Tavaly szinte a célvonalhoz érkezett Csányi Sándor ambiciózus terve az OTP-nél.
Története során először az OTP Bank több mint ezermilliárd forintnyi profittal zárta az évet. A bank vezetősége már régóta eurómilliárdokban mérlegeli teljesítményét, legyen szó mérlegfőösszegről, bevételről vagy a profit nagyságáról. A tavalyi eredmények euróra átszámítva is jelentős közelítést mutatnak egy izgalmas mérföldkőhöz. Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója, 2021-ben a Portfolio-nak kifejtette, hogy a 2 milliárd eurós profit elérése viszonylag hamar realitássá válhat, és a következő cél a 3 milliárd euróra fókuszál. Nos, a tavalyi év során a 3 milliárd euró közelsége szinte már kézzelfoghatóvá vált. Ezen kívül az OTP részvényesei örömmel tapasztalhatják, hogy a bank jelentős osztalékemelkedésre készül, folytathatja a részvényvisszavásárlási programját, és továbbra is aktívan kutatja az akvizíciós lehetőségeket.
Rendhagyó módon ne a negyedéves számokkal indítsunk, hanem az éves statisztikákkal, mégpedig azért, mert ezek az adatok átfogóbb képet adnak a hosszú távú trendekről. Az éves összegzések lehetővé teszik, hogy jobban megértsük a fejlődést és a változásokat, amelyek az elmúlt időszakban zajlottak le. Emellett az éves számok segítenek azonosítani a szezonális ingadozások hatását, és rávilágítanak arra, hogy a rövid távú adatok milyen mértékben befolyásolják a hosszú távú eredményeket. Így ahelyett, hogy a pillanatnyi helyzetre koncentrálnánk, lehetőségünk nyílik a mélyebb összefüggések feltárására és a jövőbeli döntések megalapozására.
2024-ben, a bank történetének eddigi legkiemelkedőbb évében, az OTP profitja végre átlépte az ezermilliárd forintos határt.
2023-ra már majdnem elérte a célt, de tavaly már túlszárnyalta azt 76 milliárd forinttal.
2021 novemberben készítettünk interjút Csányi Sándorral, a bankvezértől akkor azt kérdeztük, hogy mi a bankcsoport középtávú terve. Akkor Csányi azt mondta, hogy
a 2 milliárd eurós profit várhatóan viszonylag gyorsan meglesz, a következő lépcsőben nyilván majd a 3 milliárd eurót kell megcélozni.
Ezután bekövetkezett az ukrajnai konfliktus, ami miatt a profit ismét csökkent. Azonban 2023-ban a bankcsoport nem csupán elérte, hanem jelentősen meg is haladta a 2 milliárd eurós határt, ráadásul tavalyhoz képest még tovább növelte nyereségét.
Számok játéka: körülbelül 110 milliárd forinton múlott, hogy elérjük a 3 milliárd eurós profitot. Ha például a tavalyi negyedik negyedévben nem merültek volna fel kockázati költségek, és még egy kis plusz is adott volna a helyzet, akkor már 2024-re realizálhattuk volna a várva várt 3 milliárd eurós profitot.
Az euróban megjelenített eredmények csupán tájékoztató jellegűek; a forintban mért profitot az éves átlagos EURHUF árfolyam figyelembevételével alakítottuk át.
Erőteljes évzárás, jelentős célkészlettel a tarsolyban.
Vizsgáljuk meg a legfrissebb negyedéves adatokat! Minden területen új csúcsokat döntöttünk: az összes bevétel, a nettó kamatbevétel, valamint a díjak és jutalékok terén is rekordot állítottunk fel. Ugyanakkor a működési eredmény egy kicsit elmaradt a harmadik negyedéves csúcstól, ennek oka pedig a megnövekedett működési költségekben keresendő.
A bankcsoport az elemzői várakozásokat meghaladó számokat hozott a bevételeknél és a működési eredménynél, de mivel másfélszer akkora céltartalékot képzett meg az OTP, mint amire az elemzők számítottak, a profit már csak egy hajszálnyival lett jobb a vártnál.
