Orbán szerint a Nyugat-Európában zajló események nem ígérnek fényes jövőt.

A miniszterelnök a pénteki interjújában próbálta értelmezni a várakozásokat alulmúló gazdasági adatokat, és megint csak Brüsszelre mutogatott, mint a problémák forrására. Továbbra is meg van győződve arról, hogy fantasztikus év vár ránk, most viszont már az év végére várja ennek a jeleit, miközben a repülőrajtra is utal. Az átlagos havi 1 milliós fizetés elérhető közelségben van szerinte, de ehhez le kell győzni a közvéleményben terjedő cinizmust. Természetesen nem maradtak el az ukránellenes megnyilvánulások és a Bajnai-Gyurcsány kormányra való mutogatások sem, de a legfrissebb téma a februári 13. havi nyugdíj körüli harc Brüsszel "bürokratái" ellen zajlik.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió szokásos péntek reggeli interjújának keretében a csütörtökön közzétett növekedési adatokat elemezte. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben csupán minimális növekedést mutatott, és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb éves jelentése szerint messze elmaradtunk az eredetileg várt növekedési ütemektől.

Orbán igyekezett magabiztos benyomást kelteni, amikor azt hangoztatta, hogy a korábbi "repülőrajtot" és "fantasztikus évet" ígérő kijelentései mögött már akkor is tudta a legfrissebb gazdasági adatokat. Állítása szerint a tavaly novemberi számok már tükrözik az Egyesült Államokban bekövetkezett változásokat, és ez a fordulat, ha valóban megvalósul, jelentős hatással lehet a hazai helyzetre.

az "amerikai hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlát is".

Hosszas beszélgetés keretében kifejtette, hogy a közvéleményben tapasztalható "cinizmus" aggasztó, mivel sokan cinikusan reagálnak, úgy vélik, hogy "úgysem fog sikerülni". Elmondása szerint ő maga is találkozott ezzel a kétkedéssel, például amikor 1 millió új munkahely létrehozását ígérte, és végül ezt sikerült megvalósítania. A gazdasági növekedés éppen ilyen, jelenleg azt tűztük ki célul, hogy elérjük a havi 1 millió forintos átlagfizetést, és szerinte ez már a közelségünkbe került. "Jelenleg már 4000 pedagógus keres havonta 1 millió forint felett" - tette hozzá.

"A cinizmus csupán lebeszélés, és nem szabad megengednünk, hogy lebeszéljük magunkat arról, hogy sikerülni fog" - nyilatkozta a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a cinizmust le kell győzni, ezért indították el a nemzeti konzultációt, amely lehetőséget ad az embereknek arra, hogy kifejezhessék támogatásukat, mondván: "Hajrá fiúk!"

A középosztály bővítése elengedhetetlen, nem csupán a meglévő rétegek megerősítése.

Orbán Viktor véleménye szerint a magyar gazdaságban bőséges pénzügyi források állnak rendelkezésre. Ezt a megállapítást különösen a jelenlegi helyzet tükrözi, amikor 800 ezer ember részesül az állampapírok kamataiból. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez a magánszemélyek megtakarítása, és nem csupán a tehetősebb réteg döntött a pénzük ilyen formában való befektetése mellett, amit adatokkal is alátámasztott.

A középosztály megerősítése egy kulcsfontosságú téma, amelyhez Orbán Viktor is hangsúlyosan hozzányúlt. Az a cél, hogy a gazdaság olyan kereteket biztosítson, amelyek révén minél többen csatlakozhatnak ehhez a réteghez, és ne csupán mélyebbé váljon a középosztály, hanem ténylegesen bővüljön. Ez a néppárti gazdaságpolitika lényege: az emberek, különösen az alsóbb osztályok érdekeinek figyelembevételével dolgozni a középosztály fejlődésén. Orbán szerint a gazdagok helyzete jónak mondható, ők maguk képesek a saját vagyonuk gyarapítására, így a fókusz inkább azokra a társadalmi csoportokra irányul, akiknek támogatásra van szükségük a felemelkedéshez.

A növekedés nem lineáris, és inkább az év második felében tapasztalható jelentős fellendülés.

A kormányfő véleménye szerint a célkitűzés az, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében tapasztalt növekedés idén még szembetűnőbb legyen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a növekedés üteme nem állandó; a jelentős fejlődés várhatóan csak a harmadik és negyedik negyedévben fog megmutatkozni, tehát az év végéhez közeledve. Bízni lehet abban is, hogy ez a pozitív tendencia 2026-ban továbbra is fennmarad.

Úgy vélekedett, hogy elengedhetetlen a "cselekvő reménykedés" hozzáállás, mivel a COVID-19 és a háborús időszakok teremtettek egy olyan környezetet, ahol a cinizmus és a kételkedés könnyedén gyökeret verhet.

