Kincses Gyula: Az egészségügy politikai félelmek fogságában | 24.hu Kincses Gyula, az egészségügyi szektor elismert szakértője, a politikai félelmek hatásáról beszél az egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásokról. Az ágazat sokszor a politikai döntések

A MOK korábbi elnöke úgy véli, hogy az ellátórendszer szétesett, és egyre súlyosabbá válik az emberi erőforrások hiánya. Emellett a köz- és magánellátás közötti viszony is rendezetlen, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Kincses Gyula a Népszavának kifejtette, hogy a kormányzatnak sürgősen három alapvető problémára kellene megoldást találnia még az idén. Ugyanakkor a választásokig ő csupán "botránykerülő, lázas semmittevésre" számít, hiszen a ciklus végéhez közeledve senki sem mer komolyabb reformokba kezdeni. Az egészségügyi rendszer átalakítása, még ha szakmai szempontból indokolt is, azonnal konfliktusokat generálhat, miközben a valódi eredmények elérése csak később várható.

Másrészt az átalakuláshoz és a szervezeti átszervezéshez elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér, ám sajnos ez most hiányzik. A választások előtt nem éppen a költséges balhék beszerzése az, amire vágyunk.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi elnöke úgy véli, hogy a jövőben csupán apró, ámde hasznos módosítások valósulhatnak meg, amelyek nem igényelnek anyagi ráfordítást.

Ugyanakkor úgy vélte: a köz- és a magánellátásban lehetővé kellene tenni, hogy legálisan oda-vissza lehessen utalni a beteget, illetve azt, hogy az állami egészségbiztosító szabadabban vehessen szolgáltatást a magánszférától. Megfontolandónak tartaná, ha a közegészségügyben személyes szolgáltatás lenne az orvosválasztás, akkor a professzor sem rohanna a magánegészségügybe pénzt keresni. az orvos és a kórház pénzénél maradna, a beteg csak töredékét fizetné a magánegészségügyi díjaknak - tette hozzá.

Kincses Gyula rámutatott, hogy az egészségügyi rendszerben sürgető problémák között szerepel az ellátások szintje, amely gyakran a szakmai indoklásnál egy fokozattal magasabbra helyezkedik. Még ha a háziorvos rendelkezik is a szükséges szakvizsgával, nem jogosult szakellátási feladatok elvégzésére, így a betegeket tovább kell irányítania. Azonban van remény, mivel a kormány tárgyal arról, hogy az alapellátás keretein belül bizonyos kompetenciákat elismerjenek. Kincses hangsúlyozza, hogy a háziorvosok nagyobb szabadsága a receptírásban és a beutalásokban régóta fennálló félelmeket kelt, hiszen attól tartanak, hogy ezáltal megnőne a gyógyszerkassza terhelése, mint ahogyan az decemberben is történt. Kiemelte, ha a szakszerű ellátásokat megfelelően helyezik el a rendszerben, akkor elérkezik az idő, hogy felmerüljön: vajon szükség van-e ennyi kórházra és telephelyre. Ennek megvalósításához elengedhetetlen az alapellátás megerősítése, amelyet a kormány eddig elhanyagolt. Jelenleg 940 betöltetlen praxisról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a körzetek 14 százalékában nincs állandó orvosi ellátás. A helyzet megoldása érdekében a praxisok méretének növelése és összevonások révén lehetne előrelépni, ám a körzetek megszüntetéséhez politikai bátorságra van szükség, ami a választási időszakban gyakran hiányzik.

A hivatalos kommunikációval ellentétben valójában kapacitásszűkítések és intézménybezárások zajlanak, ám mindez nem egy átlátható, az egyenlő hozzáférést garantáló kormányzati terv keretein belül történik. Ehelyett inkább spontán módon, amikor az emberi erőforrások már nem elegendőek. Az egészségpolitika sürgősen igényelne egy világos víziót, de a kormány eddig makacsul elhanyagolta ezt a feladatot. Ennek következményeként a spontán események miatt egyre inkább sérül az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés.