A kormány ekkor a kiürült zsákba nyúlt, bízva benne, hogy talál valamit, amivel áprilisig kedvezhet a népnek.

A magyar gazdaság alig mutatott növekedést, mégis a kormány már elkezdte a választási kampányhoz kapcsolódó pénzköltéseket. Eközben a vámháború is új irányt vett, mindezt úgy, hogy az EU a legrosszabb következményeket elkerülje. Ez a HVG heti gazdasági összegzése.

Idén körülbelül 1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, míg 2026 második negyedévére 4 százalékos növekedés várható - figyelmeztetett kedden Nagy Márton. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy újabb gyenge GDP-adat érkezik. Az ígéretek megbízhatóságát már tapasztalhattuk, de most a dátum kiemelkedően fontos: ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági miniszter is elismeri, hogy a kormányzati ciklus végére gyakorlatilag stagnálásra számíthatunk. Még a legoptimistább előrejelzés szerint is alig valószínű, hogy a 2026-os választás negyedévében a GDP eléri azt a szintet, ahonnan a csúcs, a 2022-es választások idején elkezdett csökkenni.

Másnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta a GDP-adatokat, és a várakozásokhoz képest az eredmény nem volt katasztrofális, csupán elmaradt a kormány korábbi ígéreteitől. A gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkori szintet, tehát a repülőrajtot nem sikerült megvalósítani, de legalább a technikai recesszió elkerülésével egy minimálisan pozitív eredmény született. Az előző negyedévhez képest mért 0,4 százalékos növekedés pedig az európai viszonylatban is a kedvezőbbek közé tartozik. Az NGM ezt a helyzetet úgy értékelte, hogy mindez a háborús környezet folytatódásával együtt a reális teljesítményünk.

A lakossági fogyasztás már jó ideje a gazdaság motorjaként működik, hiszen a céges beruházások 2023 óta sajnos siralmasan teljesítenek. Ezért különösen aggasztó, hogy az infláció tartósan egy kényelmetlenül magas szinten stabilizálódott, ami visszafoghatja az emberek költekezési kedvét. A kormány az idei inflációs előrejelzését 4,7 százalékra emelte, miközben mi az élelmiszerboltok polcait böngésztük: a bevásárlókosarunk ára egy év alatt 14,5 százalékkal emelkedett. Egy friss felmérés szerint, az árrés-szabályozás ellenére, a magyar lakosság többsége úgy véli, hogy drágább lett vásárolni. Azok a kiválasztottak, akik ezt az ellentétes véleményt képviselik, főként a tehetősebbek közül kerülnek ki.

A kormány tavaly a 21 pontos akciótervének sikerében bízott, amelytől azt várták, hogy idén a gazdaság 3-6 százalékkal bővül. Mi alaposan utánajártunk, és megállapítottuk, hogy a program legnagyobb része vagy már teljesült, vagy időarányosan jól halad. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy nem a végrehajtásban van a hiba, hanem magában a stratégiában. Legutóbb Orbán Viktor azt ígérte, hogy a mesterséges intelligencia terén világelsők leszünk, de a bemutatott elemzések alapján ez az ígéret is inkább illúzió, mint valóság.

Bár a gazdasági helyzet nem túl kedvező, a következő tavasszal esedékes választások miatt elérkezett az idő, hogy megkezdődjön a támogatások osztogatása. Miután számos kisebb intézkedés már megvalósult, most végre egy jelentős lépés történik: az állami szektorban dolgozók évente 1 millió forintos lakástámogatásban részesülnek. Ráadásul a területi közigazgatásban tevékenykedő kormánytisztviselők bérét is emelik, hogy még vonzóbbá tegyék a közszolgálatot. A kormány véglegesítette a 3 százalékos lakáshitel részleteit is, amely lehetővé teszi, hogy a megvásárolt ingatlant bérbe adják. Az igénylők szülei is részt vehetnek a kölcsönügyletben, és házastársak esetén elegendő, ha csak az egyiküknek nincs 50 százaléknál magasabb tulajdonrésze más ingatlanban.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az idei év első féléve a lakásépítések terén rendkívül gyenge teljesítményt mutatott, hiszen mindössze 5129 új lakás került használatba, ami 15 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakához képest. Bár a kiadott építési engedélyek alapján egyfajta fellendülés várható, ezt a növekedést főként néhány jelentős projekt fogja generálni. Ezen kívül érdekes fejlemény zajlott a beköltözéseket korlátozó intézkedések terén is: Mezőkeresztes önkormányzata, amely elsőként vezette be ilyen jellegű szabályozást, már visszavonta azokat.

Eljött augusztus 1-je, ameddig meg kellett (volna) kötni a vámegyezségeket az Egyesült Államokkal. Van, akinek sikerült, és nyilván a számunkra a legfontosabb az, hogy az EU megegyezett az USA-val. Eredetileg 30 százalékos vámokról volt szó, ebből lett 15, az EU újabb befektetéseket és amerikai energia vásárlását ígérte meg. Aztán kiderült, Ursula von der Leyen olyan ígéretekkel puhította meg Donald Trumpot, amelyeknek közük sincs a valósághoz, vagy nem az EU hatáskörébe tartoznak, vagy vámháborús fenyegetés nélkül is sort kerítettek volna rájuk.

