Több ezer önkormányzati köztisztviselő indítja el a sztrájkot reggel, hogy hangot adjanak követelésüknek: magasabb bérért küzdenek.

Egyebek mellett a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya visszaállítását követeli az a több ezer önkormányzati köztisztviselő, aki ma reggeltől kezd munkabeszüntetésbe az ország húsz pontján.

Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő - mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke (fotónkon). Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A munkavállalók célja, hogy jelentős mértékben növeljék a gyakran mindössze nettó 230-280 ezer forintra rúgó jövedelmüket. Érdekes módon, az illetményalap, amelyet a bérük kiszámításához használnak, már közel húsz éve, 2008 óta változatlan. Ez az alap a végzettség és a tapasztalati évek figyelembevételével kerül felszorozásra a köztisztviselők bérének meghatározásához.

A szakszervezetek szerint ezt a jelenlegi 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

További igényeik:

Boros Péterné tájékoztatása szerint szerdán reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd. A legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

A szakszervezeti vezető véleménye szerint már egy bizonyos eredményt sikerült elérni: a kormány legutóbb bejelentette, hogy a következő hónapok során két ütemben, összesen 30 százalékkal emelik meg azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik kisebb, tízezer fő alatti településeken dolgoznak. Ezeken a településeken tevékenykedik az önkormányzati köztisztviselők körülbelül 40 százaléka, s az ő béremelésüket az állam fogja fedezni. Ezzel szemben a nagyobb városokban (ahol az önkormányzati köztisztviselők 60 százaléka dolgozik) sok esetben nem várható semmiféle bérnövelés, mivel az állam nem biztosít forrást a szükséges emelésekhez, a bevezetett szolidaritási hozzájárulási adó pedig jelentős terhet ró a városok költségvetésére. Volt olyan település is, ahol kénytelenek voltak csökkenteni a köztisztviselők létszámát.

Boros Péterné kifejtette, hogy a szerdai sztrájk csupán a kezdete a tervezett akciósorozatnak. A jövőben a kormánytisztviselők is csatlakoznak a harchoz az alacsony bérek ellen. Ezen a területen azonban a bíróság még nem hozott jogerős döntést a sztrájk legális lebonyolításához szükséges beadvány ügyében. Amennyiben a bíróság a közeljövőben zöld utat ad, várhatóan még többen fognak munkát megtagadni.

A szakszervezetek egyébként sérelmezték, hogy a tárgyalások lefolytatására kijelölt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük egyeztetni. Ezzel kapcsolatban megkerestük a tárcát, ahol azt közölték: álláspontjuk szerint a szakszervezet nem a törvényeknek megfelelően szervezte a sztrájkot, ezt pedig a bíróság is megállapította. (A döntés a kormánytisztviselőkre vonatkozott, ami ellen fellebbeztek a szakszervezetek. A mostani sztrájk éppen ezért a szakszervezetek szerint az önkormányzati köztisztviselőkért folyik.)

A Navracsics Tibor irányítása alatt működő minisztérium a HVG-nek adott válaszában kifejtette: "A bíróság döntése alapján úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félrevezethette, és hogy ahelyett, hogy szakmai célokat tűztek volna ki, inkább politikai érdekek vezérlik őket. Reméljük, hogy a jövőben a szakszervezet a politikai szándékok helyett a szakmai szempontokat helyezi előtérbe, mindezt pedig a jogszabályok teljes körű betartásával."

Hozzátették: "Jogszerű kezdeményezés esetén természetesen a kormány eleget tesz a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek, és a sztrájk jogosságától/jogellenességétől függetlenül elkötelezett a köztisztviselők és kormánytisztviselők illetményemelése iránt".