A Mazsihisz kifejezésre juttatta, hogy a Csurka Istvánnal kapcsolatos kultusz létrehozását az antiszemita megnyilvánulásai miatt határozottan elutasítja.
A Mazsihisz, a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet arra kéri a hazai politikai élet döntési pozícióban lévő vezetőit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg, mely közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljük őket a gyermekeink számára irányt adó példaképek sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba - írták a közleményükben.
Szombaton a lakitelki esemény keretein belül Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke által meghívott vendégek között szerepel Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Szatmáry Kristóf parlamenti képviselő, akik beszédet fognak mondani.
A szoborállítással egy olyan ember életművére kívánnak emlékezni, akinek antiszemita megnyilvánulásai miatt a magyar parlamenti pártok nem hajlandók közösséget vállalni. Csurka István kultuszának megalapozása egy olyan személy tiszteletét jelentené, akinek munkásságát a határozott és gyakran éles kritikák jellemzik az antiszemitizmus terén. Ezt a múltat a magyar zsidóság nem felejti el, és minden tisztességes magyar állampolgár, függetlenül vallási hovatartozásától, elutasítja az ilyen nézeteket.
Természetesen! A "írták" kifejezés egyedi átfogalmazása lehet például: "megfogalmazták" vagy "leírták". Ha szeretnéd, hogy egy egész mondat vagy szöveg egyedivé váljon, kérlek, oszd meg velem, és szívesen segítek!
A szoboravatóra vonatkozó meghívót a Népfőiskola hivatalos honlapján tették közzé, Lezsák Sándor aláírásával. Lezsák Sándor, aki az Országgyűlés fideszes alelnökeként és a Nemzeti Fórum elnökeként tevékenykedik, hangsúlyozta az esemény jelentőségét.
A XX. Század intézet Csurka István születésének 90. évfordulójára tartott emlékkonferenciát. Az eseményről készült tudósítás szerint Schmidt Mária azt mondta, hogy az író "olyan feladatokat vállalt magára mint Zrínyi Miklós, Petőfi Sándor vagy Jókai Mór: "az ő hagyatékukat folytatta"".
A konferencián szóba került Csurka István antiszemitizmusa is. Schmidt Mária megjegyezte, hogy az "amerikai birodalom" az, amely elítélte ezt a jelenséget, ahol a mai világban már "kontextusfüggő" az antiszemitizmus megítélése. A tudósítás felidézi a vitát kiváltó Néhány gondolat című művet, amelyben az író úgy véli, hogy a Kádár-korszakban a zsidóságnak jelentős befolyása volt, akár nyílt, akár rejtett formában, és ez a tényező meghatározó szerepet játszott a politikai diskurzusban.
A tanulmányt Kövér László náci szelleműnek és antiszemitának nevezte, Orbán Viktor szintén elhatárolódott, valamint fel is szólalt a "Csurka-féle nacionalizmus ellen".
