Megdöbbentő statisztikák kerültek nyilvánosságra, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után a megélhetés fokozatosan egyre nehezebbé válik.

Bár Magyarországon az átlagos életkor az utóbbi évtizedekben nőtt, sokan csak rövid, egészséges időszakot élvezhetnek a nyugdíjba vonulás után – ez a szám pedig elmarad az EU más országaiban tapasztaltaktól. A mediterrán államokban az emberek akár öt-hat évvel hosszabb aktív időszakot tölthetnek el, míg nálunk a krónikus betegségek, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás és a mentális gondok csendes, de kíméletlen módon rontják az életminőséget. A statisztikák nem csupán adatok, hanem figyelmeztető jelek is: ha nem teszünk lépéseket a változásért, a korai megbetegedések és a megelőzhető halálozások továbbra is a keserű magyar valóság részét képezik.
Az Európai Unió területén a születéskor várható egészséges életévek átlagos száma 63,1 év, a nőknél 63,3, míg a férfiaknál 62,8 év - olvasható az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) legújabb, 2023-ra vonatkozó jelentésében. A nők teljes élettartama átlagosan 84 év, míg a férfiaké 78,7 év, ami azt jelenti, hogy a hölgyek körülbelül 5,3 évvel hosszabb ideig élnek, mint az urak.
A férfiak élettartamuk egészségesen eltöltött aránya jelentősen magasabb, mint a nőké: 80 százalék a férfiaknál, míg a nőknél ez az arány 75 százalék. Az egyes tagállamok között azonban nagy különbségek figyelhetők meg. A férfiak esetében Málta (71,7 év), Olaszország (68,5 év) és Svédország (67,2 év) vezetik a lista élét, míg Lettország (51,2 év), Észtország (56,5 év) és Szlovákia (56,8 év) a legrosszabb helyezéseket foglalják el. A nőknél Málta (71,1 év), Bulgária (71,0 év) és Olaszország (69,6 év) állnak a dobogón, míg Lettország (54,3 év), Dánia (55,4 év) és Finnország (55,9 év) zárják a sort.
Magyarország a középmezőnyben foglal helyet, amikor az egészséges életévek várható számáról beszélünk. Jelenleg 63,6 év az átlag, ami a nőknél 64,6, a férfiaknál pedig 62,5 évnek felel meg. Ez a női átlag némileg kedvezőbb, míg a férfiak esetében kissé elmarad az európai uniós átlagtól.
A rendelkezésre álló adatok alapján megfigyelhető, hogy a mediterrán térség országai jellemzően kedvezőbb statisztikai mutatókkal bírnak, míg a balti államok, valamint egyes kelet-európai országok teljesítménye elmarad a várttól.
Ugyanakkor van egy olyan mutató, amelyben sajnos Magyarország az utolsó helyeken szerepel. A 65. életév betöltése után – ami több uniós országban, így hazánkban is a nyugdíjkorhatárt jelenti – honfitársaink várható élettartama csupán 16,8 év. E mögött Bulgária (16,9 év), Románia (17,3 év) és Lettország (17,4 év) áll. A rangsor élén viszont Olaszország és Ciprus (mindkettő 21,2 év), Franciaország és Svájc (21,9 év), valamint Spanyolország (22 év) található.
Nemekre lebontva a férfiak esetében Lettország áll a legrosszabbul (14,4 év), amit Bulgária és Magyarország követ (14,6) - az uniós átlag 18,3 év. A nőknél 18,6 évvel sereghajtók vagyunk, minket Bulgária (18,8) és Románia (19,1) követ - az uniós átlag 21,8 év.
Kutatásaink során mélyebbre ástunk, hogy feltárjuk, mi állhat a gyenge kelet-európai, köztük a magyar statisztikák mögött. Az alacsonyabb élettartam mögött számos tényező húzódhat meg, mint például a helytelen táplálkozási szokások, a mozgáshiányos életvitel, valamint a megelőző egészségügyi szűréseken való alacsony részvétel. Utóbbi esetében valószínű, hogy a magyar egészségügyi rendszer kedvezőtlen állapota is szerepet játszik. Emellett a mentális egészség problémái is hozzájárulhatnak ezekhez a kedvezőtlen adatokhoz.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) először is az Eurostat-adat módszertani sajátosságára hívta fel a figyelmet: a vonatkozó statisztikai adatok értékelésekor fontos szempont, hogy a születéskor vagy 65 éves korban várható élettartam egy gyakran félreértett népegészségügyi mutató. A mutatószám nem annak arányszáma, hogy az adott évben megszülető (vagy idén 65 éves) ember várhatóan meddig fog élni - ugyanis ezen adat előre nem meghatározható pontos adatokkal. A mutató mindig az adott év halálozási adataiból számolt elvi érték, amely csak akkor fejezné ki valóban a várható élettartamunkat, ha a halálozási viszonyok a következő 70-80 évben változatlanok maradnának - fejtették ki. "Megállapítható, hogy a halálozási mutatók - világszerte és Magyarországon is - folyamatosan javulnak. Ebben persze átmeneti megtorpanást/visszaesést okozott a koronavírus-járvány, hiszen a járványos években magasabb volt a halálozás. Azonban ez sem jelenti a járványt túlélők életkilátásainak romlását. A 2023-as értékek már általában jobbak, mint a járvány előtti években" - tette hozzá a központ.
