Parajdi katasztrófa: Megérkezett a megdöbbentő hír, hogy a sós víz órákon belül elérheti Magyarországot.
Olyan innovációkat mutatott be a Rowenta, amelyek egy háztartásból sem hiányozhatnak (x)
Rekordmennyiségű só szennyezte be a Kis-Küküllő vizét, ami súlyos halpusztulást idézett elő Parajd környékén. A szakértők figyelmeztetése szerint a helyzet a 2000-es évek ciánszennyezéséhez hasonlítható, és a folyó élővilágának összeomlása már megkezdődött. Ez a szennyezés nem csupán ökológiai válságot hozhat, hanem mezőgazdasági katasztrófához is vezethet, ezzel több száz család megélhetését sodorva komoly veszélybe.
A Kis-Küküllő vízfolyásának vezetőképessége szerdán 36 800 mikrosiemens per centiméter (μS/cm) értéket mutatott, ami becslések szerint 18-26 gramm oldott sót jelent literenként. Ez a szint helyenként túllépi a tengervíz sótartalmát. A kloridionok koncentrációja elérte a 15 207 milligramm per liter (mg/l) szintet, ami azt jelenti, hogy egy liter vízben több mint 15 gramm só található. Ennek következményeként jelentős halpusztulás történt Parajd alatt, ahol több védett halfaj is érintett, és a biológiai sokféleség már most is veszélyben van, mivel a természetes ökoszisztéma összeomlásának jelei egyre nyilvánvalóbbá válnak.
"Amitől tartottunk, bekövetkezett" - írta a Facebook-oldalán Fülöp Tihamér biológus. A szakember a Transtelexnek úgy nyilatkozott, a jelenlegi helyzet a 2000-es ciánszennyezést idézi, amely akkor a Szamost és a Tiszát pusztította el. A sóval teli víztömeg most végighalad a Kis-Küküllőn, eléri a Nagy-Küküllőt, végül a Marost is, súlyos ökológiai és mezőgazdasági károkat okozva.
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere, az Antena3 hírtelevíziónak adott interjújában tegnap este bejelentette, hogy a Maros folyón érkező magas sótartalmú víz a magyarországi szakaszra is hatással lehet. Ennek következtében várhatóan csütörtökön értesítik a magyar hatóságokat a kialakult helyzetről. A miniszter hangsúlyozta, hogy a következő 24-48 órában a környezetre gyakorolt nyomás továbbra is jelentős marad a rendkívüli sókoncentráció miatt - számolt be a Maszol.
A Kis-Küküllő vízgyűjtőjének ökoszisztémáját jelenleg komoly fenyegetés éri a sószennyezés következtében. Ez különösen aggasztó hatással van az olyan őshonos halfajokra, mint például a rózsás márna (Barbus barbus), a botos kölönte (Cottus gobio), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a pénzes pér (Thymallus thymallus) és a sebes pisztráng (Salmo trutta). A helyi vízi élővilág védelme érdekében sürgős intézkedések szükségesek.
A legnagyobb kockázat azonban az olyan védett fajokra leselkedik, mint az ingol (Eudontomyzon danfordi), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a Petényi-márna (Barbus petenyi) és a balkáni csík (Sabanejewia balcanica) - figyelmeztetett Fülöp Tihamér.
