Valóban a reggeli a nap legmeghatározóbb étkezése?
Reggeli: elengedhetetlen vagy felesleges? Az egyik nézőpont azt hirdeti, hogy a reggeli a nap leglényegesebb étkezése, és a kihagyása szinte bűn a testünkkel szemben. Ezzel szemben a másik tábor hangosan érvel amellett, hogy az étkezések számának csökkentésével kevesebb kalóriát fogyasztunk, így könnyebben tudjuk kontrollálni a testsúlyunkat. Két eltérő megközelítés, mindkettőnek megvannak az érvei, de a végső döntés a mi kezünkben van.
"Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus" – ez a bölcs mondás gyakran felmerül, amikor a reggeli jelentőségéről esik szó. Az idézet Adelle Davis, a '60-as évek elismert táplálkozási szakértője tollából származik, aki elkötelezett híve volt a reggelizésnek. E felfogás hatása még ma is érezhető, különösen az idősebb generáció körében, akik a reggelit a nap legfontosabb étkezésének tartják. Ugyanakkor a fiatalabbak körében egyre inkább teret nyer az időablakos étkezés, amely során sokan elhagyják a reggelit. Az érvet pedig az adja, hogy a nap első étkezésének késleltetésével könnyebben tartható a napi kalóriakeret. Emellett a modern életmód sokszor nem teszi lehetővé a reggelizést: reggelente rohanunk, s gyakran nem is vágyunk ételre az ébredés után. A reggeli kihagyása így nemcsak praktikus választás, hanem sok esetben életmódbeli szükségszerűség is.
Dr. Emily Lemming, a King's College London dietetikusa, a Guardian munkatársának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az időablakos étkezés valóban előnyös lehet, de ahhoz, hogy a legjobb eredményeket érjük el, fontos figyelembe venni a nap különböző időszakait. A reggeli kihagyása helyett inkább érdemes a nap utolsó étkezését korábbra időzíteni. A szakértő megjegyezte, hogy a reggeli elhagyása gyakran arra ösztönöz minket, hogy egészségtelen nassolnivalókhoz nyúljunk, ráadásul több kutatás is arra utal, hogy ennek következtében a napi kalóriabevitelünk akár nőhet is, mivel reggeli nélkül hajlamosak vagyunk a nap folyamán túlenni magunkat.
Több tudományos kutatás is azt látszik megerősíteni, hogy valójában nem az étkezés időpontja számít, hanem azok a viselkedésformák, amelyek egyik vagy másik táborra jellemzőek. Egy 2014-es tanulmány például arra jutott, hogy a rendszeres reggelizők nagyobb eséllyel sportolnak, illetve jobban odafigyelnek az étkezésre. Egy másik tanulmány pedig arra mutat rá, hogy ha számoljuk is a bevitt kalóriákat, de kihagyjuk a reggelit, akkor estére maradnak a kalóriadús ételek, éjjel pedig kevesebb energiát használunk, az eredmény tehát ebben az esetben is súlygyarapodás. Pár éve német kutatók egy arra jutottak, hogy a korai étkezés segít a nap későbbi részében növelni a kalóriaégetést, ami alapján viszont úgy néz ki, hogy nem csak a szokások számítanak.
Egy 2016-os kutatás arra is rávilágít, hogy az élelmiszeripar jelentős befolyással bír a tudományos eredmények alakulására. Nem meglepő, hogy a reggeli előnyeit firtató tanulmányok gyakran a Nestlé vagy a General Mills cégekhez kapcsolódnak – hiszen mindkét vállalatnak érdekében áll, hogy a jellemzően reggeliként fogyasztott termékeik iránti kereslet növekedjen.
Dr. Schwab Richárd, a közelmúltban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő gasztroenterológus-kutató, az időablakos étkezés előnyeit emeli ki. Tavaly a Telexnek adott interjújában rámutatott, hogy az emberek jelentős része, mintegy 30%-ának érdemes lenne csökkentenie a napi kalóriabevitelét. Szerinte a legoptimálisabb megoldás erre az időablakos étkezés, amely magában foglalja a vacsora csökkentését és a reggeli kihagyását. Richárd nem csupán kockázatot nem lát a reggeli elhagyásában, hanem kifejezetten javasolja is azt. Az esetleges, drasztikus változások miatti kellemetlenségek – mint például ingerlékenység, energiahiány vagy fejfájás – elkerülése érdekében azt ajánlja, hogy fokozatosan, heti félórás eltolással állítsuk át a reggeli időpontját, így szoktatva hozzá a szervezetünket a későbbi étkezéshez. Emellett hangsúlyozza, hogy bármilyen komolyabb életmódváltás előtt érdemes dietetikussal konzultálni.
Adelle Davis által megalkotott királyi reggeli mítoszát azzal is mindenképpen érdemes még árnyalni, hogy egyre kevesebb ember végez nehéz fizikai munkát vagy tölti sportolással a délelőttöt, ha pedig több energiát viszünk be - a nap folyamán bármikor - amennyit aztán felhasználunk, akkor bizony hízni fogunk. Összességében talán több érv szól a reggeli mellett, mint ellene, de az is biztos, hogy nem kell roskadásig pakolni az asztalt reggelente.
