Érzékeny információk szivároghattak ki egy budapesti végrehajtói irodából, és a rendőrség jelenleg lopás gyanúja miatt folytat nyomozást az ügyben.
December elején adatvédelmi incidens miatt tettek bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, miután az egyik budapesti végrehajtói irodából érzékeny adatok kerülhettek ki - értesült a HVG. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a lopás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást.
Lopás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást a XXI. kerületi Rendőr-főkapitányság, miután decemberben érzékeny adatok kerülhettek ki egy fővárosi végrehajtói irodából - tudta meg a HVG. Megkeresésünkre a rendőrség azt közölte, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, de az eljárás érdekeire tekintettel további tájékoztatást nem adtak.
Értesüléseink alapján olyan eszközök tűntek el, melyek végrehajtási ügyekkel kapcsolatos információkat tároltak. Telefonos érdeklődésünkre a végrehajtói iroda megerősítette az esetet, de hangsúlyozták, hogy csupán az iroda vezetője tud részletes tájékoztatást adni. Az általa megjelölt időpontban azonban hiába próbáltuk elérni őt, a telefonhívásainkra nem reagáltak, így továbbra is kérdéses, hogy pontosan mi került eltulajdonításra a tolvajok által.
Általánosságban viszont elmondható, hogy a végrehajtói irodákban kezelt információk rendkívül érzékenyek, különleges adatnak minősülnek, az eljárások során ugyanis csak úgy tudnak pénzt behajtani, ha ismerik az adós pontos vagyoni helyzetét.
A végrehajtó a folyamat során különféle adatokat gyűjt a magánszemélyekről, például információkat az ingatlanjaikról, gépjárműveikről és földterületeikről. Emellett hozzáférhet banki adatokhoz is, amelyek a folyószámlákra és megtakarításokra vonatkoznak. Továbbá, információt nyerhetnek a társadalombiztosítási helyzetről, a személyi és lakcímnyilvántartásból, a cégnyilvántartásból, valamint a munkavállalási státuszra vonatkozó adatokból is. Az összegyűjtött adatokat törvényesen tárolják, mivel ezekre szükség lehet a végrehajtási eljárások során.
Magyarországon évente több mint 400 ezer végrehajtási eljárás indul, mindegyik esetében legalább két érintett van: a végrehajtást kérő és az adós. Ezt a hatalmas számot körülbelül 200 végrehajtó irodára osztják el, ami azt jelenti, hogy egy iroda - a földrajzi elhelyezkedéstől függően - évente körülbelül 1500 új ügyet kezel, a korábbi években felhalmozódott lezáratlan iratok mellett. Így az egyes irodák ügyfélforgalma akár 10 ezer ügyet is elérhet.
A HVG értesülései szerint a csepeli betörést követően bejelentés érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, adatvédelmi incidens gyanúja miatt. A hatóság megkeresésünkre annyit közölt, hogy a vizsgálat még folyamatban van, így további részleteket nem tudnak nyújtani a lezárásig. Az ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart is megkérdeztük, de kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ. A csepeli irodában azonban az ügyintézés zavartalanul folytatódik.
A Telex korábbi írása alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar informatikai rendszerével kapcsolatban komoly hiányosságokat tártak fel egy régebbi jelentésben. Arról nincsenek információk, hogy azóta sikerült-e orvosolni ezeket a problémákat, de egy dolog biztos: a törvényben előírt Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR) még mindig nem indult el. Ennek következtében a végrehajtói irodák a régi rendszerhez ragaszkodnak a mindennapi munkájuk során. A HVG is beszámolt arról, hogy a kar az új rendszer kiépítésére milliárdos szerződéseket kötött.
Az utóbbi évek során számos végrehajtó kifejezte elégedetlenségét az informatikai rendszer működésével kapcsolatban. Olyan esetek is előfordultak, amikor egyes szakemberek szolgálati viszonyát nem hosszabbították meg, azzal az indoklással, hogy a hivatalos álláspont szerint nem használták megfelelően a központi rendszert. Ezzel szemben a végrehajtók azt hangoztatták, hogy az ellenőrök jelentéktelen részletekbe kötöttek bele, és a rendszer annyira hibás, hogy elkerülhetetlenek a tévedések. Érvelésük szerint a fegyelmi eljárások, amelyek ezekre a hibákra épültek, valójában arra irányultak, hogy megfosszák őket a végrehajtói pozíciójuktól. Több érintett feljelentést tett a vélt elfogultság miatt, és az ügyészség jelenleg is vizsgálatot folytat az ügyben. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar viszont nem adott választ ezekre a vádakra.
A végrehajtók kinevezésük után hét évre szerzik meg a működéshez szükséges szolgálati viszonyukat, de ha olyan foglalkozásukkal kapcsolatos szabálytalanságot követnek el (például az informatikai rendszer nem megfelelő használata miatt), amelyért pénzbüntetést szabnak ki rájuk, akkor biztosra vehetik, hogy nem hosszabbíthatnak majd. Ez az ügyre rálátó forrásaink szerint azért lehet aggályos, mert így a megbüntetett végrehajtó abban lesz érdekelt, hogy a még rendelkezésére álló hét év alatt keressen annyi pénzt, amennyit csak tud. Hogy milyen, aggályosnak tűnő eszközökkel, arról itt írtunk bővebben:
