Lánczi véleménye szerint az átláthatósági törvény nem orosz ihletésű, hanem az Egyesült Államok példáját követi.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke interjút adott csütörtök reggel a Kossuth Rádiónak, amiben arról beszélt, hogy az "átláthatósági" törvény mintáját nem Moszkvában kell keresni, hanem az Egyesült Államokban, de a magyar sokkal szofisztikáltabb annál.

Lánczi részletesen kifejtette véleményét, miszerint "teljesen egyértelmű, hogy egy összehangolt akcióval állunk szemben" a kárpátaljai kémbotrány és a Tisza Párt hangfelvételének ügyében.

"Május 8-án az egyik ellenzéki párt, a Tisza párt elnöke egy figyelemfelkeltő kijelentést tett, amelyben azt állította, hogy Magyarország háborús készülődésben áll. E kijelentés szándéka az volt, hogy a közvéleményt az ország háborús helyzetére figyelmeztesse. Furcsa egybeesés, hogy a következő napon megjelent egy ukrán titkosszolgálati közlemény is, amely szintén azt az üzenetet közvetítette, hogy ezek a megállapítások valóságalapot tartalmaznak" - nyilatkozta.

A hivatal elnöke kifejtette, hogy a magyar és nemzetközi szereplők mostantól ugyanazokat a "rágalmakat és hamis állításokat" alkalmazva, teljesen összehangolt módon kezdtek el információkat közvetíteni a nyilvánosság felé, "mindenféle módosítás nélkül".

Az "átláthatósági" törvény kapcsán kifejtette véleményét:

"Ennek a célja pont az, hogy föltárja, hogy az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Tehát kik azok, és milyen megbízók vannak azok az emberek mögött, akik ilyen dezinformációs kampányokat folytatnak".

Később azon tűnődött, miért vált ki annyi felháborodást a törvényjavaslat az emberek körében.

"Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorziót fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék, vagy bármilyen más szervezet".

A valóság ezzel szemben az, hogy a kedd éjjel benyújtott törvényjavaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal lehetőséget kap arra, hogy összeállítson egy listát azokról a szervezetekről, amelyeket a kormány a Magyarország szuverenitását fenyegetőként azonosít. Ezen szervezeteket pénzbírságokkal és akár működési tilalommal is sújthatják.

Lánczi azt se értette, miért hasonlítják Oroszországhoz a törvényt, mert szerinte az Egyesült Államokban sokkal szigorúbbak a törvények.

A véleménye szerint, ha valaki hajlandó időt szánni arra, hogy alaposan átnézze az érintett jogszabályokat és törvényjavaslatokat, akkor egyértelműen észlelheti, hogy ezek az 1938-as amerikai törvénnyel, amely a külföldi ügynökök regisztrálásáról szól, állnak párhuzamban. "Ebben a törvényben is kötelező nyilvántartásba venni azokat a szervezeteket, amelyeknek maguknak kell jelentkezniük, hogy regisztrálják őket, (...) különösen azokat, amelyeket külföldi források finanszíroznak, és amelyek idegen hatalom befolyása alatt állnak. (...) A magyar jogszabály hasonló elveket követ, mint az amerikai, így a figyelmet nem Moszkvára, hanem Washingtonra kell fordítani, hiszen ott találhatók a magyar törvény mintái."

A Telex által kiemelt információk szerint a Lánczi által említett FARA, vagyis a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló amerikai jogszabály eredetileg a náci propaganda elleni védekezés céljából jött létre, amikor Hitler már évek óta uralkodott, és a világháború küszöbén állt a világ. A törvény alkalmazása sokáig nem hozott gyakorlati következményeket, hiszen a listázási folyamatot alig használták. A jogszabályt később, 1966-ban módosították, és kiterjesztették azokra a lobbistákra, akik külföldi kormányok megbízásából működtek együtt állami intézményekkel és törvényhozókkal. Jelenleg a törvény hatálya alá tartozó szereplők között található például a Russia Today és a China Daily is.

A törvényjavaslatról itt írtunk részletesen, arról, hogy mely témák veszélyeztetik a kormány szerint a szuverenitást, itt, a 444 főszerkesztőjének állásfoglalásáról itt, a szerkesztőségek közös kiállásáról meg itt. (via Telex)