Tízből nyolc magyar úgy véli, hogy az augusztus 20-i tűzijátékra szánt milliárdok sokkal hasznosabb célt szolgálhatnának máshol.

Ezzel még a fideszesek szűk többsége is egyetért - derült ki a Publicus Népszavának készített felmérésből. Az ünnepségekre költött 10,9 milliárd forint éppen megegyezik a pedagógusok teljesítményértékelés alapján történő 2025-ös béremelésére költött összeggel.

A magyar társadalom megosztott véleménye a minden évben augusztus 20-án, az államalapítás évfordulója alkalmából megrendezett, mára már több naposra bővült ünnepségsorozatról. A legnagyobb vitát a "Szent István napi" rendezvények csúcselemét jelentő tűzijáték váltja ki, amelyről a kormány idén is bejelentette, hogy ismét Európa legnagyobb tűzijátékát tervezik. A tervek szerint a 30 perces műsor során 46 ezer pirotechnikai effektet fognak bemutatni a Duna partjának 5 kilométeres szakaszán. A Publicus Intézet által a Népszava megbízásából végzett reprezentatív felmérés szerint az emberek 61 százaléka nem tartja helyénvalónak, hogy Magyarország minden évben ekkora tűzijátékkal ünnepli az államalapítást, míg valamivel több mint egyharmad (35 százalék) egyetértene a látványos és zajos eseménnyel. Mindössze a válaszadók 4 százaléka tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Érdekes módon a kormánypárti szavazók körében a támogatottság sokkal magasabb: 72 százalékuk egyetért a tűzijáték megrendezésével, míg az ellenzéki szavazók csupán 17 százaléka, különösen a Tisza Párt szavazói közül, akiknek mindössze 13 százaléka támogatja az eseményt. A bizonytalan szavazók körében pedig 31 százalék véli jónak a pirotechnikai bemutatót.

Amikor nem általánosságban, hanem úgy tették fel a kérdést, helyes-e, hogy idén is megrendezik az ünnepi tűzijátékot, valamivel többen, 39 százalék felelt igennel. Ezzel szemben 57 százalék ellenzi az attrakció 2025-ös megrendezését. A Fidesz szavazóinak 75, az ellenzékieknek 21 - ezen belül a Tiszások 16 -, a bizonytalanoknak 36 százaléka támogatja a rendezést. Bár a tűzijáték ellenzőinek körében rendszeresen felvetődnek környezetvédelmi és állatvédelmi szempontok is, a legnagyobb vitát általában az erre a célra elköltött közpénz mennyisége váltja ki. Karácsony Gergely főpolgármester például "45 perces állami közpénzégetésnek és környezetszennyezésnek" nevezte a tűzijátékot, ami miatt szerinte gyakorlatilag egy hétre megbénítják Budapest észak-déli közlekedését.

Idén a Szent István Napi rendezvénysorozat lebonyolításáért a Balásy Gyula által vezetett Lounge Event Kft. vállalja a felelősséget. A tervezett költségek között 10,9 milliárd forintot szánnak a különböző programokra, míg a tűzijátékra 3,6 milliárd forintot különítenek el. A Publicus legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek 80%-a úgy véli, hogy a tűzijáték ára túl magas, és a megszerzett milliárdoknak más, hasznosabb területeken lenne a helyük. Mindössze 18% gondolja másképp, míg 2% tartózkodó véleményt nyilvánított. Érdekes módon, a Fidesz szavazói között is a többség, 51% osztja ezt a nézetet, míg az ellenzéki szavazók 93%-a és a bizonytalanok 84%-a is inkább más célokra fordítaná ezeket az összegeket.

Bár az Orbán-kormány milliárdokat fektet "Európa legnagyobb" tűzijátékának megvalósításába, a politikai előnyök kérdése erősen megkérdőjelezhető. Az augusztus 20-i ünnepségekre idén összesen 14,5 milliárd forintot szánnak, de hogy ez milyen hatással lesz a kormány népszerűségére, az még kétséges.

Az ünnepségekre költött 10,9 milliárd forint éppen megegyezik a pedagógusok teljesítményértékelés alapján történő 2025-ös béremelésére költött összeggel. A megkérdezettek 59 százalékos többsége legfeljebb ennek az összegnek az egyharmadát, 28 százaléka pedig legfeljebb kétharmadát költené a Szent István Napra, vagyis napokra. Ebben a kérdésben a Fidesz szavazói a legmegengedőbbek a költekezést illetően, de még körükben is többségben vannak, akik kevesebbet költenének erre.

A kutatás során részt vevő személyek körében a válaszadók közel fele (48%) jelezte, hogy már járt az augusztus 20-i budapesti tűzijáték megtekintésén. A fővárosiak esetében ez az arány 74%, míg a vidéki városok lakói körében 46%, a falvakban élők között pedig csupán 39% tapasztalta meg ezt az ünnepi látványosságot. Az idei évben az emberek 5%-a tervezi, hogy személyesen részt vesz az ünnepség "csúcseseményén", míg 28% a tévében vagy online követi majd nyomon az eseményeket. Tíz válaszadóból hatan nem kívánják megnézni a tűzijátékot, és további 5% még bizonytalan abban, hogy részt vesz-e rajta. Ezen kívül a válaszadók 23%-a más helyszínen, az ország különböző pontjain fog ünnepelni augusztus 20-án.

A kenyér és a cirkusz: a mindennapi élet alapvető elemei, amelyek különböző, mégis egyaránt fontos szerepet játszanak. A kenyér a táplálkozás szimbóluma, az összetartozás és a megélhetés forrása, míg a cirkusz a szórakozás, a csoda és a szabadidő örömeit hozza elénk. Képzelj el egy világot, ahol a friss, meleg kenyér illata keveredik a porond varázsával, ahol a nevetés és a jóllakottság egyaránt otthonra talál. E kettő találkozása nem csupán a testet, hanem a lelket is táplálja, emlékeztetve minket arra, hogy az élet egyszerre lehet komoly és játékos, mindennapi és csodás.

A kormány jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy a tűzijáték eseményét világszínvonalúvá emelje. Tudatosan törekednek arra, hogy azt a benyomást keltsék, ez egy nagyszabású rendezvény, amely azt sugallja, hogy minden rendben van az országban. Noha a választások kimenetele nem ezen múlik, a "kenyeret és cirkuszt a népnek" elv továbbra is érvényesül – nyilatkozta korábban Virág Andrea, a Republikon Intézet munkatársa a Népszavának.