A megszorítások, sztrájkok, bosszúk és a "román Elon Musk" – az új események egy izgalmas és feszültségekkel teli időszakot hoznak el számunkra. A gazdasági kihívások és a társadalmi feszültségek egyre élesebb formát öltenek, miközben a jövő innovátorai i
Fokozódik a tiltakozás az alig egy hete hivatalba lépett új román kormány megszorító intézkedései ellen. A sztrájkok és demonstrációk hatására Ilie Bolojan kabinetje az állami hivatalok átszervezésére készül. A szakszervezetek ezt bosszúnak érzik, amiért kiálltak a saját érdekeikért. Bukarestben a közigazgatás hatékonyságának növeléséért egy gazdag üzletember, Dragos Anastasiu felel, aki az amerikai minták alapján dolgozik. Azonban nehéz megjósolni, hogy ő tovább marad-e a posztján, mint Elon Musk az Egyesült Államokban. Szakértők szerint a megszorítások nemcsak Anastasiu, hanem Bolojan politikájának is szerves részét képezik, de kérdéses, hogy a kabinetet támogató pártok meddig állnak ki e politika mögött.
Az állami szektor munkavállalóinak demonstrációi, köztisztviselők tüntetései és az ország különböző helyszínein rendezett sztrájkok jellemezték a román kormány második hetét, amely június 23-án kezdődött. Az állami szférában tapasztalható tiltakozási hullám, amely már hetek óta tart, továbbra is felerősödött Bukarestben és más városokban. Hétfőn spontán munkabeszüntetés történt az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség irodáiban, a közszolgáltatásokat érintő, új kormány által bevezetett megszorítások következtében. Július első napján pedig néhány tucat munkavállaló a pénzügyminisztériumban is sztrájkba kezdett, és meghívták a tárcavezetőt, Alexandru Nazarét, hogy tárgyalásra kerüljön sor.
A miniszter szóba állt ugyan a sztrájkolókkal, de érdemi egyeztetésekről nem volt szó. A frissen hivatalba lépett tárcavezető ugyanakkor pár óra múlva közölte: az elmúlt héten felmérte a helyzetet, és egy sérülékeny román gazdaságot, illetve "ingatag költségvetési alapokat" talált. Szerinte fejlődő gazdaságról beszéltek korábban, de Románia a fogyasztásból növekedett, mégpedig olyan fogyasztásból, amit nem engedhettek volna meg maguknak, hiszen azt hitelekből finanszírozták.
Nem meglepő, hogy az Ilie Bolojan irányítása alatt álló új, négypárti koalíció most komoly megszorító intézkedések bevezetését fontolgatja a román költségvetés válságos helyzetének orvoslására.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha a szükséges lépéseket nem teszik meg, az ország akár fizetésképtelenné is válhat, és leminősíthetik a bóvli kategóriába. Emellett az európai támogatások sorsa is komoly kockázatot jelentene. "Brutális recesszióval néznénk szembe, ami munkanélküliség növekedéséhez, munkahelyek megszűnéséhez, valamint a lej drámai leértékelődéséhez vezetne, amit most nem engedhetünk meg magunknak" - figyelmeztetett.
A célkitűzés az óriási, 2024-re várt 9,3%-os hiány mérséklése. Az új kormány idén a 7%-os deficit elérésére törekszik, ami rendkívül merész vállalkozás, tekintettel arra, hogy jelenleg, 2025 júliusában, a román költségvetés helyzete rosszabb, mint egy évvel ezelőtt.
A szakszervezetek véleménye szerint a román elitnek elsőként saját magán kellene spórolnia, nem pedig a veszélyes munkahelyeken dolgozó állami alkalmazottak kedvezményeit és juttatásait kellene csökkentenie. Például a közalkalmazottak számára járó bérpótlékot, amely a veszélyes munkakörülmények miatt jár, 300 lejre korlátozzák.
A szakszervezetek vezetői sürgős ülést kértek a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanácsnál – adta hírül Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint első lépést, a bérpótlékok korlátozásának megszüntetését tűzték ki célul. Emellett aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a megszorító intézkedések elsősorban az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat sújtják.
A korlátozásokat elengedhetetlen azoktól indítani, akik ezt a helyzetet létrehozták: a politikai döntéshozóktól.
- Fejtette ki Hossu.
