Magyarországot súlyos gazdasági válság fenyegeti: a folyamat már elindult, és ennek következményei fájdalmasak lesznek - Pénzcentrum.

A klímaváltozás már most drámai gazdasági következményekkel jár Európa-szerte, hiszen az elmúlt négy évtizedben az uniós országok összesen több mint 790 milliárd eurós veszteséget könyveltek el. A legnagyobb veszteségeket Németország, Olaszország és Franciaország szenvedte el, de a kisebb államok, mint Szlovénia és Románia, arányosan még súlyosabb károkat tapasztaltak az éghajlati szélsőségek következtében. Magyarországon is egyre gyakrabban szembesülünk árvizekkel, aszályokkal és hőhullámokkal, amelyek komoly hatással vannak a mezőgazdaságra, az egészségügyi rendszerre és az energiaszektorra. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ha nem készülünk fel megfelelően, ezek a károk a jövőben tovább fognak növekedni.

A klímaváltozás már nem a jövő rémképe - Európa már most súlyos árat fizet érte. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentése szerint 1980 és 2023 között összesen több mint 790 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak a szélsőséges időjárási és éghajlati események az uniós tagállamoknak. És a java még csak most jöhet.

A legjobban Németország érintett, ahol a károk összege elérte a 180 milliárd eurót. Őket követi Olaszország (135 milliárd), Franciaország (130 milliárd) és Spanyolország (97 milliárd). A legfrissebb, 21. századi adatok szerint Ausztria, Belgium, Csehország, Portugália, Románia és Szlovénia is súlyos károkat szenvedtek el - országonként 12-15 milliárd euró közötti összegekről beszélhetünk.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó tudományos testülete, az IPCC figyelmeztetése szerint Európában már most is egyre gyakoribbá válnak az éghajlati szélsőségek, mint például a hőhullámok és az árvizek. A globális felmelegedés következtében a helyzet várhatóan még súlyosabbá válik. Ez a jelenség nem csupán a mezőgazdaságra gyakorol hatást; az infrastruktúra és az ingatlanpiac is jelentős kihívásokkal néz szembe a folyamatosan változó környezeti viszonyok miatt.

Bár a leggazdagabb országok a legnagyobb összegeket bukják, ez arányaiban kevésbé rázza meg őket, mint például egy kisebb, kevésbé fejlett országot. Egy 10 milliárdos kár Romániának például sokkal nagyobb érvágás, mint ugyanekkora összeg Németországnak.

Érdekesség, hogy Szlovéniában volt a legmagasabb egy főre jutó gazdasági veszteség: 1980 és 2023 között minden szlovén állampolgárra vetítve 8733 eurónyi kár keletkezett. A lista élmezőnyében van még Luxemburg (2694 euró/fő), Svájc (2685 euró/fő), Olaszország és Spanyolország is. A skála másik végén Koszovó található, mindössze 10 eurós fejenkénti veszteséggel.

A jó hír az, hogy a legtöbb európai országban elérhető magán- vagy állami biztosítás, amely a klímaváltozással összefüggő kockázatokra vonatkozik. A rossz hír viszont, hogy ez a védelem nem mindenhol kielégítő. Egy friss jelentés alapján 16 uniós államban a "biztosítási védelmi rés", vagyis a nem biztosított károk aránya meghaladja a 90%-ot. Ez azt jelenti, hogy a lakosság és a vállalkozások jelentős hányada kénytelen saját forrásaiból fedezni a klímaváltozás következményeit.

Dánia az egyetlen, ahol a biztosítási rendszer viszonylag jól működik: itt a károk több mint 50%-át fedezik biztosítások. Az éghajlatváltozás egyre súlyosabb gazdasági károkat okoz Európában. Az elmúlt 40 évben az EU 27 tagállamában a természeti katasztrófák összesen több mint 487 milliárd eurónyi veszteséget eredményeztek, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által vizsgált 32 országban ez az összeg 450-520 milliárd euróra tehető. A károk mindössze 25-33%-a volt biztosítva.

A legnagyobb gazdasági veszteségeket az árvizek okozzák: ezek éves átlagos kára meghaladja az 5 milliárd eurót. Az erdőtüzek további évi 2 milliárd euró körüli kárt generálnak. Az EEA inflációval korrigált adatai szerint az éves gazdasági veszteségek átlaga 1981-1990 között 10 milliárd euró volt, míg 2011-2020-ra ez 14,7 milliárd euróra nőtt.

