Így is megfogalmazhatjuk: "Így hát Simicska atombombája helyett Trump kereskedelmi háborúja hozhat rombolást."

Donald Trump ismételten felerősítette a vámháború feszültségeit, majd gyorsan félre is állt, miközben Elon Musk csapata hazai terepen vágott bele egy igazi őrületbe. A magyar kormány pedig búcsút intett a Mini-Dubaj álmának; közben a G-nap tizedik évfordulóját ünnepeltük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

A heti összefoglaló valójában a múlt hét végén kezdődött, hiszen a globális gazdasági táj egyre inkább felfordulásban van. Donald Trump elindította a vámháborút, amelynek során súlyos vámokat vetett ki Mexikóra, Kanadára és Kínára. Ezek a vámok kedden léptek érvénybe, és meglepetésként Kínára a legkisebb mértékű vámot alkalmazta, amit sokan Elon Musk, a kvázi elnök befolyásának tulajdonítanak, hiszen ott van a legtöbb üzleti érdekeltsége. Ez persze nem maradt válasz nélkül; az érintett országok azonnal reagáltak, és a tőzsdék is megéreztek a hírek hatását – Amerikában, Európában, köztük Magyarországon, és Ázsiában is. Még az amerikai elnök által favorizált kriptovaluták sem kerülhették el a hatásokat. Trump azt hangoztatta, hogy senki sem tudja őt visszatartani, de végül - legalábbis Mexikó és Kanada esetében - kénytelen volt hátralépni.

Paul Donovan, az UBS vezető közgazdásza a HVG-nek kifejtette, hogy a vámok működése nem egészen úgy alakul, ahogyan azt Trump elképzeli. Véleménye szerint az Egyesült Államok valószínűleg súlyosabb következményekkel nézne szembe egy kereskedelmi háború esetén, mint Európa. Az ilyen konfliktusok a történelem során általában tragikus következményekkel jártak, és ennek illusztrálására néhány figyelemre méltó példát is bemutattunk.

Az amerikai politika éppen felfelé ível, ám nem mentes a különös fordulatoktól. A közelmúltban felfüggesztették a nemzetközi fejlesztési ügynökség tevékenységét, mivel a kormány úgy ítélte meg, hogy az nem tükrözi eléggé a nemzeti érdekeiket - ezt Elon Musk egy orosz propaganda álhírére hivatkozva magyarázta. Ráadásul a Panama-csatorna körüli helyzet is izgalmas fejleményeket hozott: az amerikai kormány először jelezte, hogy szeretné visszaszerezni a csatornát Panamától, majd bejelentette, hogy az amerikai hajók ingyenesen hajózhatnak rajta. Erre Panama kormánya közbelépett, hangsúlyozva, hogy a dolgok nem így működnek. Az események felgyorsulása és a diplomáciai feszültségek csak tovább színesítik az amerikai politikai tájat.

A folyamatos nemzetközi kavarás mögött pedig olyan dolgok történnek hazai pályán, amelyeket sokan úgy mutatnak be, hogy épp a jog uralmát kerülik meg és bontják le. Elon Musk csapata elszabadult: teljes hozzáférést szerzett a szövetségi fizetési rendszerhez, benne amerikaiak millióinak érzékeny pénzügyi adataival, és a világ leggazdagabb embere gyakorlatilag tisztogatást végez az államigazgatásban. Hans Rauscher, a Der Standard elemzője ezt sztálini szintűnek nevezte, Timothy Snyder, a Yale történészprofesszora pedig arról írt, hogy az amerikai szupergazdagok célja a nemzet szétverése.

Az EU egyelőre még kimaradt a vámháborúból - egyelőre csak annyi kárt okoztak az amerikai vezetőknek, hogy a németországi Tesla-eladások zuhannak - de várhatóan nem sokáig, a német külkereskedelmi szövetség már szólt is, hogy nem szabad tétlenül várni. A német autógyártók részvényei már az első fenyegetés hatására esni kezdtek. Magyarország sem járhat jól, a 420-as euróra, magasabb olajárakra és több Temura lehet felkészülni, ha az EU ellen is elindul a vámemelés. Már persze ha az EU nem vet ki szintén vámot a Temura, de most épp ez a terv. Menczer Tamás mindenesetre megígérte, hogy Magyarország majd jó különmegállapodást köt Trumppal - az üzenet valószínűleg azoknak szólt, akik nem tudják, hogy EU-tagok vagyunk.