Az idősebb generációk körében egyre növekvő felháborodás tapasztalható a magasabb nyugdíjak megadóztatása, pontosabban a rájuk kivetett járulékok miatt. Eközben a diákok is hangot adnak elégedetlenségüknek, hiszen az ösztöndíjaik csökkentése miatt érzik úgy, hogy jövőjük veszélybe került. A szakszervezetek pedig már az országos sztrájk lehetőségét mérlegelik, mivel a megszorítások következtében akár 10%-kal is csökkenhet a közszolgáltatók jövedelme. Ezenkívül a bírák és ügyészek is tiltakozásra készülnek, mivel a parlament előtt lévő törvénytervezetek kedvezőtlenül érinthetik a bérezésüket és nyugdíjazásuk feltételeit.
A román költségvetés helyzete folyamatosan romlik az utóbbi hónapokban, pedig már tavaly sem volt túl rózsás a helyzet. Valójában arról van szó, hogy a 2025 óta elhúzódó és megismételt, egymásra torlódó és megsemmisített parlamenti és elnökválasztások sora miatt lassan háromnegyed éve a szomszédunkban egyik kormány sem tett semmit a büdzsé egyensúlyáért. A választási ígérgetések következtében pedig csillagászati magasságokba ugrott a költségvetési hiány. A pénzszórás leállítását, a büdzsé rendbetételét tartotta az egyik legfontosabb feladatának a pár hete megválasztott új román államfő, a reformista, liberális-konzervatív Nicusor Dan is.
Dan hangsúlyozta, hogy a reformok elindításának egyik kulcsfontosságú feltétele a politikai stabilitás biztosítása, amely alatt egy erős parlamenti támogatással rendelkező új kormány megalakulását érti. Az államfő már az elnökválasztási kampány során is kijelölte miniszterelnöki jelöltjét, aki nem más, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, Ilie Bolojan. Ő korábban nagyváradi polgármesterként és Bihar megyei tanács elnökeként szerzett tapasztalatokat. A helyzet bonyolultságát növeli, hogy Bolojan ügyvezető államfőként is funkcionál, mivel tavaly év végén az elnökválasztás első fordulóját érvénytelenítették, és Klaus Iohannis volt elnök mandátuma már nem tartható fenn.
Bolojan mögött végül jelentős többség állt össze a román parlamentben, így a Bihar megyei politikus egy négypárti koalíció élére kerülhetett. Az őt támogató négy párt a következőképpen alakult:
Bolojantól azt várja az új elnök, hogy tegye rendbe a költségvetést és kezdje meg azokat a reformokat, amelyek Romániát a fenntartható fejlődés pályájára állítják. Az új miniszterelnök lelkesen állt neki a feladatnak, s ez nem véletlen: már nagyváradi polgármesterként is arról volt ismert, hogy ha kell, a kemény intézkedésektől sem riad vissza, hogy rendbe tegye a (helyi) költségvetést. Ennek meg is lett a hatása - a befektetők érdeklődni kezdtek a megbízhatóan, takarékosan gazdálkodó város iránt, és komoly fellendülés indult be az EU-pénzek érkezése után is. Bolojan erre építette országos imázsát, a keménykezű, takarékosan gazdálkodó vezető képét sugallta, aki prosperáló várost teremtett.
A partiumi nagyvárosban elért eredmények, ahogyan Simon Adrián politikai elemző fogalmazott, nem garantálják, hogy ez országos szinten is sikerrel jár. Emlékezete szerint Bolojan Nagyváradon különösen közömbösen reagált azokra, akiknek az életét jelentősen megváltoztatta néhány évvel ezelőtt. Simon korábban helyi civil aktivistaként lépett fel Bolojannal szemben, így személyesen is tanúja volt az eseményeknek. A bihari megyeszékhely belvárosában, ahol az újságárusok és trafikok felszámolása zajlott, mindössze néhány család életébe "nyúlt bele" a politikai döntéshozatal. Egyesek súlyos egészségi problémákkal küzdöttek, míg mások anyagi csődbe jutottak az intézkedések következtében, ám a politikust ez láthatóan nem hatotta meg. A magyar nyugdíjasokat sem vette figyelembe, akik a saját otthonaikból kényszerültek elköltözni a belváros megújulása során. Ekkor, amikor a régi házak homlokzatát felújították, sok nyugdíjas nem tudta megfizetni a lakóközösség által kirótt költségeket, így kénytelenek voltak eladni ingatlanjaikat. Simon megjegyezte, hogy már ekkor néhány befolyásos csoport tudta, melyik ingatlanokat érdemes megvásárolni, és Bolojan városvezetése alatt kedvező áron felvásárolták a felértékelődő belvárosi lakásokat.
