, mind a külső tényezők kedvezően befolyásolják a gazdasági növekedés felgyorsulását. Az előrejelzések alapján az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt hozzájárulnak a fogyasztás dinamikus növekedéséhez. Ezen kívül, a javuló európai gazdasági helyzet és az elmúlt években végrehajtott kapacitásbővítő beruházások eredményeképpen várhatóan élénkebb exporttevékenységre számíthatunk.

2025 júliusában az infláció 4,3 százalékra csökkent, a maginfláció 4 százalékra mérséklődött. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, a rövid távú vállalati árvárakozások mérséklődése lassult júliusban.

A szakértők előrejelzései alapján az infláció a következő hónapokban is a megengedett szint felett maradhat, azonban 2026 elején várhatóan fokozatosan a toleranciasávba csökken, míg 2027 elején elérheti a várt 3%-os célt. A dinamikus fogyasztás, a volatilis nyersanyagárak és az erős bérnövekedés mellett a fenntartható árstabilitás eléréséhez elengedhetetlen a szigorú monetáris politikai feltételek fenntartása.

A folyó fizetési mérleg júniusi egyenlege 67 millió eurós hiányt mutatott, amelyhez átmeneti egyenlegcsökkentő tényezők is hozzájárultak. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan várható, hogy 2025-ben a folyó fizetési mérleg többlete átmenetileg csökken, de az ezt követő év elejétől a külső kereslet növekedésével és az új beruházások termelésének fellendülésével a mérleg egyenlege fokozatosan emelkedni fog.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az előző évekhez képest az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődésével párhuzamosan. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések 2025-ben várhatóan még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól azonban már megemelkedhet hiánynövelő hatásuk. Az államadósság 2025. évi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány, valamint a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére összességében csökkenhet a GDP-arányos adósságráta - véli a tanács.

A jegybank a jelenlegi gazdasági helyzetben a legjobban az árak stabilizálásával és a pénzügyi piacok egyensúlyának megőrzésével tudja támogatni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának enyhülését, ezzel párhuzamosan pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. A szigorú monetáris politika révén, amely biztosítja a pozitív reálkamatokat, hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához, illetve az inflációs várakozások jegybanki célokkal összhangban történő rögzítéséhez. Ennek következményeként lehetővé válik az inflációs célok tartós elérése is - hangsúlyozza a monetáris tanács.