Azt biztosan állíthatjuk, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége az európai biztonság fenntartása és a nemzetközi szervezetekben való aktív részvétel iránt csökkenő tendenciát mutat. Paolo Gentiloni, a távozó EU-biztos szavai szerint, bár az Egyesült Államok gazdaságilag erős, a lakosság körében mégis aggasztó érzések tapasztalhatók a helyzetüket illetően. Gentiloni hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi háborúval kapcsolatosan Európa helyzete nem biztos, csupán a feszültség fokozódása a garantált. Emellett kiemelte: bár az európai jövő most sötétebbnek tűnik, mint az elmúlt évtizedekben, ez az új helyzet egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy Európa aktívan részt vegyen a nemzetközi intézmények formálásában.

Magyarországon eközben egy annyira meglepő helyzet állt elő, hogy még a sokat látott elemzők és újságírók is csak azon gondolkozhatnak, hol van emögött az akna: a kormány úgy döntött, hogy lemond a rákosrendezői Mini-Dubaj terveiről. A főváros cége élhet az elővásárlási jogával, aztán ha az első részletet kifizették, eldönthetik, kivel mit valósítanak meg a területen.

A terület történetében említést érdemel egy családi vállalkozás, amelynek telkéhez a Habony Árpád vezette csoport szerzett jogot. Ennek következtében nekik is elővásárlási joguk keletkezett. Gulyás Gergely a témával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem rendelkezik információval arról, hogyan áll a helyi cég az elővásárlási jog nyilatkozatával.

Ez a helyzet rövid távon kétségtelenül hatalmas politikai siker Karácsony Gergely számára, de a hosszú távú következmények már sokkal összetettebbek. A főváros eddig sem bővelkedett anyagi forrásokban a nagyobb építkezésekhez, és valószínű, hogy a jövőben sem fog. A kormány pedig minden valószínűség szerint ott fogja akadályozni a fővárosi vezetést, ahol csak tudja. A továbbiakban pedig a kommunikációs stratégiák játszanak majd kulcsszerepet.

A hét képe: így fog kinézni Rákosrendező a főváros tervei szerint

A hét egyik legérdekesebb és legszórakoztatóbb eseménye az volt, amikor az MCC elemzője izgalmas érvet állított fel arról, hogy manapság jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint 2010-ben gazdagnak. Még a tojásfogyasztási statisztikákra is rávilágított, hogy alátámassza mondanivalóját. Közben azonban olyan drámai gazdasági adatok érkeznek, amelyek nem túl biztatóak: a 2024-es év zárása még a várakozásokat is alulmúlja, és nem a 2025-re ígért fellendülés előfutára. A kiskereskedelmi forgalom decemberben csupán 0,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, amit az NGM próbált magyarázni azzal, hogy a magyar embereknek volt pénzük, csak éppen külföldön költötték el.

A kiskereskedelem szerencsére a tavalyi gyenge teljesítményhez képest 2,6 százalékos növekedést mutatott az egész év átlagában! Ezzel szemben az ipar, amely már 2023-ban is csökkenést szenvedett el az előző évhez viszonyítva, 2024-re még mélyebbre süllyedt, 4 százalékos visszaeséssel. Ez a jelenség 1990 óta példa nélküli, hogy két egymást követő évben is csökkenést tapasztalunk. Bár ipari termelő kapacitások folyamatosan bővülnek, az idei évben is új létesítmények jönnek létre, a meglévők kihasználtsága mégis aggasztóan alacsony. Az NGM pedig máris megnevezte a felelőst: Németország.

