A fogyasztási adatok kedvező irányba változtak, ami megkönnyebbülést hozhat a kormány számára.
2024 októberében a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, hiszen a nyers adatok alapján 4,0%-os emelkedést regisztráltunk, míg a naptárhatás kiszűrésével ez a növekedés 3,6%-ra módosult. Az élelmiszer- és vegyesboltok területén 4,8%-os bővülés figyelhető meg, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,3%-kal gyarapodott. Érdekesség, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben az értékesítés volumene gyakorlatilag stagnált a tavalyi év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatással kiigazított értékek szerint a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz viszonyítva 1,2%-kal növekedett. 2024 első tíz hónapjában a forgalom volumene, naptárhatástól megtisztítva, 2,8%-kal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakának adatait.
2024. októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,6 százalékkal nőtt - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
2024 októberében a kiskereskedelem forgalma hazánkban folyó áron 1684 milliárd forintot tett ki. Ebből az összegből 49 százalékot az élelmiszer- és vegyes üzletek forgalma képviselt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem 36 százalékot, és az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalma a maradék 15 százalékot realizálta.
2024. január-októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva: a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal nőtt a volumen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb közleménye alapján az új adatok ismét megcáfolták a politikai és szakértői pesszimisták előrejelzéseit: a fogyasztás fellendülése tartós és dinamikus irányt vett. A kiskereskedelmi és turisztikai statisztikák világosan mutatják, hogy a lakosság körében véget ért az óvatoskodás időszaka; az emberek egyre bátrabban és egyre nagyobb összegeket költenek.
Októberben kiemelkedően erős volt a forgalom bővülése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben, ahol a forgalom volumene 4,8 százalékkal nőtt. A bővülés ráadásul az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben még magasabb volt, az értékesítési volumene 5,1 százalékkal növekedett.
Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal emelkedett, és az év hátralévő időszakában is erős növekedés várható, amely további lendületet biztosít a magyar gazdaság számára. Az októberig tapasztalt növekedés uniós szinten is figyelemre méltó, hiszen az üteme a középmezőny élvonalába tartozik. Ebből következik, hogy Magyarországon a boltok forgalma gyorsabb ütemben bővül, mint olyan országokban, mint Ausztria, Németország, Lengyelország vagy Szlovénia.
A magyar gazdaság teljesítményének egyik alapvető mozgatórugója az áruk és szolgáltatások fogyasztása, és várhatóan ez a tendencia a jövőben is megmarad. A kormány sikeresen mérsékelte az inflációt, így a reálbérek már több mint egy éve folyamatosan emelkednek, jelenleg pedig ez a növekedés meghaladja a 9 százalékot. A hároméves, történelmi bérmegállapodás biztosítja, hogy a családok jövedelme a következő években is jelentős növekedésen menjen keresztül. A tartósan alacsony infláció mellett a legkisebb bérek jövőre 9%-kal, 2026-ban 13%-kal, míg 2027-re 14%-kal emelkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a családok jövedelme nemcsak hogy nőni fog, hanem a vásárlóerejük is jelentősen javul.
A fogyasztói bizalmat tovább növeli a januártól felállításra kerülő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely határozottan és hatékonyan lép majd fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében.
A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését az Új Gazdaságpolitikai Akcióterven keresztül további intézkedésekkel is segíti: elindul a munkáshitel és a kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt. A bérek tartós emelkedése hozzájárul a fogyasztás további bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