Az éves növekedési mutatók lenyűgözőek: a bevételek 13%-kal, a működési eredmény 21%-kal, míg a nyereség 88%-kal haladja meg az előző év hasonló időszakának számadatait.
A kockázati költségekkel érdemes külön is foglalkozni, nemcsak azért, mert jóval magasabban alakultak, mint amire az elemzők számítottak, és az egy évvel korábbihoz képest megduplázódtak, hanem azért is, mert ez a 92,5 milliárd forint
A bank történetében most először érte el a legmagasabb negyedéves céltartalékolási szintet.
A hitelkockázati költség 58 milliárd forint volt, elsősorban az orosz, a szerb, a magyar és a bolgár leánybanknál merült fel, a magyarországi jelzáloghitelek kamatstopjának meghosszabbítása közel 5 milliárd forintnyi kockázati költség hatással járt.
Az egyéb kockázati költség 34 milliárd forintra rúgott, és ebben három fő tétel játszott szerepet. Először is, a horvát leánybanknál jelentős céltartalékot képeztek a peres ügyekkel kapcsolatosan. Emellett az ukrán állampapírokra képzett értékvesztés is jelentős súlyt képviselt, valamint a magyar és bolgár könyvekben található orosz kötvények céltartalékának felerősítése is fontos lépés volt. Ez utóbbi különösen figyelemreméltó, hiszen az összes bruttó orosz kötvény kitettség összesen 135 milliárd forintot tesz ki, ahol a céltartalék fedezettsége már 73 százalékra emelkedett. Amennyiben az ottani helyzet rendeződik, az jelentős pozitív hatással bírhat.
az OTP ott akár közel százmilliárd forintnyi céltartalékot szabadíthatna fel.
A lakossági hitelállomány nagyot bővült, a portfólióminőség stabil
Csoportszinten a teljes hitelállomány 4%-kal bővült, ha a román bank eladását nem számítjuk, akkor ez az arány már 9%-ra emelkedik. A lakossági hitelek esetében figyelemre méltó, 11%-os növekedést tapasztalunk, míg a vállalati hitelek állománya 7%-kal csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy a vállalati hitelek terén 2%-os emelkedés volt megfigyelhető a román bank eladásának és egy jelentős, 317 milliárd forint értékű corporate hitel visszafizetésének hatásaitól mentesen, amely a magyar, bolgár és szlovén bankok mérlegében szerepel.
A konszolidált hitelportfólió állapota stabilnak mondható, hiszen a késedelmes hitelek aránya 3,6%-ra csökkent. Ezen kívül a hitelekhez kapcsolódó céltartalék fedezeti arány 59,5%-ra esett vissza.
Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás a "javuló marzsok" kifejezésre: "Fokozódó nyereségszint" Vagy így is lehetne: "Emelkedő profitráta" Ha más kontextusban szeretnéd, kérlek, jelezd!
A negyedéves és éves időszakokban is pozitív irányú fejlődést mutattak a marzsok.
A konszolidált marzsot főként a magyar operáció marzsának javulása segítette: a mélypontot jelentő 2023-as első negyedév óta az OTP Core marzsa fokozatosan erősödött, a tavalyi negyedik negyedéves marzs már meghaladja a háború és az extrém magas kamatkörnyezet előtt jellemző sávot. Ezzel szemben az Eurózóna és ERM 2 országok kamatmarzsának elmúlt időszakban jellemző erodálódása folytatódott.
2025-re a menedzsment optimista hangulatban várja a működési környezet enyhe javulását, ennek következményeként:
Hogyan használják fel az ezermilliárd forintos nyereséget?
Az elkövetkező évek során kulcsfontosságú kérdésként merül fel, hogy az OTP hogyan hasznosítja az éves szinten ezermilliárd forintot meghaladó nyereségét. Az elemzők előrejelzései szerint a bankcsoport várhatóan a tavalyi évhez hasonló nagyságrendű adózott eredményt fog produkálni, így izgalmas lehetőség nyílik a profit felhasználásának stratégiájában.
