A kormány 2025 elejére repülőrajtot és magyar áttörést ígért, de a valóság váratlan kihívásokat tartogatott.

Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről - ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?

Repülőrajttal kezdjük meg 2025-öt, egy olyan csodálatos esztendő vár ránk, amelyben nem csupán a magyar gazdaság talál magára, hanem példát is mutatunk Európának a növekedés terén. E gyönyörű ígéretek töltötték meg a padlást néhány hónappal ezelőtt, s a kormány elindította a "Jó hír!" kampányát is. Azonban az álom gyorsan szertefoszlott: az első negyedévben a GDP 0,4 százalékkal csökkent, az infláció pedig ismét a veszélyzónába került. Mindez történt akkor, amikor a vámháború még csak most kezdett igazán kiéleződni.

Ahogy azt korábban bemutattuk, a kormány a 2021-es, a 2022-es, a 2023-as, a 2024-es, valamint az eredeti tervek totális képtelensége miatt másodszor is megírt 2023-as költségvetés 4-4, vagyis összesen 20 legfontosabb előrejelzése közül (GDP-növekedés, infláció, hiány, forintárfolyam) háromnál találta el legalább megközelítőleg azt, hogy mi lett végül, a 20-ből 15 esetben jóval rosszabb lett a tervnél a valóság. Ehhez most már szinte biztos, hogy csatlakozik 2025 is. Pedig nem semmi ígéretekből indultunk ki.

Az alaphangot Orbán Viktor adta meg, amikor a 2024. október 11-i rádiószózatában azt mondta: "Összeraktuk az akciótervet, amivel Magyarországnak új lendületet fogunk adni. A gazdasági semlegesség 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog jelenteni. Ez a mostani negyedévben még nem fog jelentkezni, azonban 2025 elején robbanásszerű növekedés várható."

Egy héttel később a rádióban már arról beszéltek, hogy „nagy meglepetés” vár ránk, amikor 2025 első negyedévének gazdasági mutatóit nyilvánosságra hozzák. Hát valóban, nem is akármi történt: a legpesszimistább előrejelzés is csupán megközelítette a valóságot, hiszen a GDP-adatok sokkal rosszabbak lettek, mint amit a szakértők vártak. Orbán tavalyi beszédében azonban azt is hangsúlyozta, hogy míg Európa stagnál, „Magyarország ki fog emelkedni”, hiszen a gyors alkalmazkodás és a gazdasági semlegesség politikájának megerősítése révén versenyelőnybe kerülhetünk. Az EU 14 országából eddig 13-ban pozitív gazdasági növekedést tapasztaltunk az előző negyedévhez képest, míg nálunk sajnos a visszaesés volt a jellemző.

Amikor november 3-án Orbán a kifejezetten kedvezőtlen harmadik negyedéves GDP-adatait elemezte, hangsúlyozta, hogy hamarosan jobb időszak következik: "Minden óvatosságom ellenére azt kell mondanom, hogy egy lenyűgöző év elé nézünk 2025-ben."

A valódi varázsszóra december végén talált rá a Fidesz kommunikációs csapata. Ekkor hangzott el a miniszterelnök szájából a következő kijelentés:

"A leglényegesebb, hogy egy légi startot válasszunk."

Most egy rövid időre vonatkoztassunk el attól, hogy a sportnyelvben a "repülőrajt" kifejezés a versenyző lendületes érkezését jelenti a rajthoz. Azt hiszem, 2024 végén érdemes lett volna valamilyen növekedést felmutatni. Még az "áttörés éve" szlogennel is próbálkoztak, ezt Orbán évértékelő beszédére tartogatták, de a gazdaságunk jelenlegi állapotát figyelembe véve, nem meglepő, hogy végül nem erőltették ezt a témát.

Az első vonzó ígéretek a 3-6 százalékos növekedésről szóltak, ami már akkor is igencsak optimista elképzelésnek tűnt. Ugyanakkor az alsó határ nem volt teljesen kilátástalan (Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy amikor először értesült a számról, azt hitte, hogy nem kötőjel, hanem tizedesvessző választja el a két számot, ezért bátor, de nem megvalósíthatatlan célnak tartotta). Végül a költségvetésbe 3,4 százalékos növekedést írtak be.

