Persze! Íme egy egyedi megfogalmazás: **Százalékok és villaformák** A százalékok a matematikai világban olyan arányokat fejeznek ki, amelyek segítenek megérteni a mennyiségek viszonyát egymáshoz. Gondoljunk csak bele, hogyan használjuk őket a mindennapi

Zárva maradt a törvényhozás kapuja, míg a kormány a következő ülésén Szent István király emlékét idézi fel. Az államgépezet kerekei lassabb tempóra váltottak. Az állampolgárok pedig az Adriai-tenger partján élvezik a nyári pihenést, ahol legfeljebb a strandi büfé kínálatának hiánya miatt érzik csalódottnak magukat, távol a hazai ügyek bonyodalmaitól.

Álmában csenget egy kicsit a közlekedési miniszter, máma már nem hasad tovább az SNS, Richard Raši házelnök pedig, mivel bezárt a munkahelye, befelé fordul, s a párt dolgait intézi.

Nem lennék most Matúš Šutaj Eštok helyében. Richard Raši házelnök, aki egyben a Hlas-SD alelnöke is, nemrégiben egy hírügynökségi nyilatkozatban kifejtette: "Hiányzik (a pártból - a szerk. megj.) az olyan erős vezető, mint a jelenlegi államfő." Ezt a megjegyzést a párt vezetőváltásának kezelésével kapcsolatban tette, és véleménye szerint a párt végül sikeresen navigálta ezt a folyamatot. Mivel azonban nem vagyok belső információk birtokában, nehezen mondhatom meg, hogy Raši szavai burkolt kritika-e a jelenlegi pártelnök irányába, de kétségtelen, hogy ez a kijelentés így is értelmezhető.

- tette hozzá. Szóval még fokozza is... Raši elmondta, a céljuk az lenne, hogy a párt támogatottságát a választások körüli értékeknél stabilizálják. 2023 szeptemberében a párt 14,70 százalékos támogatottságot szerezve került a törvényhozásba, egy ideig a mérleg nyelveként táncikált, majd az inkább az ismert, 8 százalékkal nagyobb támogatottságú egykori "anyapártját" választotta, akinek ölelésében azóta is sorvad. Ez már az európai parlamenti választásokon is megmutatkozott, ahol, minden erőfeszítés ellenére egy árva képviselőt sikerült Brüsszelbe kijuttatni, ami második legerősebb kormánypártként fényes bizonyítványnak éppen nem mondható. Branislav Ondruš 106 076 választó támogatásával jutott ki, ami kevesebb, mint negyede a parlamenti választáson szerzett támogatottságnak.

Ne legyünk érzéketlenek, hiszen tudjuk, hogy az EP-választáson csupán 34,38%-os részvételt regisztráltunk, míg a hazai parlamenti választásokon ez a szám 68,51% volt. Ezen a háttéren különösen szembetűnő, hogy egy olyan párt, amely a miniszteri posztok elosztásában még Robert Ficót is komoly kihívás elé állította, így teljesítette a választási részvételt. Az eredmény igencsak csalódást keltő.

A köztársaságielnök-választás sikeres lebonyolítása ellenére a párt nem tudta azt igazi pártsikerként bemutatni. A külső szemlélők számára az erős Pellegrini-énmárka diadalaként tűnt fel, miközben a párt belső működése "fejetlen" állapotba került, és folyamatosan csökkenő támogatottsággal kellett szembenéznie. Bár a párt szervezeti struktúrája megerősödött, a másodvonalbeli politikai szereplők, élükön Matúš Šutaj Eštokkal, nem tudták átvenni azt a "személyes garancia" szerepet, amelyet Pellegrini korábban betöltött. A helyzet drámaiságát jól mutatja, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a Hlas-SD támogatottsága idén májusban először zuhant egyszámjegyű értékre, konkrétan 8,4 százalékra, ahogyan azt az Ipsos felmérése is jelezte. A Hlas-SD baloldali szociáldemokrata arculata szoros átfedésbe került a régóta és hangosabban a szociáldemokrataságát hirdető Smerrel, ami miatt ugyanabból a választói bázisból kellett versenyezniük a támogatókért. A második Smerként való elhelyezés pedig aláásta a Hlas önálló vonzerejét, és tovább nehezítette a helyzetüket.

