A litván védelmi miniszter szerint Oroszország gúnyolódik és provokálja az Egyesült Államokat.
Dovilė Šakalienė véleménye szerint a Kemltet semmi sem motiválja arra, hogy leállítsa a háborút, különösen figyelembe véve az Észak-Koreával, Kínával és Iránnal folytatott egyre szorosabb együttműködést.
Šakalienė litván védelmi miniszterasszony azzal vádolta Oroszországot, hogy "gúnyolódik" az amerikai kormányon azzal, hogy nem hajlandó érdemben is részt venni a tűzszüneti és béketárgyalásokon. Arra figyelmeztet, hogy ahelyett, hogy a Kreml konkrét lépéseket tenne a háború befejezésére, az év végéig 1,5 millió katona mozgósítását tervezi.
"Azt tapasztalom, hogy az amerikai kormány irányába már-már gúnyolódás folyik - minden olyan próbálkozást, amely a megállapodás elérésére irányul, tiszteletlenül kezelnek" - nyilatkozta a miniszter az Euronewsnak.
Šakalienė véleménye szerint az Egyesült Államok nem gyakorol olyan mértékű nyomást Oroszországra, amely arra ösztönözné, hogy kompromisszumokat kínáljon, vagy leállítsa az ukrán civilek és a polgári infrastruktúra ellen irányuló támadásait.
"De miért is lenne szükségük arra, hogy leálljanak a támadásaikkal? Az országukat valóságos háborús gazdasággá formálták, és ütemesen haladnak a fegyveres erőik átalakításával; az év végére már 1,5 millió katona áll majd a soraikban."
Sakalienė miniszter a legutóbbi NATO-hadgyakorlat keretében osztotta meg gondolatait az újságírókkal, ahol német páncélosok és litván gyalogsági harcjárművek közreműködésével egy szimulált ellentámadást hajtottak végre. Az idei "Vasfarkas" művelet elnevezése a litván mitológia egyik izgalmas lényére utal. A gyakorlat során, amely az Egyesült Államok által irányított "Swift Response" művelet részét képezte, légi támadási akciókat is végrehajtottak, beleértve az ejtőernyős csapatok ledobását, ami a hadgyakorlat dinamikus jellegét tovább emelte.
A művelet során számos NATO-szövetséges állam is részt vett, mint például az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia. A gyakorlat célja, hogy értékeljék a NATO készültségét katonai akciók kivitelezésére, amennyiben Oroszország invázióval fenyegetné a szövetségi területeket, különös figyelmet fordítva a balti államokra, vagyis a volt szovjet köztársaságokra.
Sakalienė "érdemesnek" titulálta a háború megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket, ám végső soron úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus lezárásához elkerülhetetlenek a katonai intézkedések.
Sakalienė meggyőződése szerint Oroszországot semmi sem motiválja arra, hogy leálljon ukrajnai hadműveleteivel, valamint az egész Európára kiterjedő "imperialista" ambícióival. E törekvések felerősödését a Kreml együttműködése Észak-Koreával, Iránnal és Kínával is táplálja.
A miniszter a törökországi béketárgyalások sikertelen kísérletéről szóló kérdésekre válaszolt, amikor Putyin nem volt hajlandó megjelenni, és egy jóval alacsonyabb rangú elnöki tanácsadót küldött az ukrán delegációval való találkozóra. Volodimr Zelenszkij ukrán elnök elutazott Ankarába, hogy találkozzon Recep Tayyip Erdogan elnökkel, és hajlandó elmenni Isztambulba is, ha ott Putyin is megjelenik.
"Amit most tapasztalok, az lényegében egy cinikus játék, és nem hiszem, hogy ez bárhová elvezetne" - nyilatkozta a litván védelmi miniszter. "Szerintem az Egyesült Államok törekvései a háború megfékezésére érdemesek a figyelemre. Majd meglátjuk, hová vezet mindez, de úgy vélem, végső soron az ukrán hadsereg megerősítése és a katonai kapacitások fejlesztése Európában az egyetlen igazán hatékony megoldás. Ez az egyedüli tényező, ami elrettentő erővel bír."
A NATO védelmi miniszterei a következő héten Brüsszel szívében gyűlnek össze, ahol az Egyesült Királyság és Németország közösen hívja életre az ukrán védelmi kapcsolattartó csoportot a szövetség főhadiszállásán.
