Csak néhány órával a kormányának bemutatkozása után váratlanul lemondott a francia miniszterelnök.

Sebastien Lecornu egy hónapon át irányította a francia miniszterelnöki posztot, mielőtt Emmanuel Macron államfő elfogadta lemondását. Lecornu hivatalba lépése szeptember 9-én történt, de a rövid időszak alatt bekövetkezett események jelentős hatással voltak a francia politikai életre.
Néhány órával az új kabinet bemutatkozása után Sebastien Lecornu, a francia miniszterelnök, váratlanul lemondott tisztségéről - értesül a France 24 tudósítása.
A lemondó nyilatkozatot Emmanuel Macron államfő jóváhagyta – olvasható az Élysée-palota hivatalos tájékoztatójában.
Szeptemberben arról írtunk, hogy nem tudott kormányt alakítani Sébastien Lecornu új francia miniszterelnök, de már elvetette az ellenzéki pártok költségvetési javaslatait, amely vagyonadó újbóli bevezetéséről és a nyugdíjreform visszavonásáról szól. Úgy véli, nem ezek oldanák meg a problémát. A kormányfő egy interjúban mondta el, hogy folyamatosan egyeztet a szakmai szervezetekkel, valamint cél az államháztartási hiány 3 százalékos szintre csökkentése.
Sébatien Lecornut szeptember 9-én lépett a miniszterelnöki posztra, miután a köztársasági elnök végrehajtotta a politikai váltást. Elődje, Francois Bayrout, aki saját kérésére tartott bizalmi szavazáson bukott meg, a képviselők a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megszorítási csomagja miatt döntöttek így. Decemberben a parlamenti ellenzék Michel Barnier-t is leváltotta egy bizalmatlansági indítvánnyal, amely szintén a költségvetési tervezet körüli vitákra vezethető vissza.
Franciaország a harmadik helyet foglalja el az eurozóna legnagyobb adóssággal küzdő országai között, megelőzve Görögországot és Olaszországot. A deficit szempontjából pedig élen jár, hiszen az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) 5,4 százalékát teszi ki. Ez a szám jelentősen meghaladja a 3 százalékos határt, amely elengedhetetlen lenne az adósság fenntartható szintre csökkentéséhez.
A miniszterelnök jelezte, hogy hatmilliárd euróval csökkentené az államnak a saját működésére fordított kiadásait, miután szerinte a kormánynak "példát kell mutatnia", valamint "jobban kell ellenőriznie a szociális kiadásokat és az önkormányzatok kiadásait".