Szerbia aranyvásárlás terén a világ élmezőnyébe került, hiszen az idei évben 1,7 tonnával gyarapodtak aranytartalékai. Ez a lépés nem csupán gazdasági szempontból jelentős, hanem a nemzeti stabilitás és függetlenség erősítését is szolgálja. Vajdaság MA hí

Szerbia az idei év első öt hónapjában 1,7 tonna aranyat szerzett be tartalékainak növelése érdekében, ezzel pedig a világ tíz legnagyobb aranyvásárlója közé emelkedett – tájékoztat a Nemzetközi Aranytanács legfrissebb jelentése.

Jelenleg az ország aranykészlete 50,5 tonnára rúg, amely a legjelentősebb növekedést a 2019-es évben, a koronavírus-járvány kitörése előtt tapasztalta. Ez a lépés a hosszú távú gazdasági tervezés egyik kiemelkedő példájaként értelmezhető. A Szerb Nemzeti Bank az aranytartalék bővítését a gazdaság stabilitásának megőrzésére és a valutafüggőség csökkentésére szolgáló eszközként tekinti.

Georgi Hristov, a gazdasági elemző, a Vajdasági RTV-nek nyilatkozva elárulta, hogy 2021 óta több állami bank, köztük a szerb jegybank is, arra törekszik, hogy vagyonának jelentős részét befektetési aranyban helyezze el. Ez a lépés különösen indokolt, hiszen az arany értéke az előző év során körülbelül 40 százalékkal felülmúlta az euró értékét.

Az arany iránti érdeklődés nem csupán az állami szektorban tapasztalható növekedés, hanem a magánszemélyek körében is egyre szélesebb körben elterjedt. Sokan az aranyat választják, mint biztonságos megoldást a megtakarításaik megőrzésére. A hazai piacon különösen az aranyérmék keresettek, kiemelkedő népszerűségnek örvend például a Ferenc József-dukát, amely nemcsak esztétikai, hanem kulturális és történelmi jelentősége miatt is különleges helyet foglal el a gyűjtők szívében.