Kezdetét veszi a 3000 milliárdos lakossági állampapír láz: vajon Nagy Márton kézben tartja a pénzügyi folyamatokat?

Február 18-án kerül megrendezésre a Portfolio Investment Day 2025, amely egy izgalmas befektetési konferencia lesz. Itt neves szakértők osztják meg értékes befektetési stratégiáikat, legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról. Ne hagyd ki ezt a remek lehetőséget, jelentkezz most!

A közeljövő egyik legizgalmasabb témája a prémium állampapírok jövője, és úgy tűnik, hogy 2025-ös év különösen jelentős kifizetéseket ígér. Számos forrás alapján egyre többen osztják meg véleményüket erről a lehetőségről, amely új távlatokat nyithat a befektetők számára.

A tőke- és kamatfizetések összessége közelít az 1750 milliárd forinthoz, ebből az év első negyedévében már 1270 milliárd forint került a befektetők számláira.

A kamatkifizetés magas szintje nem meglepő, hiszen a december végén mért adatok alapján körülbelül 7000 milliárd forintnyi megtakarítás található PMÁP-ban, különböző konstrukciók keretein belül.

Természetesen a PMÁP nem az egyetlen lakossági állampapír, amely idén kamatot kínál. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor a becsléseink alapján 2025-re körülbelül 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatfizetés fogja terhelni az államkasszát. Ez a teljes magyar állampapír-állomány körülbelül 6%-át jelenti, míg a lakossági állampapírok esetében ez az arány közel 27%-ot tesz ki, ha a névértéket nézzük.

A 3000 milliárd forintnyi kifizetésben tehát valamivel nagyobb súlyt képviselnek a tőkelejáratok, a kamatkifizetés ilyen magas mértéke pedig több mint 90%-ban a PMÁP-kamatokkal magyarázható.

A tavalyi friss inflációs adatot minden PMÁP-tulajdonos megérzi, azok is, akik az utóbbi időben az első kamatperiódusban fix kamatot adó konstrukciókból (2032/I és 2032/J) vásároltak be, hiszen ezek kamatozása is áttér a "megszokott" inflációkövetésre.

Az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk a még aktív PMÁP-ok jelenlegi kamatszintjeit, valamint azt, hogy mennyi kamatot fognak kifizetni a következő évben, az idei kamatfordulót követően. A PMÁP-ok esetében korábban többször is hangsúlyoztuk, hogy a legtöbb konstrukció 18-19% körüli hozamokat kínál. Azonban fontos, hogy felkészüljünk arra, hogy…

A 2025-ös kamatfizetéseket követően az inflációkövető kötvények kamata várhatóan 3,95% és 5,2% között alakul.

A legutolsó, még hagyományos kamatozással kibocsátott (2023. november 28-áig elérhető) 2033/I sorozat kamata például a 25 bázispontos kamatprémium miatt 3,95% lesz. A jelenleg értékesített PMÁP-sorozat (2032/J) a jövő havi, február 8-ai kamatfizetésig 7,9%-os, utána 4,2%-os kamattal fog ketyegni.

Nagy kérdés, hogy mi fog történni a fennmaradó, körülbelül 6500 milliárd forintnyi PMÁP-állománnyal, amely még nem jár le 2025-ben. A folyamatosan csökkenő kamatok hatására valószínű, hogy a megmaradó PMÁP-állományban is aktív mozgás kezdődik (ahogyan azt Nagy Márton is megjegyezte nemrég). Felmerül a kérdés, hogy ez a tőke továbbra is a PMÁP-nál marad, vagy más állampapírok irányába fordul, esetleg teljesen más befektetési lehetőségeket keres.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly júniusi kutatása alapján a válaszadók majdnem fele a kamatfizetéseit állampapírokba invesztálná, míg 36%-uk inkább a kiadásaik finanszírozására használná fel ezeket az összegeket. Érdekes, hogy a háztartások csupán kis hányada, mindössze 13%, preferálna más befektetési lehetőségeket.

A Portfolio-nál kíváncsiak voltunk arra, hogy olvasóink mit terveznek a még 2025 előtt le nem járó, körülbelül 6500 milliárd forintnyi PMÁP-állománnyal. Szeptemberi felmérésünk eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók 45%-a a jövőben is állampapírban tartaná a jelenlegi PMÁP-ból származó megtakarításait. A többiek viszont alternatív lehetőségek után néznek: befektetési alapokba, részvényekbe, vagy akár ingatlanokba helyeznék át pénzüket. Ha a felmérés valóban reprezentatív lenne, ez azt jelentené, hogy körülbelül 3600 milliárd forintnyi megtakarítás keresne új otthont más befektetési formákban.