A korábbi nagyváradi polgármester most Románia miniszterelnökeként egészen új dimenzióban folytatja azt a tevékenységet, amit egykor a bihari megyeszékhelyen végzett. A román szakszervezetek, a közigazgatás munkatársai és az állami vállalatok dolgozói először meglepetten reagáltak a megszorító intézkedések bevezetésére, majd aktivizálódtak, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
Simon emlékeztetett arra, hogy a helyzet nem meglepő: "Ez a kaszabolás Bolojan brandje." A miniszterelnök nem csupán a közszféra kiadásait kívánja csökkenteni, hanem a saját pártján belül is ki akarja szorítani azokat, akik eddig nem bizonyították be gazdálkodási hozzáértésüket. A PNL-n belüli kampány- és pártfinanszírozási problémák rendezésére is hangsúlyt fektet. Azonban ezek a tisztogatási törekvések nem csupán a felelős gazdálkodásra irányulnak: Bolojan valójában a pártbeli riválisaival is leszámolni készül. Simon arra is felhívja a figyelmet, hogy a PNL-ben nem mindennapi ellenfelekkel kell szembenéznie: például ott van Rares Bogdan, a párt egyik frakcióvezetője, aki nemrégiben piaci látogatása során a petrezselyem között villantotta meg 30 ezer eurós Rolex karóráját.
Bolojan legújabb lépései ismét a PR-stratégiák jegyében születtek, hiszen egy szűk elitcsoportot választott ki, amelyre a megszorításokat összpontosítaná. Például az Eximbank vezetőit, akik túlzottan magas bérleti díjakat fizettek irodáikért, vagy a jelentős nyugdíjakat élvező időseket. Ezzel szemben viszont a költségvetési kiadások csökkentése során szinte biztosan a legsebezhetőbb társadalmi csoportok, valamint a jövedelemmel nem rendelkező egyének szenvednének a legnagyobb mértékben. A veszélyes munkakörökben dolgozók pótlékának eltörlésével a kormány nem a gazdasági elitre, hanem azokra csap le, akik eddig is kényszerből vállalták a kockázatos feladatokat a megélhetésük érdekében. A diákokat érintő megszorítások pedig különös ellentmondást hordoznak magukban egy olyan országban, ahol az új elnök, Nicusor Dan az oktatás fontosságát hangsúlyozta a kampány során, sőt, még a győzelme után is. Ráadásul a diákok nem csupán anyagi szempontból sebezhetőek, hanem politikailag is könnyen mozgósítható csoportot alkotnak, ami tovább bonyolítja a helyzetet a kormány számára.
Nem meglepő, hogy a diákszervezetek álltak az élére a tiltakozásoknak: múlt pénteken és vasárnap Bukarest utcáit több száz középiskolás és egyetemi hallgató töltötte meg, hogy kifejezze ellenállását a kormány ösztöndíjalap csökkentésére irányuló terveivel szemben. A fiatalok "Az oktatás nem csupán a tehetősek privilégiuma" és "Ne áruljátok el a jövőnket!" feliratú táblákkal vonultak a kormányzati épület elé, hangot adva aggodalmaiknak és követeléseiknek.
Az pedig, hogy az adóhivatal dolgozóitól vonná el a juttatásokat a kormány, Simon Adrián szerint végképp kontraproduktív lehet. Az általunk megkérdezett politikai elemző maga is dolgozott a román adóhivatalban, ahol egészen elképesztő munkakörülmények voltak, és mint mondta, tanulmányok bizonyítják: több milliárd lej adóbevételtől esik el Románia az adóhivatal gyenge "beszedési teljesítménye", az áfabevételek elmaradása miatt. Ha még a meglévő juttatásokat is megnyirbálják, kérdés, hogy mennyire lesz hatékony ez a szervezet. Az adóhivatali dolgozók mindenesetre máris tiltakoznak, s az ország megbénításával fenyegetnek.
Simon véleménye szerint a rövid távú kormányzati intézkedések, amelyek azonnali bevételnövekedést és kiadáscsökkentést hozhatnak, hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járhatnak. A közvéleményben növekedhet a kormány iránti elégedetlenség, ami kedvez a román szélsőjobboldalnak. Ahogy az idő múlik és egyre több megszorító intézkedés lép életbe, ez a tendencia csak fokozódhat.