A Hlas-SD számára most kulcsfontosságú feladat, hogy Pellegrini személyes varázsának csökkenésével újraértékelje politikai identitását. Ahhoz, hogy a jövőben sikeres lehessen, világos társadalmi és gazdasági üzeneteket kell megfogalmaznia, miközben belső struktúráit is rendeznie kell. Emellett erős, karizmatikus vezetői figurákat kell felvonultatnia. Ellenkező esetben a következő országos választások során könnyen a 10-12%-os támogatottsági szint alá süllyedhet, ami tovább csökkentheti a párt társadalmi beágyazottságát és jövőbeli kilátásait.

Miközben Peter Pellegrini az egykori pártja fokozatos leépülését figyeli a Grassalkovich-palota ablakából, azon is töpreng, hol találhatja meg az álmok földjét. Jelenleg "otthon lakik", noha rendelkezik egy hivatalos elnöki rezidenciával, amely azonban sajnos lepusztult és használhatatlan állapotban van. Ezt az ingatlant Rudolf Schuster elnöksége alatt vásárolták meg, nem meglepő módon a Kelet-szlovákiai Vasműtől. A Slavínon található, 42 áras telken elhelyezkedő villa 2001-ben 36 millió koronát kóstált. (Az év végi euróárfolyam ebben az időszakban 42,760 volt, így az ingatlan 24 évvel ezelőtti értéke ma 841 ezer eurónak felel meg.)

Zuzana Čaputová esetében különös körülmények alakultak ki: a szlovák elnök nem egy, a biztonsági előírásoknak megfelelő elnöki rezidenciában, hanem a bazini házában élt, amely nem éppen a legideálisabb a védelmi szempontok szerint. Ebből fakadóan történt meg, hogy egy ittas nő képes volt átlépni a kerítést, még a védelmi intézkedések ellenére is. Azóta a helyzet sajnos romlott: hazánkban már miniszterelnököket is megcéloznak, így elengedhetetlen, hogy a legmagasabb közjogi méltóságok megfelelő biztonságot nyújtó épületekben tartózkodjanak hivatali idejük alatt. Hiába van jelen élőerős védelem és technikai intézkedés, ha az épített környezet nem biztosítja az alapvető védelmi funkciókat. Amennyiben a Lex merénylet által a közjogi méltóságok lakhatására vonatkozó intézkedéseket komolyan kívánják venni, akkor forrásátcsoportosításra lesz szükség. Ez a lépés pedig valószínűleg nem lesz népszerű a jelenlegi konszolidációs időszakban.

A nyári időszakban, szokatlan módon, a legnagyobb kormánypárt felforgatta a megszokott politikai légkört, ami széles körben felkavarta a kedélyeket, különösen a politikai pártok és vezetőik körében. A belügyminisztérium elindította a párttörvény tervezett módosításának tárcaközi egyeztetését. Az, hogy a politikai élet nem szenved uborkaszezonban, jól tükröződik a folyamat során beérkezett 88 módosításban, és az összesen hét csoportos módosító indítványban, amelyek eddig nyilvántartásba kerültek.

Szintén alaposan megemelnék a választási kauciót is, a jelenlegi 17 ezer euróról 50 ezerre. A letét összege jelenleg azoknak a pártoknak jár vissza, amelyek legalább két százalékos támogatást kaptak. Az új törvény szerint ez is emelkedne. Ez már akkora ordas túlkapás, hogy már a pénzügyminisztérium szűrőjén sem ment át.

Amennyiben a javasolt módosítások életbe lépnének, a párttörvény kedvezne a nagyobb, már meglévő mandátummal bíró politikai alakulatoknak, hiszen ezzel növelné a választási belépés költségeit, valamint bevezetne rugalmas, a gazdasági helyzethez igazodó állami támogatási elemeket. Ez hosszú távon jelentős hátrányt jelentene a kisebb pártok számára, szigorítaná a belépési küszöböket, és központosítaná a finanszírozási rendszert.

A javaslat mögött komoly etikai dilemmák húzódnak meg, hiszen jelentősen csökkentené a választási lehetőségekhez való hozzáférést, és még inkább az anyagi helyzethez kötődne. Különösen aggasztó ez számunkra, felvidéki magyarok számára, de tágabb értelemben bármely kisebbségi párt esetében, hiszen a szigorítás a parlamenti képviselet lehetőségét gyakorlatilag megfosztaná.

Megjelent a MAGYAR7 30. számában.