A nyelvtanulás népszerűsége drámaian csökken a magyarországi egyetemeken, a számok egyre inkább visszaesést mutatnak. Az érdeklődés csökkenése egyáltalán nem tűnik trendinek.
Miközben az előző évihez képest több mint 18 ezerrel emelkedett az egyetemisták száma a 2024/2025-ös tanévben, az idegen nyelveket tanuló hallgatók száma az összes népszerű nyelv esetében csökkent - vette észre a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A 2023/2024-es tanévben körülbelül 31 ezer hallgató tanult angolul, ami jelentős csökkenést mutat az előző évhez képest, amikor a szám elérte a 24,4 ezer főt. Német nyelven az egyetemisták létszáma 4887 főre csökkent az utolsó tanévben, míg egy évvel korábban még 6417 diák tanult németül. A spanyol nyelvet tanulók száma is visszaesett: a 2024/2025-ös tanévben csupán 1310 hallgató folytatott spanyol nyelvű tanulmányokat, szemben a megelőző év 2193 főjével. A francia nyelvet választó diákok száma is drámaian csökkent, legutóbb mindössze 787 fő tanult franciaul, míg az előző tanévben ez a szám 1196 volt. Ráadásul az olasz, latin és orosz nyelvet tanulók között is csökkenés figyelhető meg.
A 2024/2025-ös tanévben a hazai egyetemeken összesen 328,5 ezer hallgató tanult, akik közül 51,9 ezer diák választotta az idegen nyelvek tanulmányozását, ami mindössze 15,8%-os arányt jelent. Fontos megjegyezni, hogy a nyelveket tanuló egyetemisták tényleges száma valószínűleg alacsonyabb, mivel a statisztikákban egy hallgató annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul. Ennek ellenére jól látható a nyelvtanulók számának csökkenése: tavaly 18,3%, míg tíz évvel ezelőtt 20,3% volt az egy vagy több idegen nyelvet tanuló hallgatók aránya a teljes felsőoktatási létszámhoz képest.
A nyelvtanfolyamok ára drámai mértékben emelkedhet, ami miatt még több ember kerülhet hátrányos helyzetbe a nyelvtanulás lehetőségével kapcsolatban.
A nyelvvizsgázók száma drámai módon csökkent az utóbbi években. Az Oktatási Hivatal adatai alapján 2024-ben mindössze 58,9 ezer ember vágott neki a nyelvvizsgának, míg az előző évben ez a szám még 66,3 ezer volt, 2022-ben pedig 83,1 ezer. Különösen a 20-24 éves egyetemisták körében tapasztalható a visszaesés, hiszen 2022-ben még 20,7 ezer fiatal tette le a nyelvvizsgát, azonban 2024-re ez a szám 10,1 ezerre csökkent. A 25-29 évesek esetében szintén hasonló trend figyelhető meg: a vizsgázók száma 2022 és 2024 között kevesebb mint felére, 5712 főről 2376 főre esett vissza. Mindezek mögött az áll, hogy az Orbán-kormány 2022-ben megszüntette a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezettségét, ami jelentős hatással volt a nyelvvizsgázók számának alakulására.
A magyar nyelvtudás helyzete a közelmúltban sem volt éppen fényes: az Eurostat statisztikái alapján 2022-ben a 25-64 éves korosztály mindössze 49 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, míg az EU átlagosan 75 százaléknál tartott. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország így a sereghajtók táborába került, csupán Bulgária állt mögöttünk 48 százalékos arányával. A több nyelvet beszélők aránya is aggasztó képet mutatott: hazánkban a válaszadók csupán 18 százaléka jelezte, hogy két vagy annál több idegen nyelvet ismer, míg az uniós átlag ezen a téren 37 százalék.
A magyarországi nyelvoktatás számos kihívással küzd, és igazán sok sebből vérzik.