A repülőrajtról egyelőre nem sok konkrétumot tudunk, hiszen a fontos makroadatok még váratnak magukra. Az új kormányzati intézkedések hatásait illetően pedig eddig annyit tudunk, hogy a munkáshitelek iránti kereslet meglehetősen alacsony. Az egyetlen pozitív fejlemény a héten a magyar gazdaság kapcsán az, hogy a forint kezd erősödni. Ebből adódóan bőven akad dolga a kormányzati kommunikációnak – ahogy a legfrissebb, 2024 végére vonatkozó adatok is mutatják, nem sajnálták a költségvetést a promócióra. Jelenleg azt próbálják közvetíteni, hogy a középosztály helyzete kedvező és folyamatosan javul – mi pedig alaposan utánajártunk, hogy ebből mi mennyire állja meg a helyét.

Az pedig már 2025-re vetíthet előre aggasztó dolgokat, hogy iszonyatos nagy a csapadékhiányunk - nagyobb, mint a 2022-es aszály előtt, márpedig az a teljes magyar gazdaság számára egy óriási mélyütést okozott, és az infláció elszállásában is szerepe volt. (Izgalmas inflációs hír a szomszédból egyébként, hogy a horvátok a multik elleni bojkottal próbálnak tiltakozni a drágulás ellen, a kormányuk pedig ársapkával, de eddig nem sikeresek.)

Jelenleg ott tartunk, hogy a 90 napos csapadékmennyiség jelentősen elmarad a megszokott, hosszú távú átlagtól. A talajban még bőven lenne hely a víz számára, ráadásul a talajvízszint is jócskán a normális szint alatt található. Ugyanakkor még nem minden veszve, hiszen a meteorológusok szerint, ha februárban elegendő csapadék hullik, vagy ha a tavasz során bőséges esőzések érkeznek, akkor a talaj megfelelően feltöltődhet, és elkerülhetjük a komolyabb problémákat.

Évente 35 milliárd dollárt is meghaladó üzletté vált az emberi petesejtek kereskedelme. Ez a donoroknak anyagi haszonnal, de közben óriási kizsákmányolással is járhat.

A petesejt-kereskedelem – amely szinte minden határon átível, minimalista szabályozással – virágzik a hivatalos, szürke és feketepiacokon egyaránt. Bár a legtöbb országban tilos az üzleti célú felhasználás, nem meglepő, hogy az illegális petesejtdonor-turizmus egyre nagyobb teret nyer. Az Európai Unióban a petesejtekért közvetlen anyagi ellenszolgáltatás nem megengedett, ugyanakkor néhány államban a donorok számára biztosíthatnak kompenzációt az időért és az utazási költségekért.

Nagyon-nagyon könnyen adja magát a magas labda, hogyan lehetne a petesejtekről szóló cikkből egyetlen szóval átvezetni a heti összefoglalót oda, hogy a G-nap tízéves évfordulójáról legyen szó - de most legyen egy egészen másik irány! A Vox mutatta be úgy a héten Simicska Lajost, mint aki Elon Musk előtt próbálkozott egy sokkal kisebb országban ugyanígy egy politikus első számú üzleti segítőjeként a kormányzat alá hajtani mindent. És ugyan a két történet részletei eléggé mások, abban nem nagyon lehet vita: az, ahogyan tíz éve Simicska és Orbán Viktor nyilvánosan összevesztek, alapjaiban határozta meg azt, ami azóta Magyarországon történt. Még akkor is, ha azóta sem hullott le az a híres atom, amit annyian vártak, hogy Simicska valami igazán durva dolgot elmondjon Orbán Viktorról - nem mintha az megrengette volna Orbán hatalmát, ami eddig kiderült róla.

A legendás botrány tízéves évfordulóján alaposan körülnéztünk, hogy mi történt azóta a Fidesz első csúcsoligarchájának vállalkozásaival. Kiderült, hogy egyes cégek Mészáros Lőrinchez kerültek, míg mások hosszú kanyargós úton magántőkealapok mögé bújtak. Az egykoron híres Közgép pedig már egészen más néven ismert, jelenleg Szíjj László irányítása alatt működik. Emellett arra is rámutattunk, hogy Simicska Lajos, aki valaha hatalmas befolyással és látszólag óriási vagyonnal rendelkezett, a mostani NER elit gazdagságához és elkerülhetetlenségéhez képest csak árnyéka volt a jelenlegi hatalmi struktúráknak.