A technológia fejlődése szédítő ütemben halad előre, és ezzel párhuzamosan a világ vizei is egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe.
A tengeri hadviselés és kereskedelem területén a gyors technológiai fejlődés egyre újabb kihívásokat és biztonsági fenyegetéseket hoz magával. Az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy a tenger alatti infrastruktúra védelme soha nem volt ennyire sürgető. A Balti-tenger térségében a kábeltörések száma drámai módon megnövekedett, ami komoly aggodalmakat vet fel. Az elektromos és távközlési kábelek, valamint a gázvezetékek rongálása a régióban egyre gyakoribbá válik. A NATO vezetői kedden ülnek össze, hogy megvitassák a legújabb fenyegetéseket és azok hatásait. A legfrissebb incidens karácsony napján történt a Finn-öbölben, ahol öt kábelt vágtak át, ami mögött vélhetően az orosz árnyékflotta egy tankhajója állhat. Ezek az események rávilágítanak, hogy a tengeri biztonság kérdései egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába kerülnek.
A globális adatforgalom 99%-a tenger alatti kábeleken keresztül áramlik, és ahogy egyre inkább támaszkodunk ezekre az infrastruktúrákra, úgy válnak egyre vonzóbb célpontokká a potenciális támadók számára. E kábelek javítása rendkívül költséges, és a támadások viszonylag egyszerűen végrehajthatók, ezért a NATO vezetői úgy döntöttek, hogy sürgős megoldásokat kell kidolgozniuk a helyzet kezelésére. Christian Bueger professzor, a Koppenhágai Egyetem tengerbiztonsági kutatási programjának irányítója legújabb jelentésében részletesen elemezte a korunk öt legégetőbb tengerbiztonsági fenyegetését, amelyet a Yle hírportál is összefoglalt.
Az önvezető hajók a tengeri hadviselés forradalmi újításainak élvonalába tartoznak. Ezek a modern, teljesen autonóm járművek, amelyek mesterséges intelligenciával működnek, vagy távolról irányíthatók, képesek precízen és villámgyorsan lecsapni a kijelölt célpontokra. Az AI technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy ezek a hajók sokkal pontosabbak legyenek, mint az emberi irányítás. Emellett a hajók széles területeken végezhetnek járőrszolgálatot, és azonnali reakcióval válaszolhatnak a vészhelyzetekre, így jelentősen növelve a haditengerészeti erők hatékonyságát.
A következő évtizedben a technológia segítségével egyre szigorúbbá válik a felügyeleti rendszer, ami megnehezíti az illegális szereplők számára az elrejtőzést és a szabotázs elkövetését
"Bueger szavaival élve: 'Tedd a szövegedet egyedivé!'"
Ugyanakkor sok veszélyt is rejtenek: a kibertámadásokkal szemben kiszolgáltatottak lehetnek az autonóm módon működő hajók, a támadók átvehetik az irányítást a járművek felett és felhasználhatják őket terrortámadások végrehajtására, emiatt Bueger szerint az önvezető hajók a jövő legkiszámíthatatlanabb kihívását jelentik a tengeri biztonság számára.
Az Oroszország és más nemzetek által üzemeltetett árnyékflották komoly veszélyt jelentenek a Balti-tenger vizein. Bueger megállapítása szerint ezeknek a titkos flottáknak a tevékenysége a Balti-tengeren különösen szembetűnő. Jelenleg becslések szerint körülbelül 1400 árnyékflotta-hajó tartózkodhat a világ tengerein, amely súlyos környezeti problémákat okozhat, és akár tengeri kábelek elvágására is alkalmazható. Az utóbbi időszak egyik legfigyelemreméltóbb eseménye karácsonykor történt, amikor az orosz árnyékflotta Eagle S nevű tankhajója öt kábelt vágott át a Finn-öböl területén. A finn hatóságok azonnal intézkedtek, és a hajót lefoglalták, azóta is a hatóságok őrizetében van.
A globális adatforgalom 99%-a tenger alatti kábeleken keresztül áramlik, ami azt jelenti, hogy egyre inkább függünk e létfontosságú infrastruktúrától, ezzel pedig egyre nagyobb célponttá válnak. Jelenleg körülbelül 600 nemzetközi nagy kábel fut a tengerfenéken, és ha ezek sekély vízben helyezkednek el, sokkal könnyebbé válik a megsérülésük. A kábelek helyreállítása nem csupán bonyolult, hanem időigényes feladat is; Buerger szerint a szabotázsok megelőzése érdekében a kábelek gyors rehabilitációja kulcsfontosságú. A legutóbbi események rávilágítottak arra, hogy a balti-tengeri országok reakcióideje felgyorsult, de a helyzet megoldásához további szigorúbb ellenőrzések bevezetésére van szükség.
A világkereskedelem több, mint 80 százaléka tengeri úton történik, ez pedig könnyű célponttá teszi a kereskedelmi hajókat. Az új technológiák elterjedése, mint például a drónok és az olcsó fegyverek a támadások számainak növekedéséhez vezetett. A Vörös-tengeren folyamatosan jelen lévő jemeni lázadó csoport oroszok kereskedelmi hajók elleni támadásai miatt sok hajótulajdonos átirányította tengeri járműveit az afrikai kontinens köré, ennek következményeképp az olaj- és fuvardíjak megemelkedtek.
A kibertámadások széles spektrumot ölelnek fel, ideértve az adatgyűjtést, a GPS-jelek manipulálását, valamint a navigációs rendszerek célzott támadásait.
A tengeri világ folyamatosan digitalizálódik, és egyre inkább a virtuális térre támaszkodik, legyen szó internetes vagy műholdas navigációról. Ez a fejlődés forradalmi lehetőségeket nyit meg a hajózás területén, új kihívásokkal és fenyegetésekkel szembesítve a navigátorokat.
"Bueger szavaival élve: 'Tedd a szövegedet egyedivé!'"
A Fekete-tenger és a Balti-tenger térségében egyre gyakoribb jelenség a jelhamisítás, amelyre Buerger is figyelmeztet. Rámutat arra, hogy a kibertámadások nem csupán anyagi zsarolásra, hanem kémkedésre és zaklatásra is alkalmasak, komoly fenyegetést jelentve a biztonságra.
A következő években az érintett országoknak előtérbe kell helyezniük a tenger biztonság fejlesztését, a különböző támadások fenyegetést jelenthetnek az adatok áramlására és a kereskedelem gördülékenységét is nagymértékben akadályozhatják.
