Még a fémet is képes megsemmisíteni az a félelmetes bogár, ami már hetek óta rombol Pannonhalma területén.

Hetek óta rovarfertőzés pusztít a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában. Bár az irtás már zajlik, sőt lassan a végéhez is ér, egyelőre nem tudni, a 400 ezer kötetet számláló állomány mekkora része érintett, rongálódott meg. Az "elkövető" a kenyérbogár, amely korábban csak az élelmiszeriparban volt rettegett, a klímaváltozás miatt azonban már máshol is felbukkant.

A kenyérbogár egyike azoknak a zavaró rovaroknak, amelyek főként az élelmiszerekben okoznak kárt. Gyakran találkozhatunk velük pékségekben és élelmiszerboltokban, de nem ritka, hogy a konyhánkban is feltűnnek. Magyarországon a nagy és a kis kenyérbogár a legelterjedtebb fajok. Ezek a kis, körülbelül kettőtől tizenegy milliméter hosszúságú rovarok fekete vagy rozsdavörös színben pompáznak, szárnyakkal és kitinpáncéllal rendelkeznek, ami megnehezíti a velük való harcot.

A kenyérbogár a melegebb hőmérsékleteket részesíti előnyben, és 20 Celsius-fok felett igazán otthon érzi magát, ami kedvez a szaporodásának is. Hortobágyi T. Cirill főapát szavaival élve, számos szakértői csoport folytatott kutatásokat ebben a témában. Megállapításaik szerint a globális hőmérséklet növekedésével a kenyérbogár szaporodása és elterjedése egyre gyorsabbá válik, így nem meglepő, hogy Pannonhalmára is eljutott.

Ahogyan említette, a fertőzött könyvtár különösen hűvös helyiség volt, ám a klímaváltozás következtében fokozatosan felmelegedett: ez teremtette meg a lehetőséget a bogár elterjedésére. Miközben korábban az élelmiszeriparban volt elterjedt, a pannonhalmi könyvtárban azért tudott szaporodni, mert az ott őrzött régi könyvek gerincén található állati alapú ragasztókat fogyasztja.

A kenyérbogár főleg magas hőmérsékleten tud jól szaporodni, mivel fejlődési ciklusa akár száz napig is eltarthat 25 Celsius-fok alatt. Szaporodásuk ennek ellenére folyamatos, jelenlétük nem köthető konkrét évszakhoz. Egy nőstény lisztbogár életében akár ötszáz petét is lerakhat, ezekből egy-három héten belül kikelnek a lárvák.

hiszen képesek átrágni magukat az alufólián. A lárvák jellemzően a padló- és falrepedésekben bábozódnak be, de előfordulhatnak a plafonon is. A legnagyobb kárt a lárvák okozzák, a bábból kifejlődő kifejlett rovar (imágó) már kevésbé jelent veszélyt az élelmiszerekre.

A kenyérbogár ragadozó életmódot folytat, így elsősorban nem a gabonaféléket vagy más élelmiszereket, hanem más kártevőket, például a lisztmolyt fogyasztja. Ugyanakkor az sem ritka, hogy saját fajtársait is elfogyasztja. Az élelmiszerüzemekben és a konyhákban egyaránt fontos az alapos átvizsgálás, különösen a lisztet és keményítőtartalmú élelmiszereket kell ellenőrizni.