Varázslatos angolkert és elbűvölő mulatókastély a vizek városának szívében.

A tatai Cseke-tó igazi gyöngyszem a város szívében, ahol a természet és a történelem találkozik. Ez a festői helyszín tökéletes választás egy pihentető kiránduláshoz. A tó partján ülve a víz lágy hullámainak susogása, a környező romok varázslatos atmoszférája és a bájos kiskastély látványa egyaránt elbűvöli a látogatót. Itt mindenki rátalálhat a belső nyugalomra, miközben a táj szépségei felfedik előttünk a természet és a múlt titkait.

Tatát sokan a vizek városának nevezik, ami nem véletlen, hiszen a település természeti kincsei igazán lenyűgözőek. A város területén számos kisebb és nagyobb tó, patak, forrás és vízfolyás található, amelyek mind szerves részét képezik Tata gazdag történetének és mindennapi életének. Ezek a vízfelületek nemcsak gyönyörű látványt nyújtanak, hanem számos lehetőséget is kínálnak a kikapcsolódásra és a felfedezésre.

Több olyan tóról is esett már szó, amelyek a magyar táj szépségét tükrözik. Kiemelkedik közülük az Öreg-tó, amely Magyarország egyik legrégibb mesterséges tava, s már a középkorban is fontos szerepet játszott. Az Öreg-tó, a város szimbóluma, különösen híres a vadludak őszi összegyülekezéséről, amely varázslatos látványt nyújt a természetkedvelőknek. Emellett a festői Cseke-tó is népszerű úti cél a kirándulók körében, akárcsak a Fényes-források és a Fényes tanösvény, amelyek szintén csodás élményeket kínálnak a látogatóknak.

Tata környezetében valóságos vízi paradicsomot alakítottak ki hosszú évek alatt. A tatai Réti-halastavakat 1896-ban létesítették az Esterházy család birtokán, ahol korábban hatalmas láp és nádas húzódott. A vidéket az Által-ér és bővizű források táplálták. A lápot 1747-ben Mikoviny Sámuel tervei alapján csapolták le gazdasági hasznosítás céljából.

A tórendszer 9 halastóból áll, összesen 65 hektáron. Legnagyobb tavát az önkormányzat felújította, így létrejött egy 15 hektáros vízfelület, amely sok vízimadárnak nyújt otthont. A terület védett, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.

A Derítő-tó szintén mesterséges állóvíz, körülbelül 50 éve hozták létre a tatabányai szénbányák az Öreg-tó védelme érdekében. Feladata az Által-ér hordalékának megkötése volt. A terület elárasztása során meghagyták a fákat, így természetes búvóhelyek maradtak a halaknak. A fák fokozatos elkorhadása és a tó szabályozatlan jellege kiváló környezetet biztosított a nagy testű halak fejlődéséhez.

A tatai Cseke-tó egy lenyűgöző, 25 hektáros mesterséges vízfelület, amely az 1700-as évek második felében született meg. Ma a helyszín nemcsak a természet szerelmeseinek, hanem a horgászat iránt érdeklődőknek is kedvelt célpontja. A tó körüli festői Angolkert romantikus hangulata tökéletes hátteret biztosít a pihenéshez és a kikapcsolódáshoz.

A Tóvárosrész szívében található Cseke-tó egy lenyűgöző, közel 250 éves mesterséges vízfelület, amely 1761 és 1765 között jött létre. A tó megformálásához a környék bővizű forrásait gyűjtötték össze, egy gondosan megépített gát segítségével. A vízpart neve a terület egykori birtokosára emlékezik. A múltban a tó környékén gazdag vízhozamú források törtek fel a földből, amelyek különleges mikroklímát teremtettek, állandóan nedves, szinte mocsaras talajjal körülvéve a vidékét.

A tavat egy széles, gondosan ápolt sétány övezi, amely részben murvás, részben betonozott felületével tökéletes helyszínt biztosít a mindennapi sétákhoz, kocogásokhoz vagy kerékpározásokhoz. A tó körüli séta során számtalan természeti csoda tárul elénk, miközben hangulatos kis hidakon át juthatunk el a víz tükrén ringatózó apró szigetekhez. Az út mentén elhelyezett információs táblák révén betekintést nyerhetünk a kert és a tó történetébe, fejlődésébe és értékébe, így minden látogatás egy új felfedezést ígér.

A tó partját árnyas park övezi, ahol tekintélyes platánok és lehajló ágú szomorúfüzek nyújtanak menedéket a nyári melegben. A természetközeli hangulatot fokozza a körülötte elterülő angolkert, amely az ország első angol stílusú tájképi kertje.

A Cseke-tó melletti angolkert elkülönül a várostól, kőkerítés veszi körül, így önálló egységet alkot. Magyarország első tájképi kertjeként kialakítása 1783-ban kezdődött Böhm Ferenc mérnök irányításával. A kertet romantikus elemek gazdagítják, amelyek a múlt századok tájépítészeti divatját idézik. Az itt található hangulatos épületek a valóságból való kiszakadást és a képzelet kibontakozását szolgálták. A gyakorlati célú létesítmények, hangulati elemek, szobrok, természeti értékek és betelepített növények harmonikusan illeszkednek egymáshoz.

Az angolkert közepén álló elegáns nyári lak alapkövét 1783-ban helyezték el Esterházy Ferenc gróf és a tervező, Grossmann József jelenlétében. A "mulatókastélyként" (Lusthaus) ismert épület fő részei 1785-re elkészültek, de Grossmann a befejezést már nem érhette meg - a munkát utóda, Gött Antal fejezte be 1786-ban.

A kis kastély mindössze néhány helyiségből áll, középpontjában egy kétszintes teremmel, amelyet egykor Joseph Jankovszky falfestményei díszítettek. Ezek illúziót keltettek: aki belépett, úgy érezhette, mintha egy lugasban vagy kertpavilonban állna. A kastély valószínűleg egykor egy csillagsétány középpontjában állt, amely az idők során kanyargós, romantikus ösvénnyé alakult.

Hazánk gyönyörű tájain barangolva sok lenyűgöző kastélyra bukkanhatunk. Az alföldi kastélyok közül talán a legpompásabb 1930-ban egy magánrepülőgép látogatását is megérdemelte. A klasszicista stílusban épült dégi kastély dísztermében egykor szabadkőműves szeánszok zajlottak, amely titokzatos atmoszférát kölcsönzött a helynek. Fejér vármegyében három csodálatos kastély várja a felfedezőket, mindegyik más-más történetet mesél el. Sajnos azonban egyre több kastélyunk sorsa kérdéses, és a múlt ezen gyöngyszemei lassan eltűnhetnek a térképről, így érdemes minél előbb felfedezni őket.