Figyelemre méltó változás vár a magyar autósokra: hamarosan tömegesen jelenhetnek meg az utakon az önvezető járművek! - Pénzcentrum
Dr. Gáspár Péter: Magyarország kiemelkedő regionális szereplővé vált az önvezető járművek kutatás-fejlesztése, tesztelési infrastruktúrája és technológiai innovációja terén. A hazai piac mérete miatt a fókuszunk inkább a kínálati oldalra irányul, nem pedig a keresletre. Az utóbbi években országunk a kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tesztelési lehetőségek támogatására koncentrált. 2018 óta a gyártók számára lehetőség nyílt arra, hogy közutakon is kipróbálják autonóm rendszereiket, természetesen a biztonsági előírások betartásával. Ezen kívül a különleges ZalaZone tesztpályát is aktívan használják, amely nemcsak a gyártók, hanem az Autonóm Nemzeti Laboratórium kutatói számára is lehetőséget biztosít a kísérleti munkára, ezzel erősítve az iparági együttműködéseket.
Néhány figyelemre méltó példát érdemes kiemelni, amelyek jól tükrözik, hogy miben tűnünk ki:
A 2019-ben megnyitott ZalaZone tesztpálya különleges lehetőségeket kínál, hiszen valósághű környezetben végezhetők itt közép- és nagy sebességű kísérletek. Ez a modern létesítmény ideális helyszín a járműtechnológiai innovációk tesztelésére és fejlesztésére.
Az autóipar szereplői jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat hoztak Magyarországra. A Continental például Budapesten megnyitotta legújabb K+F központját, ahol mesterséges intelligencia és hardver szakértők dolgoznak. A Thyssenkrupp autonóm kormányrendszerek fejlesztésével foglalkozik, míg a Knorr-Bremse az önvezető teherautók technológiáján ügyködik. A Bosch pedig szenzorfejlesztésekkel igyekszik megerősíteni pozícióját a piacon.
A HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) vezetésével és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Széchenyi István Egyetem (SZE) aktív együttműködésével létrejött az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium, melynek keretein belül autonóm járműves kutatás zajlik, mégpedig nem csak a földi járművekre, hanem a légiekre nézve is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már évek óta működik egy különleges mesterszak, amely az autonóm járművek világára összpontosít. Ezen a programon olyan mérnököket képeznek, akik mélyreható tudással rendelkeznek az önvezető autók technológiájáról és működéséről.
Az igazság az, hogy nem tudjuk pontosan. A közelmúltban nem készült olyan szakmailag igényes, nagymintás közvélemény-kutatás, amely számszerűsítené, hogy a magyar társadalom mennyire bízik az önvezető járművekben. A KSH oldalán elérhető egy 2024-es tanulmány, ami azt vizsgálja, hogy a magyar városok mennyire felkészültek az önvezető járművek fogadására. Kérdőíves felmérés alapján arra jutottak, hogy minél nagyobb az adott település belterülete, annál rövidebb időn belül várható az önvezetés tesztelési célú megjelenése, valamint az állandó közúti tesztek engedélyezése.
A kezdeti befektetések meglehetősen magas szinten mozognak: a járművek beszerzése, a kutatás és fejlesztés, valamint az infrastruktúra kiépítése mind olyan területek, amelyek jelentős tőkét igényelnek. Ugyanakkor az önvezető technológia alkalmazása, különösen a járművek széles körű elterjedése esetén, hosszú távon megtérülhet. Például a robotaxi szolgáltatások, amelyek kezdetben sok forrást igényelnek, akár egy évtizeden belül is nyereségessé válhatnak, amennyiben a kihasználtság és a költséghatékonyság összhangba kerül. A nemzetközi perspektívák bizakodóak ezen a téren: az önvezető járműipar előtt robbanásszerű fejlődés áll - azonban a siker kulcsfontosságú elemei közé tartozik a szabályozási keretek előrelépése, a közbizalom növelése és a technológiai megbízhatóság biztosítása.
A megtérülés jelentősége egyéni szinten is figyelemre méltó: a súlyos közlekedési balesetek elkerülésével nemcsak a saját, hanem mások biztonságát is növelhetjük. Az összehangolt forgalomirányítással sikerülhet a városi forgalmi dugók csökkentése, így javítva a lakosság életminőségét, és mérsékelve a környezeti terhelést. Ha tágabb perspektívából nézzük, a megtérülés nemcsak a magánszemélyek számára fontos, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is értékes. Az energiaimport csökkentése révén pedig rugalmasabb energiamix jöhet létre, amely a közlekedési rendszerek hatékonyságának növelésével együtt a veszteségek és késések mérséklését is lehetővé teszi.
Externális - és elég áttételes - költségcsökkenés a városi légszennyezettség csökkenéséből származó környezeti kockázat csökkentése is, de több ehhez hasonló, nehezen forintosítható tényezőt is fel lehetne még sorolni a kérdés vizsgálatában.
A fejlesztések hazai színterét három fő kategóriába érdemes osztani. Az első csoportba a régóta itt működő európai autóipari beszállítók tartoznak, mint például a Bosch, a Knorr-Bremse, a Continental és a ThyssenKrupp. Ezek a cégek az elmúlt évtizedek során jelentős fejlesztőközpontokat alakítottak ki Magyarországon, ahol mérnökök ezrei végeznek kiemelkedő hozzáadott értékű tevékenységet. Jelenleg több olyan projekt is folyamatban van, amelyek önvezető járművekkel kapcsolatos innovációkat céloznak meg. A második csoportot az autóipari startup vállalatok alkotják. Kiemelkedő példa erre az AImotive, amely 2017 óta dolgozik az önvezető járművekhez kapcsolódó technológiák fejlesztésén.