- jelentette be a népegészségügyi hivatal.
Az NNGYK hangsúlyozza, hogy a jelenség sokrétű és összetett, amelyben számos tényező játszik szerepet. Különösen kiemelkednek az életmódbeli faktorok, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellett a mozgásszegény életvitel és a helytelen táplálkozási szokások – ideértve a magas cukor- és sóbevitelt, a telített zsírok dominanciáját és a rostszegény étrendet, valamint a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek alacsony fogyasztását. Ezen túlmenően, különösen a férfiak esetében, a túlzott munkaidő is jelentős hatással bír. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mögött a mentális egészség szerepe kiemelkedő. Az említett káros szokások gyakran a mentális jólét csökkenésére vagy annak hiányára vezethetők vissza. A mentális egészség megőrzésére, illetve a mentális problémák kezelésére megfelelő szakemberek által nyújtott pszichológiai és pszichiátriai terápiás ellátás áll rendelkezésre, de sajnos sokan még mindig tartanak attól, hogy segítséget kérjenek – figyelmeztetett az NNGYK.
A mentális egészség megőrzésére való törekvésnek, a pszichés problémák kialakulásának megelőzésének az egyén életminőségének szempontjából, valamint szociokulturális szempontból is kiemelt jelentősége van. Ezen a téren az egyéni felelősségvállalás, valamint a társadalmi részvétel dominánsnak értékelhető. Ezen belül hangsúlyozni szükséges a népegészségügyi szűréseken (emlőrák-, méhnyakrák- és vastagbélrák-szűrés) való, a kívánatosnál alacsonyabb részvételi arányt - hangsúlyozta a központ.
Az Index híradása szerint Magyarországon évente körülbelül 50 ezer ember veszti életét olyan megelőzhető vagy kezelhető betegségek következtében, ami kétszerese az európai átlagnak. Vannak olyan állapotok, amelyek esetében 75 éves kor előtt nem lenne szabad meghalni – ez nem csupán egy erőteljes megállapítás, hanem egy figyelmeztetés is a hazai egészségügyi rendszer gyengeségeire. A finanszírozás javítása kiemelkedően fontos lenne, bár ez "csupán" körülbelül 15 százalékban befolyásolja a várható élettartamot.
Még lesújtóbb képet fest Magyarországról a STADA Health Report 2025, mely szerint a 22 vizsgált európai ország közül az utolsó helyen állunk a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettségben. Ugyanebben a felmérésben az egészséges életmód vonatkozásában is csak a 21. helyet kaptuk meg, ami rendkívül lesújtó helyzetet jelez. Ez a kettős hanyatlás nem politikai állásfoglalás, hanem nyers tény, amelynek valódi következményei vannak - hangsúlyozta Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója. A felmérés ugyanakkor azt is rögzíti: a magyar lakosság igen csak küzd az egészséges életmód megvalósításával, - még ha a tudatosság meg is van, ami 96 százalékuk szerint fontos lenne -, de csak kis töredékük él ténylegesen egészségesen.
Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos szavaival élve, egy érdekes ellentmondásra világít rá: mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egészséges életmódra lenne szükségünk, mégis gyakran képtelenek vagyunk ezt megvalósítani. Ez a jelenség jól tükrözi, hogy az oktatási és rendszerbeli hiányosságok jelentős mértékben befolyásolják a lakosság életminőségét. A helyzet azt mutatja, hogy a tudás önmagában nem elegendő; cselekednünk is kell, és a rendszernek valódi támogatást kell nyújtania a megelőzés és az egészségtudatosság terén, nem csupán szavakkal kellene foglalkoznia a témával.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) hangsúlyozza, hogy az egészséges táplálkozás kulcsszerepet játszik a krónikus betegségek megelőzésében, valamint az általános egészség fenntartásában.
- mondta az Indexnek Erdélyi Alíz dietetikus, az MDOSZ főtitkára.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as statisztikái rávilágítanak, hogy a 16 évesnél idősebb népesség 46%-a küzd valamilyen krónikus betegséggel vagy tartós egészségi problémával. Különösen figyelemre méltó, hogy a nők esetében ez az arány 50%-ra emelkedik, míg a férfiaknál 41%-ot mutat. A legelterjedtebb krónikus problémák között a magas vérnyomás és a gerincbántalmak találhatók, amelyek súlyosan befolyásolják az életminőséget és jelentős egészségügyi kiadásokat vonnak maguk után.
