KSH: A súlyos autó- és akkumulátoripari problémák, együtt az aszály szorításával, megakadályozták, hogy közel kerüljünk a kormány által kitűzött növekedési célokhoz.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta a 2024-es GDP-adatok részleteit, és rávilágított arra, hogy a kormány által ígért 4 százalékos növekedés helyett csupán 0,6 százalékos bővülés valósult meg. Miközben a lakosság egyre inkább visszatér a vásárlások világába, ezzel serkentve a gazdasági aktivitást, a vállalatok viszont rendkívül óvatosan lépkednek előre. Érdekes módon azok az iparágak, amelyekre a jövő építkezései leginkább építettek, most különösen gyenge teljesítményt mutatnak.

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a második becslését is a 2024-es GDP-ről, és nem lehetünk boldogok attól, amit látunk:

a magyar gazdaság a nyers adat szerint 0,5, naptárhatással kiigazítva 0,6 százalékkal nőtt 2023-hoz képest.

Negyedéves bontásban így állt össze az éves adat:

Nem sok jó hír van a számokban, amit ezek közül fontos kiemelni, az az, hogy október-decemberben az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság. Azaz a technikai recesszióból kijöttünk (azt nevezik így, mikor legalább két olyan negyedév jön egymás után, amikor rosszabb a teljesítmény, mint az előző három hónapban). De éves szinten gyatra a teljesítmény. Az, hogy a kimondottan gyenge 2023-hoz képest alig sikerült növekedni, mutatja, hogy sok a baj a gazdaságunkkal. Ha egymás mellé tesszük az elmúlt évek számait, akkor azt látjuk, hogy amióta kijöttünk a Covid okozta válságból, nagyjából egy helyben járunk, és 2024 végén sem ért vissza oda a magyar gazdaság, ahonnan 2022 közepén esni kezdett.

A GDP kiszámításának folyamatát részletesen itt ismertettük:

A KSH most több részletet ki is adott arról, hogyan állt össze a mutató.

Az ipar hozzáadott értéke éves szinten 3 százalékkal visszaesett. Az utolsó negyedévben legalább kisebb volt a mínusz, nem 3-4 százalékos, mint az év korábbi részében, hanem csak 1,6.

Az ipari termelés 2023-as adatai félelmetes tendenciát mutatnak, hiszen összességében 4 százalékkal elmaradtak a megelőző évtől. Ez önmagában is aggasztó, de ha figyelembe vesszük, hogy a 2023-as év is már egy 5,5 százalékos visszaesést tükrözött 2022-höz képest, a helyzet még súlyosabbá válik. 1990 óta most először fordul elő, hogy két egymást követő évben is csökken a termelés, ami komoly aggodalomra ad okot.

Külön rossz, hogy a két szektor, amelyre a kormány feltette a gazdaság jövőjét, még az átlagnál is nagyobbat zuhant: az utolsó negyedévben épp a járműipar és a villamos berendezések gyártása, benne az akkuiparral húzta mélybe a számokat. 2024 egészében a járműipar termelése 9, a villamos berendezések ipara pedig, benne az akkugyártással, 13,6 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az építőiparban a termelés 0,4 százalékkal esett vissza, a hozzáadott érték 0,6 százalékkal csökkent 2023-hoz képest.

A mezőgazdaság számára rendkívül nehéz év áll mögöttünk: a hozzáadott érték 10,4 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A tavaszi fagyok már az év elején súlyos csapást mértek a termésre, míg a nyári hónapokban és szeptemberben a rekkenő hőség tette még nehezebbé a helyzetet, összesen negyven forró napot hozva.

Tehát a szolgáltató szektor szerepe kulcsfontosságú volt abban, hogy elkerüljük a recessziót. Ennek eredményeként a hozzáadott értékük 2,1 százalékkal emelkedett.

A gazdasági növekedés motorja a turizmus és a vendéglátás volt, ahol a KSH 5,3%-os emelkedést regisztrált. Emellett az információs és kommunikációs szektor 4,3%-os, míg a szórakoztatóipar 4,2%-os növekedése szintén kedvező jelnek számít.

Ehhez képest a kereskedelem teljesítménye valamivel gyengébb, de mégis biztató volt, hiszen a hozzáadott érték 1,1 százalékkal meghaladta a 2023-as szintet. A bolti forgalom növekedése ugyan nem robbant be, de már láthatóak a helyreállás jelei. A rendkívül kedvezőtlen 2023-as évhez képest a kiskereskedelem forgalma 2,6 százalékkal emelkedett, és a jelek szerint az emberek fokozatosan kezdik visszanyerni vásárlóerejüket, ahogy egyre inkább túllépnek a magas infláció okozta sokkon.

A nyomás enyhülése az emberek mindennapi életében jól tükröződik a háztartások fogyasztásának 4,3 százalékos növekedésében a 2023-as évhez képest. Ezzel szemben a cégek helyzete aggasztóbb: a bruttó állóeszköz-felhalmozásuk 11,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Sajnos a negyedéves adatok sem biztatóak, hiszen az október-decemberi időszak teljesítménye (-10,8 százalék) alig mutat kedvezőbb képet a megelőző két negyedévhez képest. A beruházások 13,8 százalékos visszaesése 2023-hoz viszonyítva különösen a logisztikai és ingatlanszektorból adódik, ezek a területek húzták vissza a gazdasági mutatót.

2024 tehát, amelyből most a kormány próbál repülőrajtot venni, kimondottan rossz lett, nagyjából annyi a pozitívum, hogy azért nem mínuszban voltunk sem éves átlagban, sem az utolsó negyedévben. A kormányzati ígéret az, hogy 2025-ben 3,4 százalékkal nőhet a GDP (először 3-6 százalék köztiről volt szó), a nemzetközi szervezetek és a magyar független elemzők inkább 2-2,5 százalékot tartanak reálisnak. De amikor kijött az első KSH-becslés a 2024-es számokról, akkor már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is azt írta, hogy 2025 második felében lehet 3 százalék fölötti a növekedés, amiből az következik, hogy az év egészére nagy meglepetés kellene a 3,4 százalékhoz.

Az elemzők véleménye szerint a fogyasztás idén valószínűleg kedvező irányba változik, míg a beruházások terén a helyzet annyira aggasztó, hogy a számok valószínűleg nem fognak tovább csökkenni. Ha sikerül elindítani az évre tervezett három jelentős gyárat, az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslései szerint akár 0,6 százalékponttal is növelheti a gazdasági növekedést. Ám a kérdés továbbra is ott lebeg: mekkora mértékű lesz a német gazdasági válság, és hogyan hat majd ez a viszony a kontinensre, különös tekintettel Magyarországra, főleg ha Donald Trump ellenfélként tekint Európára.