Az orosz központi bank jelentős lépést tett az alapkamat csökkentésével, amely váratlanul érintette a pénzügyi piacokat.
Az orosz központi bank pénteken bejelentette, hogy 200 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ezzel a legnagyobb mértékű kamatcsökkentést hajtva végre 2022 májusa óta. Az új irányadó ráta így 18 százalékra módosult.
A lépés teljes mértékben összhangban állt a várakozásokkal. A fókuszban a hitelezés élénkítése és a gazdasági növekedés serkentése áll, hiszen az inflációs tendenciák kedvező lehetőséget biztosítanak a monetáris politika lazítására.
Legutóbb, 2022 májusában a jegybank 300 bázispontos kamatcsökkentésről döntött, de akkor a gazdasági helyzet egészen másképp festett. Az ország éppen a háborúra adott nyugat-európai szankciók következtében kialakult sokkhatásból próbált kilábalni. Azonban 2023 nyarán a helyzet megfordult: a kamatok fokozatos emelése vált szükségessé, mivel a gazdaság túlságosan felpörgött a katonai kiadások drámai növekedése miatt, és az infláció is az egekbe szökött, a csúcsértéke elérte a 16 százalékot.
2025 nyarára viszont a 20 százalékos kamatszint sem tűnt már fenntarthatónak, mivel ha marad, könnyen recesszióba csúszhatott volna Oroszország gazdasága. A központi bank frissítette várakozásait: idénre az eddigi 7-8 százalék helyett már csak 6-7 százalék közé várják az infláció alakulását. A jegybank elemzői csapata szerint az inflációs nyomás ugyanis gyorsabban csökkent, mint a korábbi folyamatok alapján arra számítani lehetett. A monetáris politika azonban továbbra is szigorú marad, annak érdekében, hogy már jövőre visszaterelhessék az árindexet a 4 százalékos célértékre.
A jegybank előrejelzései alapján 2025-re a gazdaság 1-2 százalékos növekedésére számíthatunk. Ezzel szemben tavaly a gazdasági teljesítmény jelentősen dinamikusabb volt, hiszen a kibocsátás 4,3 százalékkal emelkedett.
A kamatcsökkentést régóta szorgalmazták az üzleti szektor szereplői, hangoztatva, hogy ilyen magas kamatok mellett semmilyen beruházás megtérülése nem lehetséges. Putyin elnök semleges maradt a kérdésben, de figyelmeztette a jegybank vezetőit, hogy ne hűtsék le túlságosan a gazdaságot. Elsősorban az építőipar és a szénbányák szenvedték meg a túl magas kamatokat, de a bankoknál is nőtt a rossz hitelek aránya. Az építőipari ágazatért felelős miniszterelnök-helyettes például 400 bázispontos kamatvágásért lobbizott, a jelek szerint hiába.
Idén a 20%-os kamatláb révén a rubel jelentős növekedést mutatott, árfolyama 45%-kal emelkedett a dollárral szemben. Azonban a kamatcsökkentési várakozások ismételten gyengítették a devizát, így péntek délután 79,35 rubelt kellett fizetni egy dollárért, míg az év elején még közel 114 rubel volt ez az összeg. A rubel erősödése nagyban hozzájárult a központi bank inflációval szembeni harcához, hiszen jelentősen olcsóbbá tette az importált termékeket.