A szív- és érrendszeri betegségek a magyar halálozási statisztikák élén állnak, melyek kialakulásában a helytelen táplálkozás, a magas só- és telítettzsírsav-bevitel, valamint az elhízás kulcsszerepet játszanak
- mondta Erdélyi Alíz.
A cukorbetegség előfordulása folyamatosan emelkedik, és ez szoros összefüggésben áll az étrendi szokásokkal és az életmódbeli választásokkal. A Global Burden of Disease (GBD) 2019-es kutatásának magyar vonatkozású eredményei azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság egészségkárosodásának legnagyobb része a krónikus, nem fertőző betegségekből ered, amelyek közé tartoznak a szív- és érrendszeri problémák, valamint a daganatos megbetegedések. A GBD 2019 statisztikái szerint a hazai halálozások és egészségügyi károk körülbelül fele a különböző viselkedési kockázati tényezők, mint például az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya miatt következik be. Ezek a faktorok jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország várható élettartama elmarad az uniós átlagtól, és a megelőzhető egészségkárosodások aránya továbbra is magas marad — hívta fel a figyelmet egy dietetikus szakember.
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP, 2019) eredményei alapján
Ez az arány rendkívül aggasztó, hiszen komoly egészségügyi kockázatokat von maga után. A hasi elhízás, amely a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri problémák egyik legfőbb kiváltó oka, a felnőtt népesség körülbelül felét érinti.
Erdélyi Alíz rámutat: a táplálkozási szokásokban több hiányosság is megfigyelhető. A zsírfogyasztás tekintetében az OTÁP adatai szerint a magyar felnőttek étrendjében a telített zsírsavak aránya továbbra is magas, ami kedvezőtlen egészségügyi kockázatokat hordoz. A magyar lakosság sófogyasztása jelentősen meghaladja az ajánlott napi 5 grammot, ami hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása alacsony, pedig ezek fontos rostforrások, amelyek segítik az emésztést és a vércukorszint szabályozását. A zöldség-gyümölcs bevitel is elmarad az ajánlott napi minimum 400 grammtól, hiszen a felnőttek több mint kétharmada nem éri el ezt a mennyiséget (EFSA, 2020) - sorolta.
A táplálkozási ajánlások célja, hogy biztosítsák a lakosság számára az optimális energiabevitelt és tápanyag-ellátottságot, ezáltal elősegítve az egészség megőrzését, a fejlődést és a betegségek megelőzését. Magyarországon az egészséges felnőtt lakosság számára készült táplálkozási útmutató, az OKOSTÁNYÉR*, 2016 óta az MDOSZ kezdeményezésére készült, és az MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ajánlásain alapul. Az útmutató külön figyelmet fordít a fenntarthatóságra, a helyi és szezonális alapanyagok előnyben részesítésére, valamint a húsfogyasztás csökkentésére, ami összhangban van a nemzetközi fenntarthatósági irányelvekkel és a legújabb táplálkozástudományi kutatások eredményeivel - emelte ki az MDOSZ főtitkára.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legújabb egészségügyi jelentése megdöbbentő adatokat tárt fel a magyar zöldség- és gyümölcsfogyasztásról. Míg Olaszországban a lakosság 84 százaléka naponta fogyaszt gyümölcsöt, addig nálunk mindössze 41 százalék él ezzel a jótékony szokással. A zöldségek esetében a helyzet még aggasztóbb: az ország lakosságának csupán egyharmada eszik rendszeresen zöldséget. Ez a táplálkozási szegénység nemcsak egészségi problémákhoz vezet, hanem drasztikusan csökkenti a hazai élettartamot is, ami sürgeti, hogy sürgős egyéni és társadalmi intézkedéseket hozzunk a helyzet javítása érdekében.
Az NNGYK már korábban is utalt arra, hogy a hosszú és egészséges élet eléréséhez alapvető fontosságú a mentális jólét. Érdeklődésünket felkeltették az uniós statisztikai adatok mögött rejlő mentális aspektusok, ezért felkerestünk egy mentálhigiénés szakértőt, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a témába.
"Sajnos Magyarországon van egy olyan tendencia, hogy az időskori depresszió és szorongás sokszor kezeletlen marad. Ez önmagában is elég megterhelő, de az állapot nemcsak önmagában a közérzetet, vagy a pszichés jóllétet befolyásolja negatívan, hanem a krónikus betegségek kimenetelét is rontja" - mondta az Indexnek Szabó Orsolya, a Mindset Pszichológia Központ pszichológusa. Sajnos még sokszor most is él az az elképzelés, hogy a mentális egészség védelme "nem valós probléma". Erről a társadalom szélesebb rétegeit, és az idősebb korosztályt is érdemes nagyobb arányban edukálni. Hiszen a pszichés megterheléseknek nagyon komoly kimenete lehet, vezethet - tette hozzá. Gyakori, hogy csak akkor veszi valaki komolyan, ha már szomatikus megbetegedésekhez is vezet. Ehhez társul a viszonylag magas - főként férfiakat érintő - öngyilkossági arány, az alkoholproblémák, a dohányzás, valamint az időskori magány, amelyek mind bizonyítottan csökkentik a várható élettartamot.