Szabó Péter, a neves éghajlatkutató véleménye szerint Magyarországon a biztosítótársaságok játszanak kulcsszerepet a klímaváltozással kapcsolatos statisztikák nyomon követésében. A lakosság is tapasztalhatja, hogy a biztosítási díjak folyamatosan emelkednek, ami gyakran a fokozódó időjárási kockázatok következménye.

Az állam szempontjából is rendelkezésre állnak konkrét adatok: például a 2022-es súlyos aszály idején 50 milliárd forintot különítettek el az aszálykár enyhítésére, míg a terméskiesésből fakadó gazdasági veszteség körülbelül 500 milliárd forintra tehető. Nemzetközi viszonylatban is aggasztó a helyzet: az Egyesült Államokban a 2023-2024-es időszakban rekordot döntött a nagyobb, úgynevezett "billion dollar disaster" események száma és az összesített kárérték. A trend világosan látható: az extrém időjárás egyre súlyosabb gazdasági következményekkel jár hazánkban is – emelte ki Szabó.

Bár a jelentés Magyarországot külön nem említi, az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek – mint például a tavaszi jégverések, a hosszú aszályok és a váratlan áradások – világosan mutatják, hogy hazánkban is sürgető szükség van a felkészülésre. A biztosítási kultúra fejlesztése, az infrastruktúra megerősítése és a kockázati térképek aktualizálása nem csupán környezetvédelmi szempontból fontos, hanem gazdasági érdek is a jövőbiztosítás érdekében.

Schaffhauser Tibor éghajlatkutató a Pénzcentrumnak elmondta, hogy téves az a hipotézis, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a jövő generációit, mert már az elmúlt évtizedekben is komoly károkat írhattunk az éghajlatváltozás számlájára Európában is Magyarországon is.

Ezek a történések várhatóan jelentős befolyással bírnak majd az emberi egészségre, valamint az egészségügyi rendszer működésére. Hatással lesznek a vízgazdálkodásra, az élelmiszerellátásunkra, a környezetünkre, a gazdasági folyamatainkra és az energiaellátásunkra is.

Amennyiben nem készülünk fel megfelelően szárazságtűrő növényekkel, megfelelő agrárgyakorlatokkal úgy az a hazai élelmezésbiztonságot veszélyeztetheti

- fogalmazott. Hasonló a helyzet az egészségügy esetében is; amennyiben a hazai ellátórendszer (beleértve az oktatási, egészségügyi, szociális intézményeket is) nincs felkészítve megfelelő hőségtervekkel és intézkedésekkel, úgy megnövekedhet a leginkább sérülékeny rétegek többlethalálozása a nyári hőségriasztásos napok során. Végül az időjárási szélsőségek hazánk távolabbi környezetében megnövekedett migrációs nyomást eredményezhet határainkra és társadalmunkra.

Schaffhauser hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás energiaszektorra gyakorolt kedvezőtlen hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek közé tartozik a vízerőművek termelésének csökkenése, valamint a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásával kapcsolatos problémák fokozódása. Emellett, ahogy már korábban is említést nyert, a gazdasági nehézségeket is érdemes megemlíteni, hiszen ezek az ipari termelést is sújtják. Ide tartoznak a szélsőséges időjárási események következtében bekövetkező károk, a hőhullámok miatt fellépő munkaerő- és időveszteségek, valamint a csökkent vízellátás által okozott termeléskiesés kockázatának növekedése – tette hozzá.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásai hazánkat sem kímélték az elmúlt közel 10 év adatai alapján. 2012 és 2022 között például 8288 többlethalálozás történt a hőhullámok hatására.

A Green Policy Center egy olyan intézmény, amely a fenntarthatóság és a környezetvédelem előmozdítására összpontosít. Célja, hogy innovatív megoldásokat dolgozzon ki a környezeti kihívások kezelésére, és támogassa a zöld politikák kialakítását. Az itt végzett kutatások és elemzések hozzájárulnak ahhoz, hogy a döntéshozók megalapozottabb és környezettudatosabb döntéseket hozzanak.

