A pesto egy ízletes és aromás szósz, amely az olasz konyhából származik, különösen Ligúria régiójából. Alapvetően friss bazsalikom, fokhagyma, fenyőmag, parmezán sajt és olívaolaj kombinációjából készül. A hagyományos pesto zöld színét a bazsalikom adja,

Ne engedjük, hogy a hóesés mindennapjaink részévé váljon! Valami különleges közeledik hazánk felé, ami nem éppen megszokott ebben az évszakban.

Az olaszok nagyon sokféle ételbe használják a pesto, ám elsősorban a tésztát szokták ízesíteni vele. Jellegzetes összetevője: bazsalikom, olívaolaj, fokhagyma, parmezán és fenyőmag.

A "pesto" kifejezés eredeti jelentése: tört vagy zúzott. Ennek megfelelően a pesto egy általános fogalom, amely a különféle tört mártásokra utal. Éppen ezért számos változata létezik. A legismertebb közülük a "pesto alla genovese", ami genovai pesto-t jelent. Ez a mártás a liguriai konyha egyik alapvető ízét képviseli, és gazdag aromáival hódítja meg az ínycsiklandó ételek kedvelőit.

A mártás, amelyet napjainkban pesto néven ismerünk, már az ókori Róma idején is népszerű volt. Akkoriban zöldfűszerek, só, olívaolaj, fokhagyma és ecet keverékét alkalmazták, amelyet agliatának vagy aggiaddának hívtak. Ezt a szószt főként főtt ételek, húsok tartósítására használták. Érdekes módon a modern pesto, amelyet ma is előszeretettel fogyasztunk, az 1200-as években kialakult agliata vagy aggiadda szószból fejlődött ki.

A pesto jellegzetes íze és aromái a XIX. századra nyúlnak vissza, amikor Giovanni Battista Ratto először rögzítette a receptet a "La Cuciniera" című könyvében. Ez a változat már tartalmazta a friss bazsalikomot, amely a mai pesto alapvető összetevője, ám az ősi változatokban zöld petrezselyem vagy majoránna volt a főszereplő. Érdekes módon, a korai pesto receptekben holland sajtot használtak, de ahogy az idő múlott, a Parmezán vált a klasszikus recept szerves részévé a XIX. század folyamán. Ez a fejlődés jól tükrözi a konyhaművészet folyamatos átalakulását és az ízek iránti változó igényeket.

Ma már rengeteg verziója létezik. Van, ahol az olívaolajat más növényi olajjal helyettesítik, mint ahogy a parmezánt fölcserélik más érlelt sajtokkal. A fenyőmagot kesudióval vagy pisztáciával is szokták helyettesíteni.