Mario Vargas Llosa, a világhírű perui író, elhunyt. Az irodalmi élet egyik meghatározó alakja, aki számos díjat nyert, köztük a Nobel-díjat is. Művei, amelyek gyakran foglalkoznak a politikai és társadalmi problémákkal, mély hatást gyakoroltak az olvasókr

89 éves korában elhunyt Mario Vargas Llosa, a Nobel-díjas perui író, aki a latin-amerikai és a világirodalom kiemelkedő alakjaként marad emlékezetünkben. A szomorú hírt gyermekei, Álvaro, Gonzalo és Morgana Vargas Llosa közleményben tették közzé vasárnap.
A szerző a több mint fél évszázados irodalmi pályafutása során a hatalom és a korrupció kérdéseit tette fő témájává, irodalmi Nobel-díjjal 2010-ben tüntették ki, amit hitetlenkedve fogadott.
Mario Vargas Llosa 1936-ban látta meg a napvilágot Arequipában, Peruban. Tizenöt éves korában már bűnügyi újságíróként dolgozott, ami korán megmutatta írói tehetségét. Néhány évvel később, 1958-ban, merész döntést hozott: harminckét éves nagynénjével, Julia Urquidivel megszöktek, és a fiatal író ekkor még nem sejtette, hogy ez a lépés egy új élet kezdetét jelenti számára. Llosa apja ezt a szöktetést "férfias tettnek" titulálta, ami jól tükrözi a család dinamikáját. A következő években a világ különböző városaiban élt, köztük Madridban, Barcelonában és Londonban, ami gazdagította tapasztalatait és inspirálta írói pályafutását. Első novelláskötetével 1959-ben jelentkezett, majd 1963-ban megjelent debütáló regénye, A hős ideje, mely Spanyolországban látott napvilágot. Ezzel a művével a nemzetközi irodalmi színtéren is felfigyeltek rá, és elkezdődött a világhíres író karrierje.
Mario Vargas Llosa nem csupán a színpad és az irodalom világában aratott nagy sikereket; a nevét viselő színdarabok, novellák és regények egyaránt meghatározták a kortárs irodalmat. Azonban, ahogy hírneve szárnyra kapott, a politika világába is egyre mélyebben belemerült. Ifjúkori marxista nézeteitől fokozatosan eltávolodva, a perui televízióban népszerű beszélgetős műsort vezetett, amely lehetőséget biztosított számára, hogy kifejezze véleményét a társadalmi és politikai kérdésekről. 1984-ben, amikor Fernando Belaúnde Terry konzervatív elnök felkérte, hogy vállalja el a miniszterelnöki posztot, Vargas Llosa határozottan visszautasította az ajánlatot. Két évvel később, egy hatalmas limai tüntetésen, amelyen százhúszezer ember gyűlt össze, a perui pénzügyi rendszer államosításának terve ellen emelt szót. Az esemény nem csupán a politikai aktivizmusát mutatta meg, hanem azt is, hogy képes mozgósítani az embereket a közös cél érdekében. 1990-ben azonban az elnökválasztás második fordulójában Alberto Fujimori legyőzte őt, és a választási vereség következtében Vargas Llosa kénytelen volt elhagyni az országot, ami új fejezetet nyitott életében és karrierjében.
2023-ban Mario Vargas Llosa bejelentette, hogy a "Le dedico mi silencio" (Neked adom a hallgatásomat) lesz az utolsó regénye. A La Vanguardia számára adott interjújában kifejtette, hogy ez a mű egyfajta búcsú a regényírástól, amely különleges jelentőséggel bír számára.