Norvégia erdeiben rejtélyes kék évgyűrűk bukkantak fel a fák törzsén, amelyek tudósokat és természetkedvelőket egyaránt lenyűgöznek. Ezek a különleges jelenségek nem csupán a természet csodáját idézik, hanem számos kérdést is felvetnek a környezeti változ

Egy újonnan publikált tanulmány szerint Norvégia fái és bokrai rejtélyes évgyűrűket mutatnak, amelyek különös figyelmet érdemelnek - számol be róla a The Independent. Az adatok egy rendkívül zord időszakra utalnak az 1800-as évek végén és a 1900-as évek elején, ám a jelenség mögött húzódó okok még mindig nem világosak.

Agata Buchwal, az Adam Mickiewicz Egyetem kutatója és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy Közép- vagy Dél-Amerikában történt vulkánkitörések játszhattak szerepet az események láncolatában. Ennek következtében 1877 és 1902 között Norvégiában jelentős lehűlések figyelhetők meg a nyári hónapokban, amelyek különleges, kék színű évgyűrűk kialakulásához vezettek a fákkal benőtt területeken.

A kutatók 25 erdeifenyő és 54 közönséges boróka mintáját vizsgálták meg, amelyek egy észak-norvégiai hegytömb magasan fekvő területéről származtak. Az elemzett mintákban olyan kék színű évgyűrűket találtak, amelyek a hideg környezet következtében kialakult nem megfelelő növekedésre utalnak. Buchwal megfigyelése szerint a fák között több kék gyűrűt azonosítottak, mint a cserjék esetében, ami azt jelzi, hogy a borókák jobban alkalmazkodtak a lehűléshez, mint a fenyők.

Ahhoz, hogy a sejtfalak megszilárduljanak, melegre van szükség, amennyiben ez nem adott, úgy kék évgyűrűk keletkeznek. Mivel egyes fák és cserjék több száz évig élnek, évgyűrűik sokat elárulnak a múlt éghajlati viszonyairól.

A szakértők már régóta tisztában voltak a 19-20. század fordulójának zord skandináviai körülményeivel. Néhány kutatás pedig azt sugallja, hogy ezek az események összefonódhatnak latin-amerikai vulkánok aktivitásával.

Az 1902 júniusa, amely rendkívül hideg volt, összefüggésbe hozható a Mont Pelée májusi vulkánkitörésével.

Hasonlóképpen, a Cotopaxi június végi kitörése egybeesik az 1877-es hideg augusztussal, de nincs más ismert bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kitörés után Észak-Norvégiában lehűlés következett volna be

- A szakértők új tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a megfigyelt kék gyűrűk mögött egy eddig ismeretlen tényező állhat. A kutatócsoport meggyőződése, hogy egy másik, jelenleg még nem azonosított faktor játszhat szerepet a jelenség kialakulásában.