Nem meglepő, hogy George Simion, a szélsőjobboldali AUR párt vezetője, aki Orbán Viktor tihanyi beszédében szinte sorsközösséget vállalt a magyar miniszterelnökkel, nemrégiben provokatív felvonulást szervezett Marosvásárhelyen. Ezen a rendezvényen a román trikolór napját ünnepelték, olyan helyszínen, ahol 35 évvel ezelőtt súlyos etnikai feszültségek robbantak ki. E zűrzavaros időszakban Sütő András író is súlyos sérüléseket szenvedett, és elvesztette az egyik szemére a látását.
A kormány iránti bizalmatlanságot jelzi egy közvéleménykutatás, amelyet június 20. és 25., azaz a Bolojan-kabinet június 23-ai hivatalba lépése tájékán készített az INSCOP intézet. A felmérés szerint
Az INSCOP legfrissebb felmérése rávilágított, hogy a megkérdezettek véleménye megoszlik az új kormány teljesítményével kapcsolatban. A válaszadók 53,4%-a úgy véli, hogy az új kabinet nem lesz képes a jó irányba terelni az országot, míg csupán 36,6%-uk bízik abban, hogy a kormány sikeresen irányítja majd az országot.
A politikai elemző véleménye szerint a megszorító intézkedések ellenére számos vállalat képes lesz kikerülni a nehezedő terheket: több cég már most is Bulgáriába helyezte át székhelyét, és próbálnak minél inkább elkerülni a magasabb közterheket. Ugyanakkor a nagyváradi tapasztalatai alapján Simon úgy véli, hogy Bolojan nem fogja feladni ambícióit, és következetesen végig fogja vinni a kormányzati kiadások csökkentésére irányuló lépéseket.
Kérdéses azonban, hogy kitartanak-e mögötte a kormányt támogató pártok. A nemzeti liberálisok (PNL), a szociáldemokraták (PSD), az RMDSZ (amely két miniszteri és egy miniszterelnök-helyettesi posztot kapott az új kormányban) és a liberális USR közül a legnagyobb kérdés a PSD viselkedése. Egyelőre a párt a tárcák elosztásánál jól járt: a szocdemek minden jelentősebb frakciója a saját megbízható emberét juttatta be a kormányba, és összesen hat posztot kaptak a kabinetben. Ez nem is meglepő, hiszen tavaly év végén ez a párt bizonyult a legnagyobbnak a parlamenti választásokon. Az új pártelnök, Sorin Grindeanu pedig erős pozíciót vívott ki magának - a PSD-n belül 71 százalékos támogatottsággal választották meg első számú vezetőnek.
A PSD helyzete tovább erősödik, hiszen jelenleg egy rotációs kormány működik, ami azt jelenti, hogy két év múlva Bolojan lemond a miniszterelnöki tisztségről. Ezt követően a nemzeti liberális politikus helyét egy szociáldemokrata képviselő veheti át a kormány élén.
Addig azonban Bolojanra komoly kihívások várnak. Az állami költségvetés mérséklése mellett a közigazgatás reformjával és "áramvonalasításával" is foglalkoznia kellene. Ezen a téren egy új miniszter is készülődik a román kormányban. Dragos Anastasiu, aki bár milliárdosnak számít lejben, már most a "román Elon Musknak" becézik, hiszen ő lesz felelős az állami kiadások csökkentéséért. Jelenleg Anastasiu nem indult olyan hevesen, mint Musk az Egyesült Államokban; konkrét terveket még nem osztott meg arról, hogyan kívánja mérsékelni az államigazgatás költségeit, és láncfűrésszel sem hadonászott egy színpadon, mint ahogyan azt a Tesla alapítója tette nemrégiben. Érdemes megjegyezni, hogy Anastasiu korábban nem mindig volt ennyire körültekintő: 2018-ban megdöbbentő kijelentést tett. A közlekedési és turisztikai szektorban meggazdagodott vállalkozó akkor azt nyilatkozta, hogy azért vonznak munkavállalókat Ázsiából, mert ők...
Ami pedig az államigazgatás átalakítását illeti, a kormány a szakszervezetek szerint egyfajta politikai bosszúra is használja ezt. A szakszervezetek információi szerint a kormányzatban kidolgoztak egy tervet, amely átalakítaná az állami hivatalokat, ami a dolgozók 30 százalékát érintené. Ám a Mihai Jurca miniszterelnöki tanácsadó nevéhez fűződő tervezet nem egyszerűen költségcsökkentési célokat követ, hanem válasz arra, hogy a közigazgatási dolgozók az utcára mentek és tiltakozni kezdtek.