Elszomorító, mennyi férfi él úgy manapság is, hogy a lelki problémáit magába fojtja, mert ezt tanulta meg, ehhez van hozzászokva. Ez van a társadalomban, ezt tanították már kisgyermekkorban, hogy "légy erős", "a fiúk nem sírnak", és így tovább. Pedig helye és ideje van az érzések megosztásának, az elgyengülésnek és a sírásnak is. Rengeteg dolgot nem lehet, nem lenne szabad egyedül cipelni. Ezek viszont generációk óta rögzült minták, amikkel nehéz megbirkóznunk
- fejtette ki a szakértő.
Szabó Orsolya a várható élettartamban tapasztalható regionális eltéréseket a következőképpen magyarázta: "A mi területünkön kedvezőtlenebb az egészségi kockázatok összképe. Magasabb a dohányzók aránya, az alkoholfogyasztás is jellemzően nagyobb, és gyakoribb az elhízás. Ezek a problémák mélyen gyökereznek a társadalmi környezetben, és egy ilyen kulturálisan meggyökerezett jelenséget a legnehezebb átalakítani. Továbbá, a rendelkezésre álló egészségügyi források is korlátozottabbak, a prevenció hatékonysága gyengébb, és az ellátáshoz való hozzáférés terén is jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók."
A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgáshiány nálunk még mindig erősen jelen vannak. Szerinte vannak olyan rostban gazdag őshonos fajok, gabonafélék, melyek rendkívül jó hatással lehetnének az egészségmegőrzésre, egészségfejlesztésre, ám nem termesztik, fogyasztják őket. Mindez együtt nemcsak az évek számát, hanem az egészséges évek hosszát is csökkenti.
A káros szokásoknak természetesen megvan a maga pszichés háttere is. Sokszor ezek öngyógyítási kísérletek a nehézségekkel szemben. A szenvedélybetegek gyakran úgy gondolják, hogy semmilyen más eszköz nem áll rendelkezésükre. Illetve meg sem fordul a fejükben, hogy ez a problémájuk csillapítására tett megoldási kísérlet, hiszen már a szülői, nagyszülői és még korábbi felmenők között is bevett szokás volt például, hogy "igyunk egy pálinkát, az a biztos, attól minden jobb lesz". A problémák sokszor jóval mélyebbek annál, hogy elérjék a tudatosság szintjét. Nem is tudjuk, hogy miért érezzük magunkat borzalmasan, nem hozzáférhető. Éppen ezért sokakban fel sem merül, hogy segítséget lehet, szabad kérni. És hogy az egyáltalán, hogy működik
- magyarázta Szabó Orsolya.
A szakember kiemelte a megelőzés jelentőségét. "Magyarországon a megelőzhető és kezelhető halálozások száma majdnem kétszerese az EU átlagának. A rendszeres szűrővizsgálatok, a védőoltások felvétele és az egészségtudatos életmód előmozdítása alapvető fontosságú – ezen a téren még sok a teendő. Ráadásul, ahogyan már említettem, a mentális egészség kérdéseiben is jelentős fejlődési lehetőségeink vannak" – hangsúlyozta.
Az egészséges, hosszú élet titka nem csupán a fizikai jólétben rejlik, hanem a lelki harmónia megőrzésében is. Különösen fontos, hogy a lelki problémák - mint a depresszió és a szorongás - korán észlelve legyenek, és megfelelően kezelve. A dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása elengedhetetlen, ahogyan a rendszeres mozgás, a társas kapcsolatok ápolása és az aktív, jól megtervezett életvitel is. Ezen felül szükség van olyan országos kezdeményezésekre, amelyek a prevenciót helyezik a középpontba, integrálják a mentális egészséget az alapellátásba, és célzottan foglalkoznak a legfontosabb kockázati tényezőkkel.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem szükséges mindenkinek folyamatosan mély önismereti munkát végeznie szakemberek segítségével. Amikor valaki lelkileg megerősödik, gyakran saját magától is megtalálja a módját, hogy boldoguljon az életben. Ideális lenne, ha amikor valaki megtudja, hogy egy barátja pszichológushoz jár, úgy reagálna, hogy "Ez nagyszerű, csodálom a bátorságodat! Remélem, sok hasznot húzol belőle, és jobban fogod érezni magad.”