Nagy Márton nemrég arról beszélt, hogy nagyon fontos kérdés, hova fognak kerülni a lejáró PMÁP és a PMÁP után kifizetett összegek. Rengeteg pénz fog megmozdulni, ahogy ő fogalmazott: "őrület lesz".

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a cél nem az, hogy a pénz stagnáljon, hanem sokkal inkább az, hogy megfelelő irányba áramoljon. A kormány számára kiemelten fontos, hogy a pénzügyi források a hazai bankrendszeren belül maradjanak, így biztosítva a gazdasági stabilitást és fejlődést.

Naponta vizsgáljuk, hogy hová mentek ezek a pénzek és hová költi el a pénzét a lakosság

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ez a minisztérium számára kiemelkedően fontos feladat.

A tájékoztatón nem véletlenül merült fel az a lehetőség, hogy a bankok szerepe az államadósság-finanszírozásában megerősödhet. Ez részben a könyveikben lévő lakossági állampapírok miatt lehetséges, hiszen a cél az, hogy a bankok ösztönözzék ügyfeleiket az állampapírok megtartására. Ily módon a pénzintézetek nagyobb befolyással bírhatnak a piacra és a költségvetési folyamatokra.

Két-három évvel ezelőtt a helyzet az volt, hogy a bankok a lakossági ügyfelek által visszaváltott állampapírokat, főként a MÁP Pluszokat, saját portfóliójukban tartották. Ekkoriban az alacsony kamatkörnyezet miatt ők húzták a hasznot a náluk lévő állampapírokból. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ezt a gyakorlatot nem nézte jó szemmel, és végül arra kötelezte a bankokat, hogy a rendszeres aukciók során adják vissza a lakossági állampapírokat, ha az ügyfelek élnek a visszavásárlási lehetőséggel.

2022-ben a bankoktól való adósságkezelői visszavásárlások jelentős növekedésen mentek keresztül, azonban az utóbbi időszakban ez a tendencia drasztikusan csökkent. Hasonlóképpen, a MÁP Plusz állampapírok visszaváltásának volumene is jelentősen visszaesett. Először az infláció hirtelen emelkedése miatt sokan döntöttek a népszerű szuperállampapír eladásáról, és inkább a prémium állampapírok felé fordultak, amelyek vonzóbb alternatívát kínáltak a piacon.

Ezzel szemben mi történik most? Pont a fenti ellenkezője. Nagyon úgy tűnik, hogy

Az állam számára kiemelkedően fontos a állampapír-piaci likviditás megőrzése, valamint a belföldi tulajdonban lévő államadósság arányának fenntartása. Ennek érdekében akár az is elfogadható, hogy a lakossági állampapírok ne kizárólag a lakosság kezében legyenek.

Fontos megemlíteni, hogy a lakossági állampapírok legfőbb forgalmazója az Államkincstár, amely az összes kibocsátott állomány körülbelül 60%-át kezeli. A fennmaradó részt különböző bankok és más forgalmazók értékesítették a lakosság számára. Mivel az Államkincstár állami forgalmazó, nem tudja úgy támogatni az önfinanszírozási arány fenntartását vagy javítását, mint a bankok, akik tulajdonosi szerepkörben működnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy az extraprofitadó csökkentését a bankok nem tudják kizárólag a lakossági állampapírok birtoklásával megoldani. Ugyanis az államkötvény-növekményük mindössze 10%-áig van lehetőségük az extraprofitadójuk mérséklésére. Ennek fényében a bankoknak további nettó 1600 milliárd forintot kellene befektetniük az állampapír-piacra.

Érdemes lehet első lépésként talán inkább azt megvizsgálni, hogyan lehetne a lakosság keresletét fenntartani a lakossági állampapírok iránt, ahogy erre fél mondattal Nagy Márton is utalt. Bár az ÁKK azon az állásponton van, hogy nem lesznek érdemi pénzkiáramlások a PMÁP-kamatfizetéseket és -kamatváltásokat követően, a nemzetgazdasági miniszter szavai arra engednek következtetni, hogy bizony komolyan foglalkoztatja ez az eshetőség a kormányt.

A lakossági befektetők szempontjából mindenképp üdvözlendő lenne egy vonzóbb kamatozású állampapír (vagy magasabb prémiumot adó PMÁP) kibocsátása, egy olyan államkincstári cserefunkció mellett, ami elérésben korlátos (hiszen a bankoknál tartott állományokra nem vehető igénybe), és még érdemi költségmegtakarítást sem eredményez. Persze az állam pont ezt az árazási kényszert szeretné elkerülni, meglátjuk, sikerül-e.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból részletes tájékoztatást nyújtanak.