"Az első cél, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára." Ezt már Varga Mihály mondta, akkor még pénzügyminiszterként, amikor tavaly novemberben a Parlamentben bemutatta a 2025-ös büdzsét. Ő hagyományosan óvatosabb megfogalmazásokat használ, mint a legtöbb más fideszes, úgyhogy a kollégáira maradt, hogy nagy frázisokat puffogtassanak: a költségvetés vitájában például a Fidesz-vezérszónok Bánki Erik nyitásképp Cristiano Ronaldót idézve beszélt arról, hogy "nem én hajszolom a rekordokat, hanem a rekordok hajszolnak engem", azt pedig a KDNP-s Hargitai János fejtette ki, hogy Donald Trump megválasztása "számunkra kedvező", mert "van végre egy olyan partnerünk, akivel tárgyalni lehet. Ha ez a partner Amerika érdekeit képviseli, a vele tárgyaló Orbán Viktor Magyarország és így Európa érdekeit képviseli, akkor két gondolkodó ember biztos, hogy megállapodásra is fog jutni".

Aztán elkezdődött az új év, és lehetett látni, hogy nem lesz kolbászból a kerítés idén sem. Orbán Viktort ez nem rémisztette meg, január 24-i rádióbeszédében konkrét számokat mondott: a harmadik-negyedik negyedévben 3,6-3,9 százalék közötti növekedés lesz. "Megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint" - ígérte, és aki képes átlagot számolni, az értette, hogy valójában az év végi nagy növekedés ígéretével az éves 3,4 százalékos tervnek már búcsút is mondott. Ezt hamarosan a teljes kormánykommunikáció követte: 2,5 százalékosra vitték le az éves célt hivatalosan is.

A kormány és a NER kiszolgálói egy ideig még próbálták megfognia repülőrajt szlogenjét, szinte már mantrázva azt. Ezt hallhattuk például, amikor néhány valóban kedvező adat érkezett a magyar gazdaság állapotáról – a kiskereskedelmi forgalom például kezdett felfelé ívelni, az emberek egy kicsit bátrabban költötték el a pénzüket, és a turizmus január-februárban kifejezetten jól teljesített. Márciusban azonban csupán az akadályozta a további növekedést, hogy a húsvét ezúttal nem esett egybe a kedvező időszakkal.

A miniszterelnök még a repülőrajtról beszélt, amikor az infláció legkínosabb pillanataiban több mint ezermilliárd forintot fizettek ki a megvásárolt állampapírok után. Ez nem valami kormányzati csoda, hanem a gazdasági realitás legtermészetesebb következménye, hiszen minden más forgatókönyv államcsődöt vonhatott volna magával. Nagy Márton, a gazdasági tárca vezetője, a helyzetet színes kifejezésekkel kommentálta, kijelentve, hogy "őrület lesz", annyi pénz áramolhat a gazdaságba. Áprilisban pedig már azt is hozzátette, hogy "mindenki a lakásokra csap le, készpénzes tranzakciók zajlanak, és ez sajnos a lakásárak emelkedését eredményezi".

A kormány eredetileg a 21 pontos csomagjától várta azt, hogy majd felpörög a gazdaság. Ebben benne voltak lakástámogatások, a munkáshitel, később jött a gyerekes nők adókedvezménye, de azt is repülőrajtként emlegették, hogy több támogatást, valamit kedvezményt az elmúlt néhány év durva inflációjához igazítottak hozzá.

Április közepén Nagy Márton bejelentette, hogy elkészült a 2026-os költségvetés tervezete. A miniszter azt ígérte, hogy a következő évben a gazdaság végre beindul, és 4,1 százalékos GDP-növekedést várnak. Érdekesség, hogy ez a 4,1 százalékos cél már szerepelt a 2023-as költségvetési tervezetben is, azonban a valóság végül 0,9 százalékos visszaesést hozott. A 2024-es évre 4 százalékos növekedést terveztek, de ebből mindössze 0,6 százalék lett. A 2025-ös növekedési kilátások, amelyek először 3,6, majd 3,4 százalékra módosultak, szintén nem teljesültek.

Úgyhogy nem kell aggódni, legalább egyvalami stabilitást jelent a magyar gazdaságpolitikában: a kormány már megint azt ígéri, hogy majd jövőre jó lesz.