Az éghajlatkutatók elemzése alapján a nyári viharok időszakában a magyar biztosítók összesen 72.407 millió forintnyi kártérítést voltak kénytelenek kifizetni a lakosságnak. Ezen kívül, 2011 és 2021 között a hazai mezőgazdasági termelőknek 55.478 millió forintnyi kártérítést juttattak el. Érdemes hangsúlyozni, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége által közölt információk szerint a magyar lakásállomány több mint 25%-a nem rendelkezik biztosítással, ami aggasztó helyzetet teremt a kockázatok kezelésében.

De van adat természeti károkról is; 2011 és 2021 között például összesen 67525 vegetációtűzről történt hazánkban.

A Green Policy Center egy olyan intézmény, amely a fenntarthatóság és a környezetvédelem előmozdítására összpontosít. Célja, hogy innovatív megoldásokat dolgozzon ki a környezeti kihívások kezelésére, és támogassa a zöld politikák kialakítását. Az itt végzett kutatások és elemzések hozzájárulnak ahhoz, hogy a döntéshozók megalapozottabb és környezettudatosabb döntéseket hozzanak.

A szakértők szerint az utóbbi évtized időjárási szélsőségei súlyosan érintették Magyarországot, különösen a mezőgazdasági szektort. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá váltak az árvizek, belvizek és aszályos időszakok, amelyek súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jártak. A 2013-as és 2020-as árvizek komoly károkat okoztak, elöntve lakóházakat, gazdaságokat és termőföldeket. E kihívásokra reagálva új árvízvédelmi rendszerek és gátak építése indult, hogy megóvják az országot a jövőbeli természeti csapásoktól.

A belvíz egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen az intenzív csapadékok és a talajvízszint változékonysága következtében rendszeresen elárasztja a mezőket, utakat és lakóházakat. Ez a jelenség különösen súlyosan érinti a mezőgazdasági szektort, ahol a terméshozam csökkenése és a közlekedési problémák egyaránt jelentős károkat okoznak. Noha a belvíz elméletileg lehetne egy hasznos vízforrás, a jelenlegi helyzetében inkább komoly kockázatot jelent a gazdák és a közlekedők számára.

Az aszályok - például a 2022-es súlyos szárazság - hosszabb ideig tartanak és nagyobb területeket érintenek. Az alacsony vízállás, talajszárazság és a növényi stressz következtében nemcsak a terméshozam csökkent, hanem az erdőállomány is károkat szenvedett. Ennek ellensúlyozására egyre több figyelem irányul az öntözés fejlesztésére és víztakarékos gazdálkodásra.

A természeti csapások gyakran ugyanazokat a régiókat sújtják: ahol tavasszal belvíz nehezíti a helyzetet, ott nyáron aszály zúdul a földre. Az időjárási szélsőségek tehát egymásra épülnek, tovább növelve a mezőgazdasági ágazat sebezhetőségét.

Az éghajlatváltozás következményeként egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek. Noha ezek általában kisebb területeket érintenek, a fokozott hőmérséklet, a csapadékhiány és a száraz avarréteg miatt rendkívül gyorsan terjednek, súlyosan veszélyeztetve az erdő ökoszisztémáját. A tűz utáni regeneráció folyamata rendkívül hosszadalmas, és a károk nemcsak az erdőgazdálkodásra, hanem a helyi élővilágra is komoly hatással vannak.

Szabó Péter megállapítása szerint a legtöbb indikátor esetében észlelhetők változások, azonban a hőmérsékleti indexeknél sokkal egyértelműbb a tendencia, mint a csapadék esetében. A hőhullámok és aszályok előfordulása, időtartama és intenzitása drámai mértékben emelkedett, míg az intenzív esőzések terén is felfedezhető egy növekvő irányzat.

A rekordok számának növekedése is beszédes: egy melegedő klímában sokkal több a melegrekord, mint a hidegrekord. idén július közepéig például már 7 napon dőlt meg országos melegrekord, míg hidegrekord csak 3 napon született. Tavaly ez az arány 24:1 volt - nem véletlenül lett 2024 a legmelegebb év a hazai mérések kezdete óta.

Ahogy azt kifejtette, a modellszámítások alapján arra lehet következtetni, hogy az éves csapadékos napok száma növekedni fog, és az évszakokra jellemző csapadékeloszlás is várhatóan megváltozik. A következő évtizedekben a nyári csapadék mintája valószínűleg átalakul; a száraz időszakok hossza megnőhet, míg a jelentős csapadékot hozó események száma egyre gyakoribbá válhat.