A harmadik csoportba az egyetemek és kutatóintézetek tartoznak. Ezen intézmények önvezető járművekkel kapcsolatos kutatásait fogja össze a HUN-REN SZTAKI által vezetett Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium. Az elméleti kutatások és azok publikálása mellett, az intézmények célja hazai és nemzetközi együttműködések kialakítása és bővítése, továbbá a gyártó és beszállító vállalatokon keresztül történő ipari hasznosítás.
A jelenlegi technológiai fejlődés fókuszában a vezérlés optimalizálása és a mesterséges intelligencia innovációi állnak. Magyarországon a szakértők a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe, amelyek a környezetérzékelés, a döntéshozatal és a biztonság területén jelentkeznek. Különösen figyelemre méltó példát nyújt a városi környezet, amely folyamatosan változik, és számos szempontból kiszámíthatatlan, ezzel új kihívások elé állítva a mérnököket és kutatókat.
A járművek működését számos, az emberi viselkedésből fakadó tényező befolyásolja, amelyek gyakran váratlan helyzeteket idéznek elő. Gondoljunk csak a hirtelen az úttestre lépő gyalogosokra, vagy a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyó autósokra. A döntéshozatali folyamatot tovább bonyolítják az olyan többértelmű helyzetek, ahol a közlekedési szabályok nem egyértelműek, és az emberi sofőrök gyakran az aktuális körülményekhez igazítják a döntéseiket. Ilyen kihívások például az építkezések, útlezárások, terelések, valamint a megkülönböztető jelzést használó járművek helyes kezelése, amelyek mind hozzájárulnak a közlekedés komplexitásához.
Az önvezető járművek elterjedése forradalmasítja számos iparág működését, mélyreható gazdasági és társadalmi következményekkel járva. A legnagyobb hatással a szállítmányozás, raktározás és logisztika területeire lesz, ahol a hatékonyság és a költségcsökkentés új dimenziókat nyithat meg. Emellett a városi közlekedésben is jelentős szerepet játszanak majd, különösen a buszok, villamosok és trolik automatizálásának köszönhetően, amelyek a jövő városi mobilitásának alapkövei lehetnek.
Ipari szektorból a gyártástechnológia, szereléstechnológia, - sőt, ha tágabban értelmezve a robotikát is figyelembe vesszük -, akkor sok egyéb terület is érintett lesz, például a feldolgozóipar. A védelmi ipar is fontos felhasználója lehet az önvezető járműveknek és drónoknak, különösképpen az együttműködést igénylő, vagy a koordinált műveletek vonatkozásában.
Érdemes megemlíteni a mezőgazdaságot is, ahol fontos lehet az önvezető mezőgazdasági gépek alkalmazása, vagy a drónokkal segített felmérések végzése (pl. a búzatáblák állapota-, vagy az öntözési igény vizsgálata, permetezés stb.), de ezek hatékonysága birtokmérettől és birtokszerkezettől is függhet.
Az önvezető járművekkel kapcsolatos aktuális kihívás a rendszer működésébe vetett bizalom megerősítése. A bizalomépítés kulcsfontosságú kérdés, s ebben a tekintetben az etika kiemelt jelentőségű.
A modern közlekedés szövetét a KRESZ képezi, amely a bizalom alapját jelenti. A közlekedésben részt vevő minden egyes személynek elengedhetetlen, hogy a közös szabályrendszer keretein belül cselekedjen, lehetővé téve ezzel a kölcsönös hatások tudatos kezelését. Az utakon való biztonság érdekében a résztvevőknek hinnie kell abban, hogy a többiek is elkötelezettek a KRESZ betartása mellett. Az önvezető autók esetében is kiemelten fontos, hogy ezek a járművek képesek legyenek a KRESZ előírásainak megfelelően navigálni, és működésük megbízhatóságát nem szabad alábecsülni, hiszen ugyanolyan szintű biztonságot nyújthatnak, mint a hagyományos gépjárművek vezetői.
A bizalomhoz kapcsolódó fontos elem a rendszer működésének átláthatósága. Amennyiben az önvezető járművek működése elmagyarázható olyan formában, hogy azt a felhasználó megértse, a rendszerrel szembeni félelmek mértéke jelentős mértékben csökkenthető. Jelenleg annak a módszertannak a megalapozásán is dolgozunk, aminek segítségével az autonóm járművekben működő rendkívül komplex rendszerek a felhasználók kognitív sémáira építve elmagyarázhatók.
Az önvezető technológiák egyes elemei már évek óta velünk vannak, hiszen például a vezetéstámogató rendszerek is autonóm működésűnek tekinthetők. Például az elektronikus menetstabilizáló rendszerek ma már kötelező tartozékai a Magyarországon eladott közúti járműveknek. Természetesen a kereskedelmi forgalomban kapható teljesen önvezető járművektől még messze vagyunk. A 2010-es évek közepén túlzóan optimista nyilatkozatok jelentek meg az önvezető járművek ugrásszerű elterjedéséről, ami felfokozta a várakozásokat.
Úgy vélem, hogy Magyarországon a napi szintű önvezető járművekkel való találkozás még legalább 10-15 évet igényel.
Ahhoz, hogy a magas szintű önvezető technológia elterjedjen, több tényezőnek kell összeállnia, és ez lehet, hogy csak évtizedek múlva fog egészében megvalósulni. A műszaki megoldásoknak kiforrottaknak, megbízhatóknak kell lenniük, a jogi környezetnek kezelnie kell tudni az önvezetés kérdését, a járművek gyártásának és üzemeltetésének piacképesnek kell lenniük, illetve a társadalomnak, gazdasági nyelven fogalmazva a fogyasztóknak, kellően felkészültnek és nyitottnak kell lenniük a technológia alkalmazására.
