Újdonság a vármegyei bajnokságokban: új szabályozás lépett életbe!

Innentől megszűnhetnek a csoportos reklamálások, könnyebb dolga lehet a játékvezetőnek

A szabály kétségkívül fontos szerepet játszik: egyrészt a játékvezetők, különösen a fiatal és kezdő sípmesterek védelmét szolgálja, másrészt pedig a sportszerűség és a tisztelet szellemének elősegítése a magyar amatőr labdarúgás világában.

- Ez a lépés nem csupán egy technikai szabálymódosítás, hanem egy fontos üzenetet is hordoz, hiszen a magyar labdarúgásban a tisztelet, a sportszerűség és a játékvezetői hivatás megbecsülése kiemelkedő értéknek számít. Reméljük, hogy ez a protokoll hozzájárul a mérkőzések légkörének javításához és a játékvezetői utánpótlás megőrzéséhez is - fogalmazott Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke.

Nézzük mi is a "csak a csapatkapitány" szabály lényege?

Az IFAB (Nemzetközi Labdarúgó-szabályalkotó Testület) 2025-ben kiadott iránymutatása lehetővé teszi, hogy vitás helyzetekben kizárólag a csapatkapitány léphessen párbeszédbe a játékvezetővel - kulturált, tiszteletteljes módon. Minden más játékos, aki reklamál, vagy kérdőre vonja a játékvezetőt, jogosulatlan kommunikálónak minősül. Ez a protokoll nem tiltja a kommunikációt, hanem szabályozza azt - ki, mikor és milyen módon kommunikálhat a mérkőzésvezetővel.

Az UEFA 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság keretében mutatta be először ezt az innovatív modellt, amely azóta számos pozitív visszajelzést kapott. Ennek hatására a szervezet minden sorozatára kiterjesztette a használatát. Most Magyarország is csatlakozik ehhez a fejlődő trendhez, így a rendszer bevezetésre kerül az összes vármegyei bajnokságban.

Képzeljünk el egy kisvárost, ahol egy új közösségi kertek programot indítanak. A helyi önkormányzat és a lakók összefogtak, hogy egy elhanyagolt területet zöldellő paradicsommá varázsoljanak. A program első lépése a lakók bevonása: a város polgármestere egy nyílt fórumot szervez, ahol mindenki elmondhatja, mit szeretne ültetni, és hogyan képzeli el a közös kertet. Az eseményre sokan érkeznek, a gyerekektől kezdve a nyugdíjasokig. A résztvevők izgatottan osztják meg ötleteiket: a fiatalok színes virágágyásokat, a családosok pedig zöldségeket és fűszernövényeket javasolnak. A következő lépés a terület előkészítése. Önkéntesek gyűlnek össze, hogy közösen megtisztítsák a földet a szeméttől, és előkészítsék a talajt az ültetéshez. Ez a nap nemcsak a munkáról szól, hanem közös élményekről is: piknikeznek, zenét hallgatnak, és új barátságok köttetnek. Amint a kert elkészül, a lakók rendszeresen találkoznak, hogy gondozzák a növényeket. Közben a gyerekek tanulnak a növényekről, a felnőttek pedig megosztják egymással a kertészkedés fortélyait. A közös munka és az együtt töltött idő összeköti a közösséget, és életre hívja a szomszédsági kapcsolatokat. Végül, amikor a gyümölcsök és zöldségek megérnek, közös ünnepséget rendeznek. Mindenki hoz valamilyen ételt, amit a kertből szüreteltek, és együtt élvezik a természet ajándékait. A közösségi kert nemcsak élelmiszert, hanem új barátságokat és élményeket is hozott a város életébe, így a lakók megtapasztalták, milyen ereje van az összefogásnak és a közös céloknak.

A 16-oson belül egyik támadó hirtelen a földre kerül, de a játékvezető nem ítél büntetőt. A mérkőzés tovább zajlik, azonban a döntés sok játékosban felháborodást kelt. A szabályok szerint csupán a csapatkapitány jogosult megközelíteni a játékvezetőt, hogy tisztázza a helyzetet. - "Spori, látta a kontaktust? Ez nem lehetett tizenegyes?" - kérdezi. Ha azonban rajta kívül még három-négy társ is odaszalad, gesztikulálva vagy hangosan reklamálva, az már szabályszegésnek számít, amely sárga lapot vonhat maga után, és a játékvezető köteles az esetet jelenteni a mérkőzés után.

A szabály betartatása sípjellel, vizuális jelzéssel, valamint szankciókkal történhet.