Kovács Csaba ügyvezető rektor olyan pozícióból vezeti a MOME-t, amely eddig nem létezett.
Kovács Csabát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) ügyvezető rektorának jelölte a szenátus, csakhogy ilyen pozíciót a felsőoktatási törvény nem ismer. Az intézménynek több mint egy éve szabályosan kiválasztott rektorjelölte is van, de őt az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma nem volt hajlandó kinevezni.
A korábbi rektor, Koós Pál viharos körülmények között történt lemondása után a MOME szenátusa március 3-án 70%-os szavazati arányban Kovács Csaba Ybl-díjas építészt és egyetemi tanárt jelölte az egyetem új ügyvezető rektorának. A végleges kinevezést a Böszörményi-Nagy Gergely által vezetett alapítvány hagyja majd jóvá. A szavazást követően megtartott megerősítő bizalmi szavazáson a szenátus tagjainak több mint 90%-a támogatta Kovács jelölését, ezzel is kifejezve bizalmát a jövőbeli irányítás iránt.
A testület közleménye alapján az ügyvivő rektor célja az egyetemi autonómia megerősítése, valamint a szenátus és a kuratórium közötti jövőbeli együttműködés kereteinek meghatározása, továbbá a következő rektori pályázat előkészítése is az ő felelőssége. Mandátuma az új rektor hivatalba lépéséig, de legkésőbb 2026 őszéig érvényes. Ezért úgy tűnik, hogy a szenátus egy elég hosszú rektorválasztási időszakkal számol.
Sem a felsőoktatási törvény, sem a MOME alapító okirata, és SZMSZ-e nem ismeri az ügyvezető rektor fogalmát. Az alapító okirat szerint a rektori tisztség pályázat útján tölthető be, márpedig nem volt nyilvános rektori pályázat. "Jogszabály nem szabályozza a megbízott rektor intézményét, valamint az egyetem belső szabályozói sem" - ezt kérdésünkre Matheidesz Réka vezérigazgató is elismerte.
A szabályok szerint, ha a rektori poszt üres, a rektorhelyettesek lépnek a helyébe. Azonban a jogalkotók láthatóan nem gondoltak arra a forgatókönyvre, amikor a rektorhelyettesek is hiányoznak, például ahogyan az a MOME esetében történt, ahol lemondtak. Koós Pál távozása nemcsak őt érintette, hanem mindkét helyettesét is, ami új helyzetet teremtett. Tehát:
Jelenleg az egyetemen nincs olyan személy, aki a rektori pozíció üresedésekor át tudná venni a rektori feladatok ellátását.
A szenátus kérésére a fenntartó úgy döntött, hogy a rektori poszt üresedésének időszakára Kovács Csabát megbízott rektorrá nevezi ki – számolt be erről Matheidesz Réka. Hangsúlyozta, hogy a megbízott rektor szerepe "nem azonos a rektori megbízatással, így ő nem programokat irányít, hanem az egyetem működésének és az akadémiai autonómiának a fenntartásáért felel." Az is elképzelhető, hogy a jogkörét szűkítik, mivel lehetséges, hogy "a rektor hatásköre bizonyos ügyekben a szenátus jóváhagyásához lesz kötve."
A Helsinki Bizottság szerint azonban nincs is szükség sem pályázatra, sem ügyvezető rektorra, hiszen van szabályosan kiválasztott rektorjelölt: Vargha Balázs. 2023 novemberében, 17:14 arányban, Koós Pállal szemben választotta ki a szenátus egy hosszú, szabályos, átlátható pályázat során. Ám az egyetem alapítványának kuratóriuma önkényesen nem őt, hanem Koóst terjesztett fel rektorjelöltnek. "Ez nem múlt el, mint egy betegség, sem azzal, hogy másvalaki került ebbe a pozícióba, sem azzal, hogy ő már nincs a helyén" - mondta a Válasz Online-nak adott interjúban Vargha, aki jelezte, továbbra is vállalná a pozíciót.
Vargha Balázs egyébként tavaly decemberben bírósághoz fordult, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy szabályosan járt-e el a kuratórium, amikor a szenátusi szavazás eredményével ellentétesen Koós Pált jelölte rektornak. Más érvelés szerint azonban Koós kinevezése jogszerű volt, hiszen a szenátus azt szentesítette, így a 2023-as rektorválasztás lezárult, emiatt pedig Vargha nem tekinthető most jelöltnek.
Februárban a MOME hallgatói sikeresen kiálltak a jogaikért, és elérték, hogy a kuratórium által, a szenátus feje fölött, vitatható módon kinevezett Koós Pál és helyettesei lemondjanak. Az eseményekhez az vezetett, hogy a szenátus a rektor felmentésére 27 igen szavazattal, mindössze 3 nem ellenében és egy tartózkodással döntött. A konfliktus gyökere abban rejlett, hogy Koós Pál nem akarta kinevezni azokat a tudásközpont-vezetőket, akiket a szenátus jelölt, köztük a jelenlegi ügyvezető rektort is. A rektorhelyettesek iránti bizalom sem volt meg, mivel az egyik a Corvinus Egyetemről érkezett, míg a másik doktorandusz státuszú volt.
A MOME kuratóriuma a botrány következményeként próbálta megtalálni a középutat, és bejelentette, hogy a jövőben a hét tudásközpont vezetőit a közösségi tagok maguk választják ki. Ezen kívül szóba került egy "új közösségi szerződés" megkötése a hallgatókkal, amelynek célja az intézmény stabilitásának megőrzése és a megújulás biztosítása. A kuratórium azt is vállalta, hogy amennyiben nem értenek egyet a szenátus által jelölt rektor személyével, kötelezően új pályázatot hirdetnek. Ezt a pontot beépítették az alapító okiratba, azonban ez a lépés autonómiát sért, mivel...
Korábban az alapítvány csak illegális úton tudta befolyásolni a rektorválasztást, azonban most az alapító okirat kifejezetten felhatalmazza erre.
Az alapítvány Koós távozását követően azonnal bejelentette, hogy Kopek Gábor, a neves fotográfus, médiaművész és egyetemi tanár, aki korábban a MOME rektora volt, az új megbízott rektor jelöltje. Ezzel szemben a MOME FRONT, a tiltakozó diákok szervezete, világosan kifejezte Böszörményi-Nagynak, hogy "az ügyvezető rektor kiválasztása nem az ő hatáskörébe tartozik", és ha mégis így dönt, "megsérti" az egyetem autonómiáját, amelynek helyreállítását követelik. Kopek végül nem vállalta a megbízatást, így az alapítvány nem folytatta a provokációt az egyetemi közösséggel, hanem Kovács Csaba, az Ybl-díjas építész nevét vetette fel mint új jelöltet.
