Íme a legújabb előrejelzés: az idei évben a magyar gazdaság növekedése várhatóan minimális lesz.

Fedezd fel a magyar gazdaság jövőbeli perspektíváit és helyét az átalakuló globális gazdasági rendszerben a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, regisztrálj most!

A gazdasági kilátások szerint Magyarországon 2025-ben 0,9%-os GDP-növekedésre lehet számítani, míg 2026-ra a szakértők 2,4%-os bővülést prognosztizálnak – áll a legfrissebb OECD-jelentésben. A növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás lesz, amelyet a reálbérek emelkedése különösen 2025-ben kedvezően befolyásol. A beruházások terén fokozatos növekedés várható, de a gyenge gazdasági kilátások és a kereskedelempolitikai bizonytalanság továbbra is visszahúzó tényezők maradnak. Az export növekedése is esélyes, amennyiben Magyarország fő kereskedelmi partnereinél nő a kereslet, azonban az euróövezeti gazdaság, különösen a német gazdaság teljesítménye továbbra is jelentős kockázatokat hordoz.

A reálbérek erőteljes növekedése támogatta a magánfogyasztást, ugyanakkor a beruházások jelentősen visszaestek az alacsony üzleti bizalom, a kihasználatlan kapacitások és a szigorú finanszírozási feltételek miatt - mivel a jegybank monetáris politikája továbbra is szigorú maradt az inflációs nyomás leküzdésére. A visszafogott gazdasági aktivitás ellenére a munkaerőpiac erős: a munkanélküliség 2025 márciusában 4,2%-ra csökkent, és a betöltetlen állások száma magas.

Bár a magyar export csupán 5%-a jut közvetlenül az Egyesült Államokba, a hazai vállalatok szorosan összekapcsolódtak a globális értékláncokkal, amelyek végső soron az amerikai piac igényeit elégítik ki – különösen az autóipari szektorban.

Az Egyesült Államok által az Európai Unió termékeire bevezetett magasabb vámok révén Magyarország is közvetett hatásokkal szembesül, mivel a német és egyéb európai gazdaságok jelentős szerepet játszanak a magyar exportban. A német piac különösen fontos, hiszen a magyar export körülbelül 65%-át, míg más európai országok 21%-át teszi ki. Ezért a vámok emelése komoly kihívásokat jelent a hazai gazdaság számára.

A szolgáltatási infláció tartós jellegének és a gyengülő árfolyam hatásainak következtében a jegybank 2024 szeptembere óta 6,5%-on tartotta az alapkamatot. A szakértők előrejelzései szerint a kamatcsökkentések fokozatosan, apró lépésekben fognak megvalósulni, célul tűzve az infláció 3%-os szintre való visszaállítását. Az OECD elemzése alapján 2026 végére az alapkamat várhatóan 5,5% körüli szinten stabilizálódik.

A költségvetési hiány 2024-ben a GDP 4,9%-át tette ki, várhatóan 2025-re 4,2%-ra, majd 2026-ra 4%-ra mérséklődhet. Ez a mérték azonban még mindig meghaladja a járvány előtti időszak adatait.

A gazdasági ciklus hatásait és a kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyva, a költségvetési politika 2025-re valószínűleg semleges irányt mutat, ezt követően pedig 2026-ban egy lazaabb megközelítés várható, miután két évnyi jelentős konszolidációs folyamaton ment keresztül.

A GDP növekedésének üteme fokozatosan gyorsulni látszik: 2025-re 0,9%-os, míg 2026-ra 2,4%-os bővülésre lehet számítani. A magánfogyasztás fellendülését a reálbérek jelentős emelkedése fogja ösztönözni, különösen 2025-ben, emellett a háztartási megtakarítási ráta is visszatérhet a járvány előtti szinthez. Az inflációs mutatók pedig még 2026 végén is várhatóan 3% körüli értékek felett alakulnak.

A beruházások fokozatosan magukra találnak, azonban a gyenge üzleti bizalom, a kihasználatlan kapacitások és a jelentős kereskedelempolitikai bizonytalanság továbbra is gátat szabnak a fejlődésüknek.

Az export növekedhet, de továbbra is erősen függ a magyar fő kereskedelmi partnerek - különösen Németország - külső keresletétől. E gazdaságok aktivitása kulcsfontosságú kockázat. Az új - főként autóipari - gyártókapacitások rendelkezésre állása további lendületet adhat a magyar exportnak 2025-26-ban, de ezek teljes kihasználása csak akkor valósul meg, ha a külső kereslet is jelentősen élénkül.

A nyugdíjrendszer reformja mérsékelhetné az idősödéssel összefüggő kiadások növekedését, amely a jelenlegi szabályozás szerint 2070-ig a GDP több mint 5 százalékpontjával emelkedhet az OECD szerint. A jogosultsági feltételek szigorítása és az ellátási szintek módosítása mellett a jövőbeni nyugdíjak finanszírozása további költségvetési mozgásteret igényel, ami konszolidációt tesz szükségessé.

A beruházások aránya hazánkban továbbra is meghaladja az EU átlagát, ám az utóbbi évek tapasztalatai alapján jelentős visszaesést mutat. A helyzet megváltoztatása érdekében elengedhetetlen, hogy javítsunk a finanszírozási környezeten, csökkentsük a kereskedelmi bizonytalanságot, és erősítsük a befektetők bizalmát. A csődeljárási rendszer korszerűsítése segíthetné a tőke hatékonyabb átcsoportosítását, így biztosítva, hogy a források a legjobban teljesítő vállalatokhoz és projektekhez kerüljenek. Továbbá, az energia-, közlekedési, üzleti szolgáltatási és távközlési szektorok szabályozásának fejlesztése növelhetné a versenyt és ösztönözhetné az új vállalkozások piacra lépését.