Jelenleg 92 országra terjednek ki az újonnan bevezetett vámok, amelyek közül kiemelkedik Kanada, amelynek termékeit az amerikai vásárlók 35 százalékkal drágábban kénytelenek beszerezni. Trump Indiát is célkeresztbe vette, 25 százalékos vámot helyezve kilátásba, aminek következtében az indiai olajfinomítók leállították az orosz olaj beszerzését. Emellett Brazíliából érkező termékekre is 50 százalékos vámot vetett ki, amelyet Jair Bolsonaro ellen indított eljárással indokolt. A vámháború és az amerikai gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya olyan helyzetet teremtett, amelynek egyik nyertese az arany. A nemesfém iránti kereslet folyamatosan növekszik, mivel egyre többen látják benne a legmegbízhatóbb menedéket, ha a dollár iránti bizalom meginog.

Mészáros Lőrinc egyik legnyereségesebb vállalata, a V-Híd Zrt. alvállalkozói gyakran szerződés nélkül, valamint késlekedő kifizetésekkel végzik el a feladataikat. Ez a helyzet sokuk számára komoly anyagi nehézségeket okoz, sőt, egyesek a csőd szélére is kerültek - számolt be erről a 444 hétfői cikkében. Nem sokkal később, a vasúti projektekre specializálódott cég vezetője, Sárváry István, közös megegyezés alapján távozott posztjáról. Ezt követően lemondott az Mészáros Lőrinchez kapcsolódó MBH Bank igazgatósági tagságáról is. Ezen események egybeesnek azzal, hogy aggasztó kérdések merültek fel a MÁV egymilliárd eurós hitele kapcsán, mivel az utóbbi években lényegesen csökkent a verseny a vasúti közbeszerzéseken.

A HVG legfrissebb értesülései szerint a váratlan távozás hátterében a Budapest-Belgrád vasútvonal építkezésének csúszása áll. A projekt jelentős késedelembe került, és Sárváry a kínai partnereket tette felelőssé a problémákért, annyira, hogy kötbérigénylést fontolgatott velük szemben. Ez azonban kissé eltúlzott lépésnek tűnik, hiszen a teljes projekt a kínai hitelre épül.

Idén eddig nincs olyan brutális hőség a nyáron, mint tavaly volt, úgyhogy csak ritkábban kerül be a hírekbe 2024 nyarának egyik nagy ügye, a kórházi klímaprogram. Emlékezetes, tavaly a 81 kórház üzemeltetési feladatait ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság bejelentette, átfogó programot indít a hűtési rendszerek javítására mintegy húsz intézményben. Most kikértük az adatokat, úgyhogy megtudtuk: a kormány megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget.

A legfrissebb információk szerint 2017 óta évente átlagosan 2,25 milliárd forintot fordítottak a kórházi klímaberendezések fejlesztésére. Ennek ellenére a kórházak nem készültek fel sem az extrém hőségekre, sem a szokványos nyári melegre. Az egészségügy helyzetéről a KSH a héten közzétette a 2024-es évet bemutató statisztikáit, amelyek rávilágítanak, hogy minden korosztályban csökkent azon emberek aránya, akik egészségesnek érzik magukat, összehasonlítva az előző évvel. Emellett figyelemre méltó, hogy a 70 év feletti orvosok száma 2022 óta 32 százalékkal nőtt.

A Tisza Párt jelenleg nem kórházakban mérlegeli a hőmérsékletet, és osztogatni sem tud, de a nagy ígéretek terén náluk sincs hiány. Magyar Péter legújabb javaslata szerint a férfiak számára is lehetőség nyílna a 40 évnyi munkaviszony után történő nyugdíjba vonulásra. Szakértők bevonásával elemeztük ezt az ígéretet, és az arra szakosodottak nem éppen felhőtlen örömmel fogadták a hírt.

A munkaerőpiac nem bírna el több százezer munkavállaló hiányát komolyabb következmények nélkül, és ez évente százmilliárd forintokkal terhelné a költségvetést is. Szakértők szerint sokkal indokoltabb lenne egy nyugdíjreform megvalósítása, amely a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tételét is magában foglalná.

Az állami kastélyok újabb átadási folyamata szinte teljes titokban zajlik. Ezúttal Lázár János minisztériuma öt újabb műemléket bízott magánszemélyekre, a korábbiaknál is korlátozottabb nyilvánosság mellett.

A kulturális örökség megőrzése, amely valóban fontos cél lehet, csak akkor válhat valóra, ha a társadalmi ellenőrzés is szerepet kap az ingyenes átadási folyamatban. Ezzel szemben eddig nem hallottunk ilyen kezdeményezésekről. Ennek következtében sok helyi lakos sincs tisztában azzal, hogy pontosan mely területek kerülnek át a kastély új tulajdonosához, és milyen terveket dédelgetnek a jövőre nézve.