Orbán kijelentette, hogy évente 6,5 milliárd euróval csökkent a magyar gazdaság a háború és Brüsszel szankciói következtében. Hangsúlyozta, hogy ezért is volt kulcsfontosságú, hogy Trump nyerje az elnökválasztást, hiszen ez a magyar emberek anyagi helyzetére is hatással van.

A kormányfői beszéd egyik kulcskérdése a februárban várható 13. havi nyugdíj volt, amelyet Brüsszel részéről támadások érnek. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem csupán az 500 milliárd forint előteremtése jelenti a kihívást, hanem az is, hogy egyáltalán sikerüljön kifizetni ezt az összeget, ami "egy igazi csata gyümölcse".

"Vedd le a kezed erről!"

"Ahhoz, hogy győztes nemzetté váljunk, szembe kell néznünk a múltbéli nehézségekkel. Az egyik legnagyobb kihívás a 13. havi nyugdíj eltörlése volt a Bajnai-Gyurcsány időszakában. E jog visszaállítása nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai szempontból is kulcsfontosságú, hiszen meg kell értenünk, hogy a baloldali kormányzás alatt valóban akadtak problémák. Ha már egyszer elértük, amit akartunk, képesek vagyunk arra, hogy megőrizzük azt. Ez a hit a jövőnkbe vetett bizalmunk alapja." – nyilatkozta a miniszterelnök.

A brüsszeli politikai elit folyamatosan támad minket különféle "ajánlásokkal", amelyek valójában csak a kényszerítés eszközei. Ezekkel próbálják meg belénk verni akaratukat, ezért rendkívül fontos, hogy megvédjük magunkat tőlük. Még az ellenzéki pártok mögött álló közgazdászok is kritikát fogalmaznak meg, de nem merik nyíltan kijelenteni, hogy el kellene venni a jogainkat.

"El a kezekkel a nyugdíjaktól, el a kezekkel a 13. havi nyugdíjtól" - jelentette ki.

A németországi eseményekről is szó esett, és a kormányfő megjegyzései máris felkeltették a figyelmet. "A német medvét jobb nem piszkálni" – kezdte, utalva arra, hogy a helyzet nem véletlenül követeli meg az előrehozott választások tartását. Emellett hangsúlyozta, hogy "őket is Brüsszel teszi tönkre", különösen a zöld átmenet miatt, amelyet a brüsszeli bürokrácia sürget anélkül, hogy érdemi párbeszédet folytatna a gazdasági szereplőkkel. Ezzel a német autóipar súlyos következményekkel néz szembe.

"Nagy jövőt nem jósolok annak, ami Nyugat-Európában történik" - mondta Orbán, aki ostorozta a brüsszeliánus elitet, ami "osztja az észt Európában". "Vannak a lázadásnak jelei, mert Brüsszellel nem lehet tárgyalni, ott lázadni kell" - tette hozzá. A németeknél a gazdaságban nem, de a migráció kérdésében már elindult ez, most jutottak el oda, ami eddig csak Magyarország mert megcsinálni.

Orbán egy alkalommal véletlenül menekültügyként hivatkozott a témára, de azonnal korrigálta magát, és átállt a migráció kifejezésre.

Végül a beszélgetés az energiabiztonság kérdéskörére terelődött, miután aggasztó hírek láttak napvilágot a Barátság gázvezeték ügyében. Orbán Viktor kifejtette, hogy az európai politikai körök többsége azon a véleményen van, hogy a jelenlegi szankciókat fenn kell tartani, hogy támogassák Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Ezzel szemben az amerikai álláspont a béke irányába mutat, ahol a "béke logika" dominál. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy a szankciók alkalmazása révén lehetne rákényszeríteni a feleket egy megállapodásra - tette hozzá a miniszterelnök.

Eltöröljük (mi) az uniós szankciókat

A magyar álláspont mindig is az volt, hogy elleneztük a szankciókat, csak tudomásul vettük, hogy mindenki más ezt akarja az EU-ban, és nem akartunk megbénítani a működést, ezért fogadtuk el. De ezért volt szükség kiküzdeni garanciákat arra nézve, hogy az ukránok újra átengedjék az orosz gázt. Ha nem tartják be, akkor a szankciókat "el fogjuk törölni" - mondta többes szám első személyben Orbán annak ellenére, hogy ez uniós hatáskör. De akkor is az a lényeg, hogy a magyar emberek nem fizethetik meg a szankciók árát és az ukrán "arcátlanságot", hogy Európa pénzeli a háborújúkat, de nem tartják be a megállapodást.

Az interjú végén a gyerekvédelmi törvény került szóba, amely miatt hazánkat az európai parlamenti pártok perelték be. Orbán kifejezte, hogy számára elfogadhatatlan, hogy a 12 milliárd forintnyi uniós támogatást, amit hosszú küzdelem árán sikerült megszereznünk, most - beleértve a magyar ellenzéki képviselőket is - el akarják venni. Amerikában már sikerült győzelmet aratnunk, és a következő év a brüsszeli bürokratákkal való harc jegyében fog telni - így zárta le a különféle harcos és háborús retorikát felvonultató beszédét.