A jövőbeni kilátásokat illetően a menedzsment részletesen kifejtette álláspontját a gyorsjelentés külön fejezetében. A fő üzenet:
A Management Committee határozata értelmében a negyedik negyedéves tőkemegfelelési mutatók számításánál 270 milliárd forintot, azaz részvényenként 964 forint osztalékot vettek figyelembe. Kiemelten fontos, hogy az osztalékfizetésről szóló végső javaslatot a bank igazgatósága márciusban fogja megszavazni, és a döntés nyilvánosságra hozatalára április 3-án kerül sor.
A 964 forintos osztalék és a csütörtöki záróár figyelembevételével a hozam 3,9%-ra jön ki.
A tőkeallokációs megfontolásokkal kapcsolatban azt írták, hogy
a bank lehet, hogy folytatja a saját részvény visszavásárlásokat.
Tekintettel a viszonylag alacsony saját részvénykészletre, a már visszavásárolt részvények visszavonása jelenleg nem szerepel a menedzsment tervei között.
A tőkemegfelelési mutatók célértékeivel kapcsolatban a menedzsment határozottan elkötelezte magát amellett, hogy mind abszolút, mind relatív értelemben erős tőkehelyzetet biztosítson. Ennek érdekében a bank célja, hogy az elsődleges alapvető tőkemutató (CET1) és a Tier 1 ráta értékei versenyképesek legyenek a releváns regionális riválisok hasonló mutatóival.
A tőkeallokáció szempontjából a legfontosabb cél továbbra is az, hogy a csoport maximálisan kihasználja a jövedelmező organikus növekedési lehetőségeket. Ugyanakkor a bank folyamatosan elemzi az értéknövelő felvásárlási lehetőségeket is.
Természetesen! Íme egy egyedi változat a "Árazás" témájában: --- **Árazás: Az érték és a költségek harmóniája** Az árazás folyamata nem csupán egy egyszerű számítás, hanem egy bonyolult művészet, amely ötvözi a piaci trendek, a versenytársak stratégiái és a vásárlói igények mélyreható megértését. Az ár meghatározása során figyelembe kell venni a termék vagy szolgáltatás valódi értékét, valamint azt, hogyan érzékelik azt a fogyasztók. A dinamikus árképzés lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások reagáljanak a piaci változásokra, míg a fix árak előnyös stabilitást nyújtanak a vásárlók számára. Fontos, hogy az árazási stratégia ne csak a profitmaximalizálásra összpontosítson, hanem figyelembe vegye a vásárlói elégedettséget és a márkahűséget is. Az árazás tehát nem csupán egy szám a címkén; ez egy üzenet, amely kifejezi a termék értékét és a vállalat filozófiáját. A jól megválasztott ár képes vonzani a vásárlókat, építeni a márkát, és hosszú távú kapcsolatokat kialakítani. --- Remélem, tetszik az egyedi megközelítés!
Két és fél év leforgása alatt az OTP részvényeinek árfolyama megtriplázódott, és jelenleg sem tekinthető drágának. Az 1,1-es P/BV mutató alapján az OTP a középmezőny élén helyezkedik el az európai banki szektor részvényei között. Ha a tőkearányos megtérülést is figyelembe vesszük, akkor továbbra is kedvező árazású lehetőségnek számít.
Ha csak a régiót nézzük, az OTP itt is a középmezőnyben van. Nagyjából olyan árazáson, mint az Erste vagy a Pekao, magasabb tőkearányos megtérülésű bank részvényét kapjuk az OTP-vel.
Az OTP értékelése alapján a részvények most kedvező áron mozognak. A bankcsoport egy részvényre jutó eredménye már megközelíti a 4 ezer forintot, ami a jelenlegi 24 ezer forintos árfolyammal számolva körülbelül 6-os P/E rátát jelent.
A legújabb elemzői vélemények alapján az OTP részvényei iránti érdeklődés egyértelműen pozitív irányba mutat: 12 szakértő vételi ajánlást fogalmazott meg, míg 1 elemző a részvények megtartását javasolja, és csupán 1 személy látja indokoltnak az eladást.
A célárak átlagosan körülbelül 25 ezer forintot tesznek ki, míg a legmagasabb kitűzött ár már meghaladja a 28 ezer forintot.
Adatbánya
Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg által közvetített Getty Images.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletes tájékoztatást nyújtanak.
